Vizuál

Cipőkkel búcsúzik a Néprajzi Múzeum

2016.03.05. 16:50
Ajánlom
A 2017-es költözéséig folyamatos programokkal várják a látogatókat.

A Néprajzi Múzeum a Liget Budapest Projekt keretében 2017 végén költözik ki a Kúria épületéből és 2019-ben nyitja majd újra kapuit a Városligetben. Kemecsi Lajos főigazgató a Néprajzi Múzeum Napján, szombaton tartott sajtótájékoztatóján felidézte, hogy a gyűjteményt már a jövő év végi bezárás után elkezdik átköltöztetni az egykori Szabolcs utcai kórház területén épülő, korszerű Országos Múzeumi Raktározási és Restaurálási Központba (OMRRK).

Néprajzi múzeum

Néprajzi múzeum

Addig azonban a múzeum több fontos kiállítással is várja a látogatókat. Március 27-ig látogatható a mintegy 450 magyar kézműves alkotó és alkotóközösség munkáját bemutató Élő népművészet című kiállítás, a magyar betlehemes néphagyományt felelevenítő Betlehem - "nagy dolgok a jászolnál történnek" című tárlat pedig szeptember 4-én zár. Egészen az év végig látogatható a Torday Emil kutató kongói gyűjtését bemutató, Két kontinens egy lélekben című kiállítás, valamint a szombattól megtekinthető Angyalok és koponyák című tárlat, amely karácsonytól halottak napjáig mutatja be a "kevert jellegű" mexikói ünnepeket több száz papírdíszen keresztül. Idén nyílik továbbá az 1956-os forradalom 60. évfordulójához kapcsolódva a nemzeti jelképeket bemutató tárlat, de a 2017-es bezárásig két World Press Photo-kiállításnak is helyet ad majd az intézmény, a Budapesti Tavaszi Fesztiválhoz kapcsolódva pedig Húzd rá cigány! - A "czigány zene" Liszttől a hungarikumig címmel szerveznek cigányzene-történeti bemutatót - sorolta az igazgató.

Kemecsi Lajos kiemelte a múzeum utolsó időszaki kiállítását, az ősszel nyíló, a lábbelik világának kulturális sokszínűségét bemutató tárlatot. A kiállítás az utóbbi 140 évben Kínától Észak-Amerikáig, Észtországtól Közép-Afrikáig gyűjtött, valamint kortárs anyagból válogatott tárgyak, fotók és filmes dokumentumok felhasználásával készül, és a múzeum "útra kelését" is jelképezi. A magyar és nemzetközi gyűjtemény egymásra reflektálva mutatkozik be a múzeum megújuló kiállításpolitikájának megfelelően - hangsúlyozta az igazgató. Mindezek mellett a múzeum idén is képviselteti magát a Művészetek Völgyében, az Ördögkatlanban és a Sziget fesztiválon is.

Áprilisra teljesen megújuló holnap lesz az a felület, amelynek segítségével a múzeum a zárva tartás alatt is az emberek látóterében maradhat, hiszen az oldalon lehet majd tájékozódni különböző vándorkiállításaikról, programjaikról. Mint mondta, ennek segítségével lesz hozzáférhető a Bartók Béla fonográfhengeres gyűjtéseit és lejegyzéseit tartalmazó online katalógus, amelyet az idei Bartók-év tiszteletére készítettek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem népzene tanszékével közösen.

Az igazgató beszélt a Néprajzi Múzeum első uniós támogatással megvalósuló DiverCity projektjéről is, amelyben olyan fiataloknak mutatják be a múzeumi tereket, akik korábban soha nem látogattak hasonló intézményt. A cél, hogy a kultúrához való hozzáférés bárki számára elérhető, hétköznapi gyakorlat legyen. A kétéves program során hátrányos szociális helyzetű fiatal felnőttekkel és migráns fiatalokkal dolgoztak a múzeum szakemberei, tapasztalataikat pedig hazai és külföldi szakmai napokon osztották meg. Ez év tavaszán a szakemberek tematikus városi sétákat tartanak, ahol továbbra is a személyes érintettség és hozzáférhetőség lesz a fókuszban. A projekt zárása augusztusban a Sziget fesztiválon lesz egy interaktív kiállítás keretében.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Kiderült, kik ők: Kult50 – A kultúra 50 arca

Megvan A kultúra 50 arca, a legújabbak, akik 2018-ban „pörgették a magyar kultúrát”, és jelentős teljesítményük miatt tíz kategóriában bekerültek az idei Kult50-be. A Fidelio kiadványát és egész évre kiterjedő programját ma délelőtt mutatták be a Rózsavölgyi Szalonban.
Klasszikus

"Tartozunk Bartóknak és Kodálynak" – Rohmann Ditta és a Söndörgő a Kult50-ben

Indul a Kult50 videósorozata! Hetente két alkalommal jelentkezünk videóval, melyekben párosával mutatjuk be az idei Kult50 szereplőit. Az első részben Rohmann Ditta csellóművészt és Eredics Benjamint, a délszláv népzenét játszó Söndörgő zenekar egyik tagját ültettük le beszélgetni, akik korábban soha nem találkoztak személyesen.
Klasszikus

Balogh Eszter: „Nem nyerni akartam, hanem hatni a közönségre!”

Elsöprő győzelmet aratott a londoni Hӓndel Énekversenyen Balogh Eszter mezzoszoprán. Megosztotta velünk a megmérettetésen szerzett tapasztalatait, gondolatait az opera szerepéről napjainkban, és azt is elárulta, hogy mi a célja az énekléssel.
Klasszikus

Túlélte a Notre Dame orgonája, de nem tudjuk, meg fog-e szólalni

A hangszerben három-négy évszázad orgonaépítői tapasztalata egyesült, különlegessége éppen a korában rejlett. Szívfájdító belegondolni, hogy lehet, soha nem fog megszólalni.
Plusz

Lángolt a Notre-Dame

Hétfő délután a fa tetőszerkezet kapott lángra a renoválás alatt álló katedrális - valószínűleg éppen a felújítással összefüggésben. A tűz gyorsan terjedt az egész épületben. Egy torony és a tetőszerkezet egy része is beomlott. A párizsiak döbbent csendben vagy vallásos énekeket énekelve álltak az utcán és figyelték az eseményeket.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel. 
Vizuál születésnap

Aki nélkül elképzelhetetlen a magyar film - 80 éves Ragályi Elemér

Régi idők focija, Az ajtó, 1945 - néhány film a magyar operatőri iskola egyik nagy alakjától, aki 1991-ben a legjobb idegen nyelvű filmnek járó Oscar-díj sikerében is osztozhatott. Április 18-án ünnepli nyolcvanadik születésnapját Ragályi Elemér Kossuth- és Emmy-díjas operatőr, filmrendező.
Vizuál galéria

Történeteket keresnek a talált képekhez – Fortepan

A Fortepan digitális fotóarchívum anyagából vonultat fel egy több mint háromszáz darabos válogatást a Magyar Nemzeti Galéria Minden múlt a múltam című kiállítása. A kiállításon szereplő képek szorosan kapcsolódnak Magyarország XX. századi történelméhez. Mindegyikhez tartozik, tartozott történet, ezeknek azonban csak egy részét ismerjük.
Vizuál Film

Ma este látható először a digitálisan restaurált Jób lázadása

Április 16-án, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapján vetíti az M5 csatorna Gyöngyössy Imre és Kabay Barna 1983-as filmjének 4K felbontású, teljeskörűen restaurált változatát. A film szín- és fényvilágát az operatőr, Szabó Gábor vezetésével rekonstruálták.