Vizuál

Claude Lanzmann monumentális Shoah filmje is látható a holokauszt nemzetközi emléknapján

2020.01.26. 12:30
Ajánlom
75 éve, 1945. január 27-én szabadította fel a Vörös Hadsereg az auschwitz-birkenaui koncentrációs tábort. A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából az Izraeli Kulturális Intézet és az Uránia Nemzeti Filmszínház vetítéssorozataiból ajánlunk.

A berlini nemzetközi irodalmi fesztivál (ilb) és a Goethe Intézet által világszerte közzétett felhívás eredményeképpen sok más szervezettel és intézménnyel együtt, az Izraeli Kulturális Intézet különleges, egész napos vetítést rendez, amelyen teljes egészében megtekinthetjük Claude Lanzmann, 1974–1985 között készített 9,5 órás Shoah c. filmjét. A filmvetítést Budapesten a Goethe Intézet és az Izraeli Kulturális Intézet közösen szervezik meg, mivel fontos számukra, hogy együtt emlékezzenek a holokauszt áldozataira.

Tanúvallomás a halálról

Auschwitz_aerial_view_RAFWikipedia-111705.jpg

Légifelvétel az auschwitz–birkenaui koncentrációs táborról (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Claude Lanzmann Shoah c. filmje (a héber szó jelentése: megsemmisítés) több mint tizenegy évig készült (1974–1985), és tanúvallomásokat tartalmaz az európai zsidóság ellen a nemzetiszocialista uralom idején elkövetett népirtásról. A filmben túlélő áldozatok, valamint tettesek és szemtanúk szólalnak meg. Sokan közülük harminc év elteltével első alkalommal mondják el történetüket. Claude Lanzmann szerint a Shoah nem a túlélésről szól, hanem „tanúvallomás a halálról”. Nem arra kéri a tanúkat, hogy emlékezzenek vissza a tapasztalataikra; kérdezési technikája arra készteti a kérdezetteket, hogy újra átéljék a múltban történt eseményeket.

Kérdései olyan helyekre vonatkoznak, ahol zsidókat gyilkoltak meg – ilyen volt például Helmno, Treblinka, Auschwitz-Birkenau és a varsói gettó. Az elbeszélések leleplezik a megsemmisítés bürokratikus mechanizmusát, amely a gettókban kezdődött, és a koncentrációs és megsemmisítő-táborokban folytatódott. A kilenc és fél órás film csak egyetlen archív dokumentumot használ fel. Egyébként kizárólag tanúvallomásokra és azokra az újonnan felvett filmanyagokra támaszkodik, amelyek a halál helyeit mutatják be abban az állapotban, amelyben a hetvenes évek végén és a nyolcvanas évek elején voltak. A film erős hatása ennek a radikálisan új megközelítési módnak tulajdonítható, amelyben egymás mellé kerülnek a tanúvallomások és a filmfelvételek azokról a helyekről, amelyekre a tanúk emlékei vonatkoznak.

Egyedül utaztam ezekre a helyekre, és rájöttem, hogy kombinálni kell a két szempontot. Tudni és látni kell, de ugyanúgy látni és tudni kell. Emiatt jelentenek nagy problémát a helyek. Ez a film a földön jár, ebben a filmben rendkívül fontos szerepet játszik a topográfia és a földrajz.” (Lanzmann)

Claude Lanzmann két részre osztotta a filmet, hogy több szünet legyen, január 27-én négy részletben vetítik:

1. Rész | 10:00–12:15
2. Rész | 13:00–15:00
3. Rész | 15:15–17:55
4. Rész | 18:10–20:45

Vetítések az Urániában

A holokauszt nemzetközi emléknapja alkalmából vetítéssorozatot tartanak az Uránia Nemzeti Filmszínházban is. Két kiemelt vetítésen látható A Jób lázadása felújított kópiája, és egyetlen alkalommal A titkos túlélő című dél-afrikai dokumentumfilm. A vetítéseket követően beszélgetéssel és közönségtalálkozóval emlékeznek az európai zsidóság ellen a nemzetiszocialista uralom idején elkövetett népirtásra.

Gyöngyössy Imre és Kabay Barna Jób lázadása című, 1984-ben Oscar-díjra jelölt játékfilmje, A Jób lázadása a vidéki magyar zsidóság deportálásának történetét beszéli el megrendítő módon – gyerekszemszögből. A klasszikus filmalkotás újra moziforgalmazásba kerül, miután tavaly a Nemzeti Filmdigitalizálási és Restaurálási Program keretében teljes körűen felújították.

A január 27-i, hétfői vetítésen jelen lesz Kabay Barna társrendező-producer, Petényi Katalin forgatókönyvíró és Fehér Gábor, a film egykori gyermekfőszereplője, akikkel Molnár Antal történész beszélget.

Másnap, január 28-án 19 órától a MAZSIHISZ - Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, Izrael Állam Nagykövetsége és a Németországi Szövetségi Köztársaság Nagykövetsége együttműködésének köszönhetően egyetlen alkalommal látható lesz A titkos túlélő című dokumentumalkotás, amely a 92 éves, Johannesburgban élő Veronica Phillips holokauszttúlélő történetét meséli el. Veronica Phillipst zsidó származása miatt 1944. december 1-jén deportálták Budapestről. Csodával határos módon túlélte a koncentrációs tábort. A háború után hazatért Magyarországra, majd mikrobiológiát és genetikát tanult Londonban. Ezt követően Dél-Afrikába költözött, ahol a Witwatersrand Egyetem oktatója lett. Mindazt, amit a filmben a megmeneküléséről elmond, történészek és szakértők egészítik ki, feltárva a korszak összefüggéseit, amelyben mindez megtörténhetett.

A január 28-i vetítésen jelen lesz a rendező, Jonathan Andrews is.

Atitkostulelo2-114933.jpg

Jelenet A titkos túlélő c. filmből (Fotó/Forrás: Uránia Nemzeti Filmszínház)

A két kiemelt vetítésen kívül az Uránia több műsorrendi filmjével is emlékezik a vészkorszakra. Továbbra is műsoron szerepel Tóth Barnabás Akik maradtak című filmje, Magyarország idei Oscar-jelöltje, amely két, családját vesztett holokauszttúlélő, egy felnőtt orvos és egy kamaszlány egymásrautaltságáról és barátságáról szól.

A héten debütál az Urániában a Jojo nyuszi című cseh-új-zélandi-amerikai filmdráma. Taika Waititi (a Vademberek hajszája rendezője) a tőle megszokott stílusban, érzelemmel és költői játékossággal meséli el egy magányos német kisfiú, Jojo történetét, akinek megrögzött nacionalista elképzelései alapjaiban rendülnek meg a világról, amikor felfedezi, hogy egyedülálló anyukája egy zsidó lányt rejteget házuk padlásán.

Február 6-án kerül műsorra a részben Magyarországon forgatott kanadai-angol játékfilm, A nevek dala, amelynek zártkörű díszbemutatója az Urániában volt. Főhőse, Martin (Tim Roth) évtizedeken át keresi gyerekkori barátját, Dovidl-t, a lengyel-zsidó hegedűs csodagyereket (Cliwe Owen), aki röviddel rég várt hangversenye előtt, 1951-ben titokzatos körülmények között eltűnt Londonban. A film a lenyűgöző és megható zenei motívumokon túl a háború borzalmainak és a történelemből kitörölt lelkek regéje. 

 

Fejléckép: Christopher Furlong / Getty Images Hungary

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Vizuál

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Leonardótól a preraffaelitákig - nyit a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a londoni Tate Britain preraffaelita mesterműveiből válogatott tárlattal nyílik meg május 13-án, míg a Szépművészeti Múzeum május 12-től látogatható, emellett júniusban Leonardótól Miróig címmel új időszaki tárlattal készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A Badacsony magánélete

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a klímaváltozás miatt átalakuló badacsonyi látképről mesél.
Vizuál hír

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Vizuál ajánló

Így fotóznak a filmesek

Képekben gondolkodnak - Filmesek fotói címmel nyílt meg a Műcsarnok legújabb fotóművészeti tárlata, amely a virtuális forma mellett védettségi igazolvánnyal már személyesen is látogatható. 
Vizuál filmio

Életre kelnek a mesék

Felkerült a FILMIO kínálatába Visky Ábel látványos díszleteket, jelmezeket és animációt is szabadon alkalmazó dokumentumfilmje, a Mesék a zárkából. Az élvonalbeli nemzetközi fesztiválokon szerepelt alkotás nemrég a BIDF legjobb magyar filmje lett.