Vizuál

Coming of age sztorik a jubileumi CineFesten

2018.08.24. 14:55
Ajánlom
Nyilvános a 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztivál hivatalos versenyprogramja, amelyben tizenkilenc nagyjátékfilm versenyez a fesztivál Pressburger és Zukor díjaiért, köztük Szilágyi Zsófia Egy nap és Nemes Jeles László Napszállta című alkotása.

Toronto és San Sebastian között félúton, szeptember 14. és 23. között hagyományosan Miskolcon találkozik a filmszerető közönség és a szakma, Magyarország egyik legjobb és legszerethetőbb filmfesztiválján. A jubileumi 15. Jameson CineFest Miskolci Nemzetközi Filmfesztiválon a nagyjátékfilmes versenyprogram és a Kitekintő szekció filmjei ebben az évben is mind hazai premierek lesznek, a filmtörténeti CineClassics sorozat idén Tímár Péter filmjeit állítja központba.

A zsűri elnökeként a világhírű filmrendezőt, Krzysztof Zanussit köszönthetjük, aki mesterkurzust is tart az érdeklődőknek.

Az egyre inkább a független szerzői filmekre koncentráló versenyprogramot Csákvári Géza művészeti vezető évről-évre nagy A-kategóriás nemzetközi filmfesztiválok legérdekesebb, sokszor fesztiváldíjas alkotásaiból válogatja, és immár hagyományosan meghívja a legjobb tengerentúli független produkciókat is. Újdonságként idén sokkal erősebb lesz az ázsiai jelenlét, három versenyfilm is érkezik a Távol-Keletről.

Az idei nagyjátékfilmes versenyprogramot összeköti, hogy az elmesélt történetek igazi coming of age sztorik, illetve olyan figurák sorsát láthatjuk, akik nem találják a helyüket a világban.

Ott van például a cseh Aurel Kilmt rendezte Lajka, amelynek címszereplője az 1957-es űrkutya, aki ez esetben nem pusztul el a Szputnyik 2 fedélzetén, hanem ő maga szakítja meg a kapcsolatot Bajkonurral, hogy az űrhajóval egy idegen bolygóra távozzon, ahol végre nem az ember a teremtés ura – mindezt bábanimációs technikával, musical műfajában elmesélve. A sci-fi műfaját gondolja át mindemellett Lazar Dobroza Ederlezi ébredése című műve, amelyben Milutin az űrhajós és igen vonzó kiborg társa érzelmeiről, szerelmük kiteljesedéséről szól egy végtelen hosszú űrutazás során.

Laika_Cinefest-115007.jpg

Jelenetkép a Lajka c. filmből (Fotó/Forrás: CineFest)

A műfaji bontás és újragondolás legjobb példája a Timur Bekmanbetov rendezte Profil lesz, amely Anna Erelle: A dzsihád jegyese című regényének a feldolgozása: az álnéven publikáló újságíró leírta az élményeit arról, ahogy több hónapon keresztül oknyomozott az Iszlám Állam toborzási módszereiről a közösségi médiákban és még a jegyességig is eljutott az egyik dzsihadistával. Az orosz-kazah filmes az igaz történetet egyetlen számítógép képernyőjén meséli el.

Sajátos sorsokat mutat be Lars Kraume A néma forradalom című műve, mely történet egy kelet-német osztályról, amely kiállt a magyar forradalom mellett. 1956 októberében néhány tini Nyugat-Berlinbe látogat, ahol szembesül azzal, hogy Budapesten nem ellenforradalom zajlik. A diákok egy perces néma csönddel adóznak a mártíroknak, amelyet további sorsukat megpecsételő megtorlás követ. A film ősztől moziforgalmazásban is látható lesz.

a_nema_forradalom_foto_cinefest-115007.jpg

Jelenetkép a Néma forradalom c. filmből (Fotó/Forrás: CineFest)

A norvég nagymester, Erik Poppe Utoya: július 22 című drámája markáns, művészi és hatásos formája annak, hogy hét év után hogyan lehet beszélni hetvenhét fiatal életet kioltó terrorcselekményről. A skandináv vonal egyébként erős lesz idén: versenyben mutatkozik be Sundance és Rotterdam közönségkedvence, A bűnös. Gustav Möller első egészestés művében egy telefonos ügyfélszolgáton ülő rendőr elképesztő éjszakáját követhetjük végig. De a drámaibb hangvétel mellett majd nevethetünk is eleget a Heavy túra című alkotáson, melyben az abszurd helyzetek és a heavy metal – szó szerint – nem ismernek határokat.

A miskolci filmfesztivál - immár hagyományosan - erős válogatást ad a legjobb tengerentúli független produkciókból.

Igazi felfedezésnek tartjuk a magyar származású Nicholas Gyeney A legmélyebb pont című meta-drámáját mely azt az élethelyzetet mutatja be, amikor egy csapat filmes úgy érzi, hiába próbálkozik, nem jön a várva várt áttörés.

A szelekció fontos műve A hallgatás törvényének nem hivatalos folytatása, tovább gondolása Debra Graniktől: a Ne hagyj nyomot! egy igen sajátos apa-lánya kapcsolatot mutat be. A szülő gyerek kapcsolatot egészen máshogyan járja végig az amerikai független filmes világ színészikonja, Paul Dano, aki Richard Ford regényéből készítette el első, rendezőként jegyzett játékfilmjét.

leave-no-trace-MYAB_04-26_00973_rgb_cinefest-115007.jpg

Jelenetkép a Ne hagyj nyomot! c. filmből (Fotó/Forrás: CineFest)

Ami pedig újdonság a filmfesztivál történetében, hogy idén sokkal erősebb lett az ázsiai jelenlét, hiszen érkezett versenyfilm Kínából (A boldogtalanság művészete), Dél-Koreából (a legfontosabb koreai rendező Chang-dong Lee Cannes-ban debütáló filmje a Gyújtogatók) és Japánból is (Nyolcéves jegyesség a veterán Takahisha Zezétől). Utóbbi szintén igaz történet – mi történik a szerelemmel, ha a párunk kómába esik majd elfelejt mindet az esküvő előtt –, melynek a premierje után garantáltan elfogy majd az összes zsebkendő Miskolcon.

A CineFestnek különösen fontos, hogy a magyar filmek erős idei mezőnyéből versenybe hívhatták Szilágyi Zsófia Egy nap című drámáját, amelynek világpremierje Cannes-ban, az elsőfilmeket versenyeztető Kritikusok Hetében (Semaine de la Critique) volt, és a fesztiválról végül a nemzetközi kritikusok FIPRESCI díjával tért haza.

Egy nap

Szamosi Zsófia az Egy nap c. filmben (Fotó/Forrás: Partnersfilm)

Az Egy nap alapja a rendező egyik háromgyermekes barátnője által írt levél volt, melyben részletesen, tízperces lebontásban leírta egy napját. Ezután jött a filmes részéről a bizonyítandó tézis: vajon megvalósítható, hogy egy többgyermekes háziasszony legyen a klasszikus drámai hőse egy egészestés fikciós műnek? A válasz: egyértelmű igen. Erre a magyar premieren mind a film, mind a fesztiválon jelen lévő alkotók is rá fognak erősíteni. 

A versenyprogramban lesz látható először Magyarországon Nemes Jeles László várva-várt második nagyjátékfilmje, a Napszállta. Az Oscar-díjas Saul fia rendezője, Nemes Jeles László új nagyjátékfilmjének szeptember elején a 75. Velencei Nemzetközi Filmfesztiválon lesz a világpremierje, majd a Torontói Nemzetközi Filmfesztiválon láthatja a közönség, onnan érkezik az alkotókkal együtt Miskolcra.

Sunset_laszlo-nemes_2-115828.jpg

Nemes Jeles László Napszállta című filmjének részlete, Jakab Juli (Leiter Írisz) és a román Vlad Ivanov (Brill Oszkár) (Fotó/Forrás: Laokoon Filmgroup )

A Napszállta 1913 nyarán, Budapesten, a béke utolsó napjaiban játszódik. Leiter Írisz (Jakab Juli) hosszú évek után tér vissza az Osztrák-Magyar Monarchia sokszínű és nyüzsgő városába. A korán elárvult fiatal lány minden vágya, hogy néhai szülei legendás kalapszalonjában kapjon munkát. Az új tulajdonos, Brill Oszkár (Vlad Ivanov) azonban elutasítja, és mindenáron igyekszik eltávolítani a városból. Az éj leple alatt egy idegen keresi fel Íriszt, és bátyja hollétét tudakolja tőle - a lány ekkor tudja meg, hogy Leiter Kálmán néven él egy testvére, akinek eddig a létezéséről sem tudott. Írisz nyomozásba kezd, s bátyja után kutatva egyre mélyebbre húzza a város labirintusa. Írisz számára egyedül a tündöklő Leiter Kalapszalon tűnik biztos pontnak, de a ragyogás mögött a legsötétebb titok tárul fel. 

Címlapkép: Jakab Juli, Nemes Jeles László Napszállta című filmjében (Fotó: Laokoon Filmgroup)

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Klasszikus

Nyolc percen át ünnepelték Kurtág operáját, a zeneszerző rádión hallgatta az előadást

Nyolc percig tapsolta Kurtág György első operájának ősbemutatóját a Scala milánói operaház közönsége csütörtök este - számolt be a Corriere della Sera olasz napilap a többnyire szakmai közönség előtt tartott előadásról.
Könyv

A nő, aki beleszületett az irodalomba, és azóta is benne él – Szabó T. Anna

Első novelláskötetét, a Töréstesztet egyfajta katalizátornak szánta, hogy begyújtson valamit, akkor is, ha fáj, hiszen nem lehet megúszni. Szabó T. Anna Kult50-ben megjelent portréja.
Tánc

Lélegzetelállító klippel tér vissza a Polunyin-Hozier páros

Az ukrán balettművész öt évvel ezelőtt az ír zenész Take Me To Church című zenéjére készült David LaChapelle-videoklipben robbant be a köztudatba. Most ismét összeálltak egy remekműre.
Klasszikus

Miért nem vették fel a Zeneakadémiára ezt a tehetséges zongoristát?

Ezt kérdezte a legendás Leon Fleisher, amikor először találkozott Érdi Tamással. A torontói Királyi Konzervatórium zongora tanszakán látássérültként is elfogadták a fiatalember jelentkezését, ezt a napot örökíti meg a következő szemelvényünk a zongoraművészről szóló könyvből.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

A nap, amikor Picasso fénnyel festett

A spanyol zseni soha nem hagyta magát keretek közé szorítani, így gyakran a képkeretet is elhagyta és különböző izgalmas matériákra alkotott, üvegre, vagy éppen levegőbe.
Vizuál sisi

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Vizuál hír

Kiakadtak a régészek az amatőr kincskeresés népszerűsítésén

Közleményben hívja fel a figyelmet a Magyar Régész Szövetség a fémkeresős tevékenységet korlátozás nélkül űzhető, szabadidős tevékenységként beállító médiamegjelenések veszélyére.
Vizuál kult50

Kortárs művészet alulról szerveződve – Somogyi Hajnalka és az OFF-Biennále

Az egyre népszerűbb OFF-Biennále az egyik legnagyobb alulról szerveződő, államtól független civil kezdeményezés Magyarországon. A kezdeményezés alapítója, projektvezetője és kurátora, Somogyi Hajnalka Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál csernus tibor

Tárlatvezetések és művészeti foglalkozások gyerekeknek a Csernus kiállításban

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Várkert Bazár közös kiállítása, a Csernus és a Montmartre novembertől januárig izgalmas programokkal várja az érdeklődőket! A Testőrpalotában helyet kapó tárlat Csernus Tibor, a magyar festőzseni sokszínű alkotói tevékenységét hivatott bemutatni és a kapcsolódó foglalkozások is a kreatív energiák felszabadításának jegyében kerülnek megrendezésre.