Vizuál

Colin Ford: "Nem szabad elfelejtenünk a mestereket"

2013.05.04. 06:58
Ajánlom
A magyar fotográfia 1950 és 1998 közötti időszakáról ad áttekintést a KOGART Ház május 9-én nyíló Analóg című kiállítása. Az eseményhez kapcsolódó album előszavának szerzőjével, a kiállítást megnyitó Colin Forddal beszélgettünk. INTERJÚ

- Hogyan került kapcsolatba a magyar fotográfiával?

- Én írtam 1979-ben André Kertész első nagy londoni kiállításának katalógusát, amit a londoni Serpentine Galériában rendeztek, majd New Yorkba utaztam, hogy interjút készítsek vele a BBC számára. Kertésszel kapcsolatos kutatásaim során észrevettem, hogy milyen sok fontos fotográfust adott Magyarország a világnak. Tizennyolc évvel később ez a felismerés vezetett a magyar fotográfia történetéről szóló Magyar kapcsolat című kiállításhoz, mely a sajtófotó kialakulására koncentrált, és amely műfaj véleményem szerint magyar gyökerekkel rendelkezik. Ezt a kiállítást később, 1989-ben a Műcsarnokban is bemutatták, a fotográfia születésének százötvenedik évfordulója alkalmából.

- Mi tette különlegessé ezeket a képeket? Miben tértek el a magyar fotóművészeti alkotások a kelet-európai térségből származó, nem magyar fotósok képeihez képest?

- Természetesen nagyon sok jó fotográfus érkezett Kelet-Európából, nemcsak Magyarországról. Azonban ahogy a Körmendi-Csák 20. századi Fotográfiai Gyűjtemény albumának előszavában említettem, egyszerűen mégis úgy tűnik, többen származtak Magyarországról. Az is igaznak mondható, hogy arányosan több magyar emigrált Nyugat-Európába és Amerikába, mint más országok nemzetei. Így a nyugatiak többet tudnak a magyarokról. Robert Capa mondta egyszer, hogy "nem elég, ha tehetséges vagy, magyarnak is kell lenned."

- Az ötvenes évek utáni magyar fotográfiáról kevesebbet lehet tudni. Ön mit tapasztalt a kutatásai során, mennyire vannak ott a köztudatban például a hetvenes évek szociofotósai?

- Azt hiszem, egyik sem igazán ismert. Amikor 1987-ben a brit Nemzeti Fotográfiai, Film és Televízió Múzeumban bemutattam tíz élő magyar fotográfust - Baranyai Andrást, Benkő Imrét, Dallos Lászlót, Fejér Ernőt, Féner Tamást, Fuszeneker Ferencet, Kerekes Gábort, Korniss Pétert, Török Lászlót, Urbán Tamást - sokszor mondták nekem, hogy a többségük azelőtt soha nem szerepelt külföldi kiállításokon. A 2011. évi londoni Szemtanúk című kiállítás az öt világhírű magyar származású fotóson kívül további harmincöt kiváló magyar fotográfus alkotásait mutatta be.

- Az Analóg című album előszavában azt írja, hogy az 1989 utáni magyar fotográfia már korántsem annyira érdekes, mint a rendszerváltást megelőző évtizedekben volt. Mi lehet ennek az oka?

- A globalizáció éppen annyira hatott a művészetre, mint amennyire hatott a fogyasztásra, a banki szolgáltatásokra, a könyvkiadásra és az életünk szinte valamennyi területére. Nyilvánvalóan kiváló fotográfusok dolgoznak ma Magyarországon, mint ahogy más országokban is, a magyar fotósok azonban már nem próbálnak meg másképp alkotni, mint ahogy más nemzet fotográfusai.

- Ma nagyon átalakulóban van a hagyományos értelemben vett fotográfia. Ön szerint mi ennek a műfajnak a jövője?

- Ez az egyik legnehezebb kérdés. A digitális forradalom óta a fotográfusok sem nyugaton, sem keleten nem látják már szükségét a kémiai anyagoknak, a sötétkamrának, kurátoroknak, szerkesztőknek vagy kiadóknak.  A fotóval foglalkozó magazinok megszűntek, és már az újságok is sokkal kevesebb fotográfust foglalkoztatnak, mint korábban. Az a mód, ahogyan a fotográfusok pénzt kerestek a 20. században, az mára már teljesen eltűnt.

- Az album címe az, hogy Analóg. Ön szerint van lényegi különbség az analóg és a digitális képkészítési technikák között?

- Nem gondolom, hogy van lényeges különbség, legalábbis nem a néző számára. A fotográfusoknak természetesen új technikai tudást kellett elsajátítaniuk, és rájöttek, hogyan lehet képeket készíteni kevésbé ideális fényviszonyok között is, sokkal könnyebben tudják számítógépen megváltoztatni a felvételeket, mint korábban tették ezt a sötétkamrában. Az eredmény azonban olyan digitális nyomat, amely épp annyira erőteljes, megidéző és művészi, mint egy analóg kép esetében. Az is igaz, hogy gyakorlott kezek ezt az idős fotokémiai eljárást reprodukálni tudják a modern nyomatokon úgy, hogy szinte közelebb kerülünk a régmúlt fotográfiáinak érzéséhez, mint az eredeti régi filmek esetében.

- Amikor a magyar fotográfiáról beszélünk, leginkább a múlt század meghatározó alakjai jutnak eszünkbe: Kertész, Capa, Brassai, Munkácsi, Moholy-Nagy. Ön látja ennek a névsornak folytatását ma Magyarországon?

- Elég sok fotográfuson - akik szerepelnek a Körmendi-Csák 20. századi Magyar Fotográfiai Gyűjteményben - érezhető a korábbi nagy mesterek hatása. Azonban minél közelebb kerülünk a jelenhez, annál kevésbé tűnik ez az állítás igaznak. Nagyjából megszűnt az érdeklődés azok után a fotográfiák után, amilyeneket az ikonikus fotóművészek készítettek. Napjaink fotográfusainak másképpen kell fotózniuk, és másképpen kell látniuk. Személy szerint remélem, hogy a Körmendi-Csák Gyűjtemény, ameddig lehet, fenntartja a régi művészet és tudás szellemét. Nem szabad elfelejtenünk a fotótörténet ikonikus nagymestereit. Ez az egyik oka annak, hogy legutóbbi budapesti látogatásomkor javasoltam: helyezzenek emléktáblát Robert Capa és fiatalabb testvére, Cornell pesti lakásának házára. Boldog vagyok, hogy ennek eredményeképpen Robert Capa születésének 100. évfordulóján, október 22-én ezt az emléktáblát felavatják.

Programkereső

Legolvasottabb

Zenés színház

„Istennek egy törvénye van: a szeretet”

A Hegedűs a háztetőn 1964-ben, a New York-i Broadwayn kezdte világraszóló karrierjét, 1966-ban mutatták be európai színpadon (Anatevka címen), 1971-ben film is készült belőle. Magyarországon 1973-ban, Vámos László emlékezetes rendezésével, Bessenyei Ferenc legendás főszereplésével debütált. Legújabb változatát július 31-én a Margitszigeti Szabadtéri Színházban, Bozsik Yvette rendezésében láthatja a közönség.
Tánc

Elhunyt Axt Lászlóné Ibolya artistaművész

71. életévében elhunyt Axt Lászlóné Ibolya világhírű artistaművész, akit a Fővárosi Nagycirkusz társulata fájó szívvel búcsúztat.
Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Liszt Ferenc miniszobra díszíti Szöul főutcáját

Új miniszobrot készített Kolodko Mihály, aki ezúttal egészen Ázsiáig repült, hogy leleplezze legújabb alkotását.
Vizuál interjú

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

1971-ben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki műtermeként jött létre az immár 50 éves Kecskemétfilm. A legegyszerűbb háttérmunkával, a kifestéssel kezdtek, ma már Balázs Béla-díjas munkatársakkal büszkélkednek és 3D-ben is gyártanak egészestés filmeket. A stúdió vezetőjével, Mikulás Ferenccel beszélgettünk.
Vizuál ajánló

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Vizuál hír

Astra Filmland: Budapest London kihívója lehet?

A filmipar csúcstechnológiáit felvonultató, Európa egyik legnagyobb filmparkja épülhet fel Mogyoródon. A hazai befektetők fejlesztésével megvalósuló új központ mintegy 40 milliárd forintos, több ütemben megvalósuló beruházás, tovább erősítheti előkelő pozíciónkat a nemzetközi filmgyártásban.
Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.