Vizuál

Csak bámuljuk, ahogy az olajmilliárdosok felvásárolják a műkincseinket

2017.12.14. 10:17
Ajánlom
450 millió dolláros rekordáron kelt el Leonardo da Vinci egyik festménye hónapokkal ezelőtt, a vevő egy szaúd-arábiai herceg volt. Közben megnyílt egy második Louvre, az olajmilliárdosoknak pedig nem titkolt céljuk, hogy minél több nyugati műkincset szerezzenek be a gyűjteményeikbe.

Festmény rekordáron, de ki a vevő?

Leonardo da Vinci - Salvator Mundi

Leonardo da Vinci - Salvator Mundi (Fotó/Forrás: Fine Art / Wikimedia Commons / Getty Images Hungary)

Novemberben Leonardo da Vinci egyik, Krisztust ábrázoló festménye rekordáron kelt el egy New York-i árverésen, egy ismeretlen vevő

450 millió dollárt

(több mint 120 milliárd forintot, tehát Mészáros Lőrinc teljes vagyonát) fizette a Salvator Mundi című alkotásért. Korábban nem volt példa ilyen magas árra a műkincspiacon, a második helyen szerény 179,4 millió dolláros vételárral Picasso Algír nők (O változat) áll.

Decemberben kiderült, ki a festmény vevője: Bader bin Abdullah bin Mohammed bin Farhan al-Saud, Szaúd-Arábia hercege, akit korábban nem ismertek műkincsgyűjtőként. December 6-án szerdán az újonnan nyílt múzeum, az Louvre Abu Dhabi pedig büszként tweetelte, hogy a festmény már úton van hozzájuk.

De milyen múzeum ez? És miért van szükség az arab világban arra, hogy méregdrága nyugati festmények legyenek a birtokukban?

Egy újabb Louvre Abu Dhabiban

November 8-án Emmanuel Macron francia elnök és Muhammad bin Zayed, az Egyesült Arab Emírségek koronahercege együtt tekintették meg a Louvre Abu Dhabi (LAD) múzeumot, amely hatalmas, ezüstszínű tetejével fantasztikus látványt nyújt. A múzeum bejáratánál 26 ország neve van felsorolva, a görögöktől kezdve a kínaiakon át az oroszokig, de még Izrael is. Ezek mind olyan országok, ahonnan a kiállított műtárgyak származnak. A Louvre Abu Dhabi megálmodóinak célja ugyanis az, hogy közelebb hozzák a kultúrákat, és „szoft diplomáciai” szolgálatként tekintsenek a muzeológiára.

Az Abu Dhabi Louvre múzeum Dubaiban

Az Abu Dhabi Louvre múzeum Dubaiban (Fotó/Forrás: Gabriel Jorby/Flickr)

Louvre Abu Dhabi a mi ajándékunk a világnak

– mondta Muhammad al-Mubarak, a múzeum vezetőtestületének tagja.

A LAD és a Louvre 2007-ben kötött, harminc éves szerződése közel egymilliárd eurót ér, és a benne foglalt megállapodások értelmében a francia múzeum 300 tárgyat kölcsönzött az araboknak. A következő tizenöt évben a Louvre és európai partnerei több kiállítást is elkészítenek az Abu Dhabiban.

Az arab múzeum ugyanis nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy tizenkét galérián keresztül mutassa be az emberiség történelmét – a vadászó-gyűjtögető életmódtól a nagy birodalmak korán át a globalizációig. A LAD számára a globalizáció nem új és ijesztő dolog, hanem ellenkezőleg: ok az optimizmusra. Ez az intézmény az első, amely a 21. században átfogó gyűjteményt akar felhalmozni, valahogy úgy, ahogy azt a British Museum vagy a Louvre tette egy-két évszázaddal korábban.

De miért olyan fontos ez az Egyesült Arab Emírségek számára? Sokan úgy vélik, nyugati típusú, kulturált intézmények révén az ország kikerülhet az olajfüggőségből, és modern, tudásalapú gazdasággá válhat. A múzeum ráadásul vezetői munkát biztosít a nők számára, és vonzza a turistákat (4,4 millió látogatójuk volt 2016-ban!). A második Louvre pedig szimbólumává vált annak, amelytől sok arab elhatárolódni próbál: az iszlám szélsőségektől és Irántól.

Az arab műkincspiac virágzik

„Van néhány közel-keleti múzeum, akik nagyon agresszívan gyűjtenek, és persze a Doha az egyik, a katariak, az Abu Dhabi Louvre is nagy gyűjtője az orientalista művészetnek, illetve sok magánszemély” – mondta el egy művészettörténész a Sotheby's aukciósház egyik licitjén, aki szintén a művészet identitásképző funkciójára utalva hozzáteszi, hogy mivel az előző évszázadokban nem voltak helyi mesterek, akik megfestették volna a Közel-Keletet, az arabok szívesen vásárolják ezeket. Néhány évvel ezelőtt egy festményt egy helyiértékkel drágábban lehetett értékesíteni, ha volt rajta egy teve vagy egy kaftán. Ma az emberek már válogatósabbak, de a keleti témájú festmények még mindig kelendőek. És nem csak ezek, hanem a nyugati mesterművek. 2011-ben Katar emirátusa a legnagyobb műkincsvásárló volt a világon, Paul Cézanne Kártyajátékosok című festményét például 250 millió dolláros rekordáron vették meg.

Katar egyértelműen páratlan műkincsgyűjteményt kíván összehozni, és tisztában vannak vele, hogy egy olyan csodálatos alkotásért, mint egy Cézanne, fizetniük kell – és ezt meg is tudják tenni

fogalmazott Philip Hoffman, a Fine Art Fund Group főigazgatója.

Az arabok célja nem az, hogy kisajátítsák a nyugati kultúrát – da Vinci, Cézanne vagy Rothko művei éppúgy csak részét képezik a gyűjteményüknek, ahogy egy nyugati kollektornál egy közel-keleti alkotás. Katar és az Egyesült Arab Emírségek célja, hogy megerősítse a helyi alkotókat, támogatást és színteret kínálon nekik. „Egy Cézanne- vagy egy Damien Hirst-vétel bekerül az újságokba, de a helyi mecenatúrák kiépülése (...) sokkal jelentősebb ezekben a régiókban” – mondta Antonia Carver, az Art Dubai műkincsvásár igazgatója a New York Timesnak.

Sheikh Hassan bin Mohammed bin Ali Al-Thani (balra) és Sheikha Al Mayassa bint Hamad bin Khalifa Al-Thani (jobbról a második)

Sheikh Hassan bin Mohammed bin Ali Al-Thani (balra) és Sheikha Al Mayassa bint Hamad bin Khalifa Al-Thani (jobbról a második) (Fotó/Forrás: Flickr)

Az biztos, hogy a katari és az emírségekbeli gyűjtők felsrófolták a műkincsek árait: 2007-ig a legdrágább Rothko 22 millió dollártért kelt el, akkor viszont 70 milliót fizetett az egyik festményéért Katar. Miközben olyan múzeumoknak, mint a MoMA vagy a Metropolitan, évente 30-40 millió dollárjuk van vásárolni, az araboknál ez a szám több százmilliós tétel. „Úgy látják magukat, mint a kultúrák találkozásának nemzetközi központjait” – mondta Allen L. Keiswetter washingtoni Közel-Kelet-kutató. Sheikha al Mayassa, a térség második legvagyonosabb gyűjtője egy TED-előadásban így fogalmazott: „A művészet nagyon fontos részévé válik a nemzeti identitásunknak.” Szerinte ez abban is segít, hogy a nyugatiak ne terroristákként gondoljanak rájuk. – „Az apám [a katari emír] mindig azt mondta, hogy

a békéhez tisztelnünk kell egymás kultúráját.

És a nyugati ember nem érti a Közel-Keletet.”

Sok európai és amerikai intézmény és múzeum számára fejfájást okozhat, hogy műalkotások kerülnek ki a régiónkból. De egyesek szerint ez egyszerűen így megy most. „Persze, számos olyan műről van szó, amit magunknak szerettünk volna” – mondta Glenn D. Lowry, a MoMA igazgatója, aki szerint az is fontos, hogy az amerikai és az európai művészet a globális kultúra része legyen. És lehet, hogy ez éppen az arab műgyűjtők révén valósulhat meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Az operavilág Angelina Jolie-ja az Erkel Színház színpadán

Először lép fel Magyarországon a világhírű grúz szoprán 2020. február 22-én, az Opera ünnepi műsorának sztárvendégeként. Az est programjában, amely több műrészlettel is utal az intézmény aktuális Keresztény Évadának tematikájára, az Opera együttesei és szólistái is közreműködnek.
Klasszikus

Zaklatási botrány rázza meg a finn Sibelius Akadémiát

Egy finn lap szerint a helsinki zeneművészeti akadémia működéséhez tartozik a szexuális zaklatás és a növendékek megalázása.
Klasszikus

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

A végzet asszonya élete végéig díva maradt

A magyar femme fatale emigráns éveiben ritkán mutatkozott, nem járt társaságba - saját, régi filmjei viszont hipnotikus erővel hatottak rá.
Vizuál sixtus-kápolna

Egyetlen hétre visszatérnek a Sixtus-kápolnába Raffaello falikárpitjai

Évszázadok után ismét együtt láthatóak a sorozat darabjai a Sixtus-kápolnában. A kárpitokat Raffaello tervezte X. Leó pápa megbízásából a pápai magánkápolnába. A különleges kiállítással ünneplik a reneszánsz festőművész és építész halálának 500. évfordulóját a Vatikáni Múzeumok.
Vizuál oszk

Száz évvel ezelőtti bálok titokzatos kincsei

Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán megtekinthető és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatunk be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig alkalmanként, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.
Vizuál interjú

Filmzenét írt hat óra alatt, nyert – interjú Hodován Milánnal

A Zeneakadémia hallgatója huszonegy évesen hozta el a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Film­fesztivál 48 Hour Film Project versenyéről decemberben. Hodován Milánnal beszélgettem. A FIGARO MAGAZIN CIKKE.
Vizuál ajánló

Az azeri tájak festői világába invitálnak az Azerbajdzsáni Filmnapok

A fiatal azerbajdzsáni rendezők új hullámának alkotásaiból válogat az Azerbajdzsáni Filmnapok, amelyen hét alkotás látható február 18. és 22. között három helyszínen, Budapesten, Szegeden és Pécsen.