Király Tamás, az egyik nemzetközileg is legismertebb magyar divattervező az 1980-as években kezdte karrierjét, és rövid idő alatt az underground színtér emblematikus alakjává vált.
Király Tamás művészete az öltözködést, a filmet, a színházat, a performanszt és a képzőművészetet egyaránt magába foglalja
- vezette fel Fabényi Julia, a Ludwig Múzeum igazgatója. A tervező meghatározó művésze volt a rendszerváltás előtti időszaknak, alkotásai óriás kincsnek számítanak. A kiállításon látható tárgyak jelentős részét a tervező fia, Király Dávid bocsátotta a múzeum rendelkezésére.
A divattervező folyamatosan túlszárnyalta a határait - mondta el Tímár Katalin, a tárlat kurátora.
Királyt az átalakulás és a folyamatok érdekelték, nem az örökkévalóság. Alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította.
Kreációi nagyon sérülékenyek voltak, így több alkotása megsemmisült, vagy elveszett és már csak fotódokumentációban lelhetők fel. Az első teremben látható képzeletbeli kifutón felvonuló, különféle korszakaiból származó ruhák közül az első az úgynevezett hajtogatós korszakból származó ruhának ez az egyetlen példánya maradt fent. Az 1980-as évek közepén készült összeállítást többféleképpen lehetett hordani.
Ruháiban sokszor hangsúlyozta a női test egyébként is hangsúlyos idomait, más esetekben pedig épphogy ez ellen dolgozott,
olyan részekre helyezte a hangsúlyt, ami nem volt megszokott: például párnákkal takarta el a női idomokat vagy kiálló szárnyakkal.
Szintén az első helyiségben látható a pirosruha-kollekció, amely a divattervező utolsó, 2013-as bemutatóján az Elle Fashion Show-n volt látható. A termek falain több képernyőn korabeli fotókat vetítenek a ruhákról, divatbemutatókról vagy kulisszák mögötti felvételeket ezek készítéséről. Ahol elérhető, ott videófelvételeket is megnézhetnek a látogatók a bemutatókról.
A következő teremben a Hölgy kicsit bogaras című projektjének fekete színű darabjait mutatják be. A kreációk Krasznai Zoltán nagyméretű fotósorozatán is megjelennek, míg a videón a fotózás munkafolyamatáról mutatnak werksorozatot, de a divattervező lakásából is látható többek között egy fekete asztal, amely a projektben díszletként szolgált.
Király Tamás szerette a kontrasztokat, anyagok és emberek kontrasztjait, ezért került a fekete terem mellé a fehér, ahol a Baltazár Színház előadásához készült fehér jelmezekből állították ki a leglátványosabb darabokat.
Az eredeti előadásban ehhez illeszkedve még a díszlet és a kellékek is fehérek voltak. Király Tamás a 2010-es évek közepén kezdett dolgozni a színházzal, amelynek három előadásához tervezett jelmezeket. Az alkotói fantázia leginkább ezekben a darabokban érhető tetten, mivel a legegyszerűbb anyagokból volt képes elképesztő kreációkat létrehozni.
A következő terem colostokruhái is ezzel a módszerrel készültek. A ruhákat alkotó colostokokat különféle formákba hajtogatva változtatható a ruha alakja például hosszú, abroncsos szoknyából minivé. Ezek is szerepeltek az 1987-ben Pécsett rendezett bemutatón, amelynek teljes anyagát fotókból összeállított werken mutatják be. Az úgynevezett testruhák is részei voltak a pécsi bemutatónak. Azonban annyira rossz állapotban maradtak meg, hogy ezeket csak fotósorozaton láthatja a közönség.
Király Tamás pályája egyik csúcsának tekintik az 1988-as Dressater elnevezésű berlini divatbemutatót, ahol egyetlen kelet-európaiként olyan tervezők társaságában állított ki, mint Claudia Skoda vagy Vivienne Westwood.
Ennek a pályaudvaron tartott bemutatónak a különös atmoszféráját idézi fel a következő terem. A show-n olyan ruhákat vonultatott fel, amelyek koncepcionális és vizuális radikalizmusa még ebből a formabontó közegből is kiemelte. A berlini bemutatóra készült ruhákból csak három darab maradt meg, de fotókon és videókon látható a többi kreáció is.
A tárlat vége felé eljutunk a Váci utcai séták elnevezésű projekt néhány darabjához és a fotódokumentációjához is.
Az 1980-as évek közepén szerveződött performanszok során a főváros sétálóutcája kifutóvá alakult át, a modellek interakcióba kerültek a járókelőkkel.
Ebben a korszakban a kurátor szerint főként a konstruktivista hagyomány határozta meg Király formavilágát. Az utolsó teremben a Királyra kevéssé jellemző népies alkotásait láthatja a közönség. A magyaros motívumokkal operáló vagy a búzakalászból, esetleg kifliből készült kreációkat a Sziget közönsége is megcsodálhatta annak idején. Itt kaptak helyet a szó szerint értelmezett patacipők vagy a karácsonyfa-boából készített bikinik is.
Király Tamás - Out of the box
2019. július 12- szeptember 15.
Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
hírlevél
