Vizuál

„Csak a magammal vitt pálinka mentett meg a fagyhaláltól” – Ata Kandó fotókiállítása az 1956-ban elmenekült gyerekekről

2022.09.28. 17:55
Ajánlom
„Azoknak az embereknek, különösen a gyerekeknek a sorsát akartam megmutatni, akik nagyobb szabadságért harcoltak a kommunista Magyarországon” – mondta a 103 évet élt Ata Kandó fotóművész egy korábbi interjújában az 1956-os menekülthullám idején készített gyerekportréi kapcsán. Ezekből a képekből láthatunk most egy válogatást a PaperLab Galériában, Messzemenők címmel. 

Éjjel-nappal talpon voltam, úgy éltem mint a menekültek, a lábamon a cipő két hétig nem száradt meg és csak a magammal vitt pálinka mentett meg a fagyhaláltól. Több száz felvételt készítettem, folyamatosan küldtem őket a nyomdába.

A legdrámaibb találkozásom Sárika volt, akinek a szülei menekülés közben meghaltak, ő pedig sohasem nézett a lába elé, csak az égre, és azt mondogatta megállás nélkül: Mindjárt jön anyu és hoz nekem egy babát”

– írta Ata Kandó fotóművész az Édes hazám, Isten veled! című könyvében, amelyben az 1956-os menekült magyar családokat és gyerekeket megörökítő fényképei láthatók.

PLG_AtaKando_Widget-2-092812.jpg

Fotó: Ata Kandó (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

Noha a publikáláskor „cím nélküli PIROS KÖNYV” néven futó album Hollandiában már 1956 karácsonyán napvilágot látott, magyarul csak negyvenhárom évvel később, 1999-ben jelent meg. Ata Kandó barátnőjével, a holland fotográfussal, Violette Corneliusszal utazott Ausztriába, hogy lefényképezze a menekülteket a határmenti városokban és Bécs környékén: két héten át együtt is éltek velük, ezalatt pedig több száz meghitt felvételt készítettek.

A könyvből származó bevételt a menekülő magyar gyermekek javára ajánlották fel, amely akkoriban meglehetősen magas honoráriumot, negyedmillió dollárt jelentett.

000919-1-092513.jpg

Fotó: Ata Kandó (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

A fotóalbum címadó képe a kismartoni menekülttáborban készült: a felvételen egy cigány család látható, anya, apa és a hét-nyolc éves gyerekük egy hegedűvel. Ezen a hangszeren játszotta a kisfiú korábban a Gyenge violának eltörött a szára / Az én bánatomnak nincs vigasztalása. / Süvít a szél Késmárk felett. /Édes hazám Isten veled" kezdetű nótát. A szöveg és a dallam olyannyira jól sűrítette össze azt a fajta fájdalmas traumát, amelyet a menekülők átéltek, hogy később egyértelmű volt, mi legyen a címe a kötetnek. 

Ezen fotók egy részét láthatjuk most a Mai Manó Házhoz tartozó PaperLab Galériában, ahol a „piros könyv” egy 2006-os utánnyomott példánya is kézbe vehető, átlapozható. Azoknak az embereknek, különösen a gyerekeknek a sorsát akartam megmutatni, akik nagyobb szabadságért harcoltak a kommunista Magyarországon.

Közel éreztem magam azokhoz az emberekhez, akik elvesztették az országukat, mivel magam is menekült voltam.

A férjemmel együtt részt vettünk a kommunista ellenállásban a II. világháború alatt” – olvasható a könyvben. 

Ata Kandó Görög Etelka néven született 1913. szeptember 17-én, és már akkor könyv jelent meg róla, amikor még csak kétéves sem volt. Édesanyja ugyanis, G. Beke Margit író, műfordító Ata könyve címen publikált egy róla szóló kötetet, amely 1915-ben jelent meg a Singer és Wolfnernél. 

 

Mikor elkezdtem beszélni, nem tudtam kimondani a nevemet, s Etelka helyett „Atá”-t mondtam. Anyám pedagogizálva azt mondta, hogy nem kell engem kijavítani, nevezzem csak magamat nyugodtan Atának. Így maradtam Ata” – mesélte egy korábbi interjúban Sándor Annának. Édesapja dr. Görög Imre történelem tanár volt, aki öt év orosz hadifogság után tért haza, ahol olyan kiválóan megtanult oroszul, hogy utána fordítóként kereste a kenyerét.

Ata sem fotográfusnak készült eredetileg: a Bortnyik Sándor alapította művészeti iskolában kezdett tanulni, ahol megismerte későbbi férjét, Kandó Gyula festőművészt. (A férfi Kandó Kálmán unokaöccse volt.) Az 1931-ben történt házasságkötésük után azonnal Párizsba mentek, ahol inkább nyomorogtak, mint művészkedtek, legalábbis így fogalmazott a Sándor Annának adott interjújában. 1935-ben aztán anyagi okok miatt hazaköltöztek Magyarországra.

Rá egy évre Ata Kandó egy barcelonai plakátkészítő versenyen elnyerte a fődíjat, egy kamerát, ezzel pedig sorsa is megpecsételődött.

Nyolcvan évvel később egyébként maga Ata Kandó is ezt a mozzanatot emelte ki, mint sorsfordító pillanat. Először Wachter Klára fényképésznél tanult fotózni, majd Reismann Mariann laborjában dolgozott, utána Haár Ferenchez szegődött segédnek, végül pedig Pécsi Józsefnél vizsgázva szerezte meg a fényképész-iparengedélyt. Így 1938-ban, már egy új szakmával a zsebében tért vissza Párizsba. Itt Haár Ferencnével fotóműtermet nyitott az Avenue de l’Opérán.

Felfelé ívelő üzletüknek a II. háború vetett véget: amikor a németek 1940-ben bevonultak Franciaországba, őket kitoloncoltak.

Kénytelenek voltak ismét hazatérni Magyarországra. 1941-ben született meg fia, 1943-ban pedig ikerlányai. Mivel férje nem volt zsidó származású, ő maga – zsidó származása ellenére is – viszonylag szabadon mozoghatott. Helyzetét ki is használta,

tizennégy zsidót bújtatott a lakásukban a vészkorszakban, Kandó Gyula pedig Kassán Auschwitzba tartó vonatokat tartóztatott fel, az Ata által hamisított SS-karszalagnak köszönhetően, így mentve meg több száz zsidó életét.

Hosszú évtizedekkel később, 1999-ben mindkettőjüket a „Világ Igaza” címmel tüntették ki Jeruzsálemben. 

000829_ok-131005.jpg

Ata Kandó: A határon, 1956 (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

Harmadjára vágott neki Párizsnak 1947-ben, immáron három gyerekkel, ahol barátja, Robert Capa segített rajta: ahogy meghallotta, hogy Ata nem találta meg a korábban, egy pincében elrejtett fényképezőgépét, felhívta, hogy menjen fel a lakására, az ajtóban pedig hátratett kézzel várta és csak annyit kérdezett:

Tényleg ellopták a Rollidat? Mit csinálsz most? Hogy fogod a gyerekeket eltartani? Fogd ezt a Rollit, remélem, ez segít rajtatok!

A híres fotós nemcsak neki adta a gépet, de rögtön állást is ajánlott a Magnum ügynökséghez tartozó, Pictorial Service laborban. Időközben férjétől elvált, és megismerkedett a nála tíz évvel fiatalabb, akkor huszonöt éves Ed van der Elsken holland fotográfussal, akivel négy év együttélés után össze is házasodott. Hollandiába költöztek, és bár második férjétől is hamar elvált, mégis kint maradt.

Egyedül tartotta el három gyerekét, francia és holland divatlapoknak fotózott, 1959-ben még „az év legszebb divatfotója” pályázat Ezüst Díját is elnyerte.

Az ötvenes évektől az utrechti MTS Grafikai Intézetben kezdett tanítani, a hatvanas években pedig nekivágott a nagyvilágnak.

 

1961-ben egy fotómodell barátnője, Barbara Brändli révén ment ki Venezuelába. Kalandos körülmények között a dzsungelbe is eljutottak, egy ott élő indián törzshöz.

Egy francia pap, aki évente csak egyszer jár azon a környéken, pont akkor ment arra, és repülőgépén bevitte őket a dzsungel közepén élő törzshöz.

Hónapokon át együttéltek velük, Ata Kandó pedig lencsevégre kapta mindennapjaikat. 1965-ben vissza is tért az Amazonas vidéken élő indiánokhoz, és ismét eltöltött ott néhány hónapot. A törzsről készült egyedülálló fényképeit a világ hatvan országában kiállították, valamint számos múzeumban is őriznek néhány felvételt, köztük a British Museumban. A fotókból könyv is született, amely a Hold véréből címmel jelent meg 1970-ben Budapesten.

1979-ben hagyta el Hollandiát, és a kaliforniai Sacramentóba költözött, fia közelébe.

Húsz éves ottlét után a brit Isle of Wight szigetén telepedett le, egyik lányánál, 2001-ben azonban visszatért Hollandiába és beköltözött egy bergeni idősek otthonába, ahol 2014. szeptember 14-én, néhány nappal 104. születésnapja előtt elhunyt. 

Messzemenők 

Helyszín: PaperLab Galéria

Időpont: szeptember 7. – október 16.

A kiállítás ingyenesen megtekinthető. 

Forrás: Múlt és Jövő, The Guardian, Mai Manó Ház blog, Népszava

 

Fejléckép: enteriőrfotó, PaperLab Galéria (Fotó/Forás: Boros Bence Bendegúz)

A legkalandosabb magyar fotográfusnő

Kapcsolódó

A legkalandosabb magyar fotográfusnő

Ata Kandó fényképezett az 1956-os forradalom után, járt a dél-amerikai dzsungelben, de a divatfotói is díjnyertesek. A 104 évesen tavaly elhunyt fotóművész gyerekfotóiból március végén nyílt kiállítás a Deák 17 Galériában. Ennek kapcsán beszélgettünk Somogyi-Rohonczy Zsófiával, a kiállítás társkurátorával.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

„Csak egy közös ügy létezik” – Beszélgetés Dinyés Dániellel

Dinyés Dániel egész életében különösen figyelt arra, hogy művésztársait lehetőségeihez képest segítse. Ennek hitelességét erősíti, hogy ő maga nem is szívesen beszél róla. Nemes gesztusairól kizárólag szűk környezete és az érintettek tudnak. 2022-ben a zeneszerző-karmester veheti át az Art is Business Fidelio-díját, amellyel azokat az alkotókat ismerik el, akik saját erejükből, ellenszolgáltatás nélkül támogatják a művészeti szektort.
Klasszikus

Szerb győzelem, magyar második hely a Bartók Világversenyen

A 24 éves Veljko Nenadić kapta az első díjat a 2022-ben komponistáknak meghirdetett megmérettetés gálaestjén, műve szerepel majd a jövő évi, hegedűsöknek szóló forduló választható darabjai között is. A második díjat Thomas Kornél kapta.
Klasszikus

Andrés Orozco-Estrada lép fel a Budapesti Fesztiválzenekarral

A zeneirodalom egyik legnépszerűbb zongoraversenye és szimfóniája, valamint egy varázslatos nyitány is felcsendül a Budapesti Fesztiválzenekar és a kolumbiai sztárkarmester, Andrés Orozco-Estrada decemberi koncertjein.
Vizuál

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Plusz

Elhunyt Irene Cara, a Flashdance Oscar-díjas énekes-dalszerzője

63 éves korában elhunyt Irene Cara, a Flashdance című film Oscar-díjas énekes-dalszerzője – számolt be róla a BBC News.Az amerikai színésznő és énekesnő az 1980-ban bemutatott Fame című film főcímdalával is sikert aratott, de sokan ismerték meg a Flashdance című produkció dalszerző-énekeseként is.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Háborús női történet nyerte a 20. Anilogue nagydíját

November 26-án a Toldi moziban tartották az idén huszadik évét ünneplő Anilogue filmfesztivál díjátadó gáláját. Az ezer eurós pénzjutalommal is járó fődíjat a szlovén Špela Čadež Steakhouse című filmje nyerte, amely egy kölcsönösen bántalmazó viszony hullámvölgyeibe nyújt betekintést.
Vizuál interjú

„Mindig rólunk van szó” – Hegedűs D. Géza a Néprajzi Múzeum kiállításáról

Európa egyik legkorszerűbb múzeumépülete, az idén felavatott Néprajzi Múzeum első, időszaki kiállítása a Megérkeztünk című tárlat. A legelső, 19. századi gyűjtésektől a legújabb szerzeményekig Hegedűs D. Géza színművész „kalauzolja” a látogatókat audio idegenvezetés formájában.
Vizuál hír

Ifjúsági nagydíjat nyert Tallinnban Szakonyi Noémi Veronika filmje

A nyílt örökbefogadás témáját dolgozza fel a Hat hét című film, amely a tallinni zsűri indoklása szerint sikeresen megtalálta a fiatalság hangját, a rendező munkája pedig elképesztően empatikus. További két magyar alkotást is méltattak a rangos Észak-Európai seregszemlén.
Vizuál hír

Több mint harminc Yoko Ono-alkotás szerepel a Nemzeti Múzeum új tárlatán

Megnyílt A háborúnak vége! Ha akarod – Tribute to Yoko Ono című kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A jegybevételből származó nyereséget a múzeum az ukrajnai háború kárpátaljai áldozatainak támogatásra fordítja majd.
Vizuál beszámoló

Szellemidézés a mezőszemerei kertek alján – Hamarosan nyílik Bukta Imre új kiállítása

Külön erre az alkalomra festett képek, installációk és videómunkák fogadják a látogatókat Bukta Imre Műveljük kertjeinket! című átfogó tárlatán, amely kétségkívül az év kiállítása. A több mint ezer négyzetméter alapterületű Godot Kortárs Művészeti Intézetben (GICA) rendezett tárlat november 27-én nyílik.