Vizuál

Csak bámuljuk, ahogy az olajmilliárdosok felvásárolják a műkincseinket

2017.12.14. 10:17
Ajánlom
450 millió dolláros rekordáron kelt el Leonardo da Vinci egyik festménye hónapokkal ezelőtt, a vevő egy szaúd-arábiai herceg volt. Közben megnyílt egy második Louvre, az olajmilliárdosoknak pedig nem titkolt céljuk, hogy minél több nyugati műkincset szerezzenek be a gyűjteményeikbe.

Festmény rekordáron, de ki a vevő?

Leonardo da Vinci - Salvator Mundi

Leonardo da Vinci - Salvator Mundi (Fotó/Forrás: Fine Art / Wikimedia Commons / Getty Images Hungary)

Novemberben Leonardo da Vinci egyik, Krisztust ábrázoló festménye rekordáron kelt el egy New York-i árverésen, egy ismeretlen vevő

450 millió dollárt

(több mint 120 milliárd forintot, tehát Mészáros Lőrinc teljes vagyonát) fizette a Salvator Mundi című alkotásért. Korábban nem volt példa ilyen magas árra a műkincspiacon, a második helyen szerény 179,4 millió dolláros vételárral Picasso Algír nők (O változat) áll.

Decemberben kiderült, ki a festmény vevője: Bader bin Abdullah bin Mohammed bin Farhan al-Saud, Szaúd-Arábia hercege, akit korábban nem ismertek műkincsgyűjtőként. December 6-án szerdán az újonnan nyílt múzeum, az Louvre Abu Dhabi pedig büszként tweetelte, hogy a festmény már úton van hozzájuk.

De milyen múzeum ez? És miért van szükség az arab világban arra, hogy méregdrága nyugati festmények legyenek a birtokukban?

Egy újabb Louvre Abu Dhabiban

November 8-án Emmanuel Macron francia elnök és Muhammad bin Zayed, az Egyesült Arab Emírségek koronahercege együtt tekintették meg a Louvre Abu Dhabi (LAD) múzeumot, amely hatalmas, ezüstszínű tetejével fantasztikus látványt nyújt. A múzeum bejáratánál 26 ország neve van felsorolva, a görögöktől kezdve a kínaiakon át az oroszokig, de még Izrael is. Ezek mind olyan országok, ahonnan a kiállított műtárgyak származnak. A Louvre Abu Dhabi megálmodóinak célja ugyanis az, hogy közelebb hozzák a kultúrákat, és „szoft diplomáciai” szolgálatként tekintsenek a muzeológiára.

Az Abu Dhabi Louvre múzeum Dubaiban

Az Abu Dhabi Louvre múzeum Dubaiban (Fotó/Forrás: Gabriel Jorby/Flickr)

Louvre Abu Dhabi a mi ajándékunk a világnak

– mondta Muhammad al-Mubarak, a múzeum vezetőtestületének tagja.

A LAD és a Louvre 2007-ben kötött, harminc éves szerződése közel egymilliárd eurót ér, és a benne foglalt megállapodások értelmében a francia múzeum 300 tárgyat kölcsönzött az araboknak. A következő tizenöt évben a Louvre és európai partnerei több kiállítást is elkészítenek az Abu Dhabiban.

Az arab múzeum ugyanis nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy tizenkét galérián keresztül mutassa be az emberiség történelmét – a vadászó-gyűjtögető életmódtól a nagy birodalmak korán át a globalizációig. A LAD számára a globalizáció nem új és ijesztő dolog, hanem ellenkezőleg: ok az optimizmusra. Ez az intézmény az első, amely a 21. században átfogó gyűjteményt akar felhalmozni, valahogy úgy, ahogy azt a British Museum vagy a Louvre tette egy-két évszázaddal korábban.

De miért olyan fontos ez az Egyesült Arab Emírségek számára? Sokan úgy vélik, nyugati típusú, kulturált intézmények révén az ország kikerülhet az olajfüggőségből, és modern, tudásalapú gazdasággá válhat. A múzeum ráadásul vezetői munkát biztosít a nők számára, és vonzza a turistákat (4,4 millió látogatójuk volt 2016-ban!). A második Louvre pedig szimbólumává vált annak, amelytől sok arab elhatárolódni próbál: az iszlám szélsőségektől és Irántól.

Az arab műkincspiac virágzik

„Van néhány közel-keleti múzeum, akik nagyon agresszívan gyűjtenek, és persze a Doha az egyik, a katariak, az Abu Dhabi Louvre is nagy gyűjtője az orientalista művészetnek, illetve sok magánszemély” – mondta el egy művészettörténész a Sotheby's aukciósház egyik licitjén, aki szintén a művészet identitásképző funkciójára utalva hozzáteszi, hogy mivel az előző évszázadokban nem voltak helyi mesterek, akik megfestették volna a Közel-Keletet, az arabok szívesen vásárolják ezeket. Néhány évvel ezelőtt egy festményt egy helyiértékkel drágábban lehetett értékesíteni, ha volt rajta egy teve vagy egy kaftán. Ma az emberek már válogatósabbak, de a keleti témájú festmények még mindig kelendőek. És nem csak ezek, hanem a nyugati mesterművek. 2011-ben Katar emirátusa a legnagyobb műkincsvásárló volt a világon, Paul Cézanne Kártyajátékosok című festményét például 250 millió dolláros rekordáron vették meg.

Katar egyértelműen páratlan műkincsgyűjteményt kíván összehozni, és tisztában vannak vele, hogy egy olyan csodálatos alkotásért, mint egy Cézanne, fizetniük kell – és ezt meg is tudják tenni

fogalmazott Philip Hoffman, a Fine Art Fund Group főigazgatója.

Az arabok célja nem az, hogy kisajátítsák a nyugati kultúrát – da Vinci, Cézanne vagy Rothko művei éppúgy csak részét képezik a gyűjteményüknek, ahogy egy nyugati kollektornál egy közel-keleti alkotás. Katar és az Egyesült Arab Emírségek célja, hogy megerősítse a helyi alkotókat, támogatást és színteret kínálon nekik. „Egy Cézanne- vagy egy Damien Hirst-vétel bekerül az újságokba, de a helyi mecenatúrák kiépülése (...) sokkal jelentősebb ezekben a régiókban” – mondta Antonia Carver, az Art Dubai műkincsvásár igazgatója a New York Timesnak.

Sheikh Hassan bin Mohammed bin Ali Al-Thani (balra) és Sheikha Al Mayassa bint Hamad bin Khalifa Al-Thani (jobbról a második)

Sheikh Hassan bin Mohammed bin Ali Al-Thani (balra) és Sheikha Al Mayassa bint Hamad bin Khalifa Al-Thani (jobbról a második) (Fotó/Forrás: Flickr)

Az biztos, hogy a katari és az emírségekbeli gyűjtők felsrófolták a műkincsek árait: 2007-ig a legdrágább Rothko 22 millió dollártért kelt el, akkor viszont 70 milliót fizetett az egyik festményéért Katar. Miközben olyan múzeumoknak, mint a MoMA vagy a Metropolitan, évente 30-40 millió dollárjuk van vásárolni, az araboknál ez a szám több százmilliós tétel. „Úgy látják magukat, mint a kultúrák találkozásának nemzetközi központjait” – mondta Allen L. Keiswetter washingtoni Közel-Kelet-kutató. Sheikha al Mayassa, a térség második legvagyonosabb gyűjtője egy TED-előadásban így fogalmazott: „A művészet nagyon fontos részévé válik a nemzeti identitásunknak.” Szerinte ez abban is segít, hogy a nyugatiak ne terroristákként gondoljanak rájuk. – „Az apám [a katari emír] mindig azt mondta, hogy

a békéhez tisztelnünk kell egymás kultúráját.

És a nyugati ember nem érti a Közel-Keletet.”

Sok európai és amerikai intézmény és múzeum számára fejfájást okozhat, hogy műalkotások kerülnek ki a régiónkból. De egyesek szerint ez egyszerűen így megy most. „Persze, számos olyan műről van szó, amit magunknak szerettünk volna” – mondta Glenn D. Lowry, a MoMA igazgatója, aki szerint az is fontos, hogy az amerikai és az európai művészet a globális kultúra része legyen. És lehet, hogy ez éppen az arab műgyűjtők révén valósulhat meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Bolyki György elmondta: nem lesz tizenegyedik Kaposfest

Tíz év után búcsúzik a Kaposfest, ahogy azt a társalapító igazgatótól megtudtuk. Bolyki György távozik a Liszt Ferenc Kamarazenekar éléről is, pedig tovább tervezett maradni. Eközben hangsúlyozza: nagyon büszke mindkettőre. Elsőként a Fideliónak beszélt a változásokról. FRISSÍTVE!
Klasszikus

Megütközéssel fogadta Bolyki György állításait a Liszt Ferenc Kamarazenekar

A Liszt Ferenc Kamarazenekar egyelőre nem kíván érdemben reagálni Bolyki György lapunknak tett kijelentéseire, ám jelezték, megütközéssel fogadták az interjúban szereplő, a valóságnak nem megfelelő állításokat.
Klasszikus

Beethovent, ahogy kevesen – Jevgenyij Kiszin koncertjéről

Jevgenyij Kiszin az ötvenhez közelítve is csodagyerek maradt. Nem Beethoven-játékosként ismerjük, de olyan órákat okozott a Müpában, amilyent csak a legnagyobbak tudnak.
Vizuál

A nap, amikor Charlie Chaplin 20. lett a Chaplin-hasonmás versenyen

Igaz, vagy csupán legenda – nem tudni. Mindenesetre az alábbi történet olyan, mintha Charlie Chaplin rendezte volna.
Klasszikus

Komolyzene szól a budapesti szórakozóhelyeken

A zene éjszakáján, november 16-án este hat órától éjfélig nyolc frekventált szórakozóhelyen hallhatunk ingyenes komolyzenei koncerteket. A fellépők között találjuk a Budapesti Fesztiválzenekar zenészeit és Fischer Annie-ösztöndíjas muzsikusokat is.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Milyen az európai identitás? – Sundance-nyertes dokumentumfilm a LUX Filmnapokon

Macedón feminista filmszatírát, dán oknyomozó dokumentumfilmet és spanyol politikai thrillert kínál a LUX Filmnapok programja november 13. és 15. között az Urániában. A belépés díjtalan, a LUX Filmdíjra érkező szavazatokat 2020. január 20-ig várja az Európai Parlament.
Vizuál magazin

Vecsei H. Miklós: „Nagyon remélem, hogy a Szép csendben bátorságot ad” 

„Végre egy gondolat, ami nem bűnöst és vádlottat hirdet, hanem a viszonyok teljes újragondolását” - mondja Vecsei H. Miklós a Szép csendben című új magyar filmről, amelyből egy nappal a bemutató előtt több filmrészlet is felkerült a netre. Mutatjuk.
Vizuál hír

Hamis érmékre cserélte egy múzeum kiállítási darabjait egy tolvaj

Az Index értesülései szerint valaki hamis darabokra cserélte a győri Rómer Flóris Múzeum éremgyűjteményét, így az intézmény hónapokig hamis érméket mutathatott be a látogatóknak.
Vizuál galéria

Férje betiltotta birodalmában Grace Kelly filmjeit

Az Oscar-díjas amerikai filmszínésznő, akinek élete is egy tündérmesébe illő filmre hasonlított, hiszen filmcsillagból lett valódi, monacói hercegné.
Vizuál hír

Vízipók-csodapók egy tűzfalon

Újabb házfal változott mesésen színessé a tűzfalfestő-csapatnak köszönhetően.