Vizuál

Csak bámuljuk, ahogy az olajmilliárdosok felvásárolják a műkincseinket

2017.12.14. 10:17
Ajánlom
450 millió dolláros rekordáron kelt el Leonardo da Vinci egyik festménye hónapokkal ezelőtt, a vevő egy szaúd-arábiai herceg volt. Közben megnyílt egy második Louvre, az olajmilliárdosoknak pedig nem titkolt céljuk, hogy minél több nyugati műkincset szerezzenek be a gyűjteményeikbe.

Festmény rekordáron, de ki a vevő?

Leonardo da Vinci - Salvator Mundi

Leonardo da Vinci - Salvator Mundi (Fotó/Forrás: Fine Art / Wikimedia Commons / Getty Images Hungary)

Novemberben Leonardo da Vinci egyik, Krisztust ábrázoló festménye rekordáron kelt el egy New York-i árverésen, egy ismeretlen vevő

450 millió dollárt

(több mint 120 milliárd forintot, tehát Mészáros Lőrinc teljes vagyonát) fizette a Salvator Mundi című alkotásért. Korábban nem volt példa ilyen magas árra a műkincspiacon, a második helyen szerény 179,4 millió dolláros vételárral Picasso Algír nők (O változat) áll.

Decemberben kiderült, ki a festmény vevője: Bader bin Abdullah bin Mohammed bin Farhan al-Saud, Szaúd-Arábia hercege, akit korábban nem ismertek műkincsgyűjtőként. December 6-án szerdán az újonnan nyílt múzeum, az Louvre Abu Dhabi pedig büszként tweetelte, hogy a festmény már úton van hozzájuk.

De milyen múzeum ez? És miért van szükség az arab világban arra, hogy méregdrága nyugati festmények legyenek a birtokukban?

Egy újabb Louvre Abu Dhabiban

November 8-án Emmanuel Macron francia elnök és Muhammad bin Zayed, az Egyesült Arab Emírségek koronahercege együtt tekintették meg a Louvre Abu Dhabi (LAD) múzeumot, amely hatalmas, ezüstszínű tetejével fantasztikus látványt nyújt. A múzeum bejáratánál 26 ország neve van felsorolva, a görögöktől kezdve a kínaiakon át az oroszokig, de még Izrael is. Ezek mind olyan országok, ahonnan a kiállított műtárgyak származnak. A Louvre Abu Dhabi megálmodóinak célja ugyanis az, hogy közelebb hozzák a kultúrákat, és „szoft diplomáciai” szolgálatként tekintsenek a muzeológiára.

Az Abu Dhabi Louvre múzeum Dubaiban

Az Abu Dhabi Louvre múzeum Dubaiban (Fotó/Forrás: Gabriel Jorby/Flickr)

Louvre Abu Dhabi a mi ajándékunk a világnak

– mondta Muhammad al-Mubarak, a múzeum vezetőtestületének tagja.

A LAD és a Louvre 2007-ben kötött, harminc éves szerződése közel egymilliárd eurót ér, és a benne foglalt megállapodások értelmében a francia múzeum 300 tárgyat kölcsönzött az araboknak. A következő tizenöt évben a Louvre és európai partnerei több kiállítást is elkészítenek az Abu Dhabiban.

Az arab múzeum ugyanis nem kevesebbre vállalkozik, mint hogy tizenkét galérián keresztül mutassa be az emberiség történelmét – a vadászó-gyűjtögető életmódtól a nagy birodalmak korán át a globalizációig. A LAD számára a globalizáció nem új és ijesztő dolog, hanem ellenkezőleg: ok az optimizmusra. Ez az intézmény az első, amely a 21. században átfogó gyűjteményt akar felhalmozni, valahogy úgy, ahogy azt a British Museum vagy a Louvre tette egy-két évszázaddal korábban.

De miért olyan fontos ez az Egyesült Arab Emírségek számára? Sokan úgy vélik, nyugati típusú, kulturált intézmények révén az ország kikerülhet az olajfüggőségből, és modern, tudásalapú gazdasággá válhat. A múzeum ráadásul vezetői munkát biztosít a nők számára, és vonzza a turistákat (4,4 millió látogatójuk volt 2016-ban!). A második Louvre pedig szimbólumává vált annak, amelytől sok arab elhatárolódni próbál: az iszlám szélsőségektől és Irántól.

Az arab műkincspiac virágzik

„Van néhány közel-keleti múzeum, akik nagyon agresszívan gyűjtenek, és persze a Doha az egyik, a katariak, az Abu Dhabi Louvre is nagy gyűjtője az orientalista művészetnek, illetve sok magánszemély” – mondta el egy művészettörténész a Sotheby's aukciósház egyik licitjén, aki szintén a művészet identitásképző funkciójára utalva hozzáteszi, hogy mivel az előző évszázadokban nem voltak helyi mesterek, akik megfestették volna a Közel-Keletet, az arabok szívesen vásárolják ezeket. Néhány évvel ezelőtt egy festményt egy helyiértékkel drágábban lehetett értékesíteni, ha volt rajta egy teve vagy egy kaftán. Ma az emberek már válogatósabbak, de a keleti témájú festmények még mindig kelendőek. És nem csak ezek, hanem a nyugati mesterművek. 2011-ben Katar emirátusa a legnagyobb műkincsvásárló volt a világon, Paul Cézanne Kártyajátékosok című festményét például 250 millió dolláros rekordáron vették meg.

Katar egyértelműen páratlan műkincsgyűjteményt kíván összehozni, és tisztában vannak vele, hogy egy olyan csodálatos alkotásért, mint egy Cézanne, fizetniük kell – és ezt meg is tudják tenni

fogalmazott Philip Hoffman, a Fine Art Fund Group főigazgatója.

Az arabok célja nem az, hogy kisajátítsák a nyugati kultúrát – da Vinci, Cézanne vagy Rothko művei éppúgy csak részét képezik a gyűjteményüknek, ahogy egy nyugati kollektornál egy közel-keleti alkotás. Katar és az Egyesült Arab Emírségek célja, hogy megerősítse a helyi alkotókat, támogatást és színteret kínálon nekik. „Egy Cézanne- vagy egy Damien Hirst-vétel bekerül az újságokba, de a helyi mecenatúrák kiépülése (...) sokkal jelentősebb ezekben a régiókban” – mondta Antonia Carver, az Art Dubai műkincsvásár igazgatója a New York Timesnak.

Sheikh Hassan bin Mohammed bin Ali Al-Thani (balra) és Sheikha Al Mayassa bint Hamad bin Khalifa Al-Thani (jobbról a második)

Sheikh Hassan bin Mohammed bin Ali Al-Thani (balra) és Sheikha Al Mayassa bint Hamad bin Khalifa Al-Thani (jobbról a második) (Fotó/Forrás: Flickr)

Az biztos, hogy a katari és az emírségekbeli gyűjtők felsrófolták a műkincsek árait: 2007-ig a legdrágább Rothko 22 millió dollártért kelt el, akkor viszont 70 milliót fizetett az egyik festményéért Katar. Miközben olyan múzeumoknak, mint a MoMA vagy a Metropolitan, évente 30-40 millió dollárjuk van vásárolni, az araboknál ez a szám több százmilliós tétel. „Úgy látják magukat, mint a kultúrák találkozásának nemzetközi központjait” – mondta Allen L. Keiswetter washingtoni Közel-Kelet-kutató. Sheikha al Mayassa, a térség második legvagyonosabb gyűjtője egy TED-előadásban így fogalmazott: „A művészet nagyon fontos részévé válik a nemzeti identitásunknak.” Szerinte ez abban is segít, hogy a nyugatiak ne terroristákként gondoljanak rájuk. – „Az apám [a katari emír] mindig azt mondta, hogy

a békéhez tisztelnünk kell egymás kultúráját.

És a nyugati ember nem érti a Közel-Keletet.”

Sok európai és amerikai intézmény és múzeum számára fejfájást okozhat, hogy műalkotások kerülnek ki a régiónkból. De egyesek szerint ez egyszerűen így megy most. „Persze, számos olyan műről van szó, amit magunknak szerettünk volna” – mondta Glenn D. Lowry, a MoMA igazgatója, aki szerint az is fontos, hogy az amerikai és az európai művészet a globális kultúra része legyen. És lehet, hogy ez éppen az arab műgyűjtők révén valósulhat meg.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Családi vonósok – Kokas Dóra-interjú

Májusban a bécsi Vienna Classic Strings különdíját nyerte el Kokas Dóra, akit a Fesztivál Akadémia több koncertjén is hallhatunk a nyáron. A fiatal csellóművész mindig is a színpadon létezett igazán, és hálás, amiért a családjában mindig jelen volt a zene.
Plusz

A magyar feltaláló, akit Amerikában sztárként ünnepelnek

Galériánkban megmutatjuk, hogy készült a nyolcvanas években az eredetileg a tanítványainak szánt, de végül játékká vált Rubik-kocka. Július 13-án ünnepli hetvenötödik születésnapját Rubik Ernő Kossuth- és állami díjas építészmérnök, tárgytervező. 
Jazz/World

Budapesten is bemutatják a Miles Davisről szóló friss dokumentumfilmet

Fantasztikus hír, nem csak jazzrajongóknak: augusztus 30-tól műsorára tűzi az Uránia az idén debütált, Birth of the Cool című dokumentumfilmet, amely angol nyelven, magyar felirattal lesz látható a Pannonia Entertainment forgalmazásában.
Könyv

Babits a ritmusdaráló, Móricz a műparaszt

Vámos Miklós e hónapban is megmondja, mit érdemes elolvasni.
Vizuál

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál galéria

Strucctojással alapított gyűjteményt a magyar világutazó

A keleti tárgyak magyar gyűjtői mind más céllal utaztak távoli tájakra, ahonnan eleinte saját kedvükre hoztak haza érdekességeket. Hopp Ferenc sem állt meg a tárgyaknál, villája kertjét is ritka növényekkel népesítette be.
Vizuál uránia

Újonnan felfedezett NASA-archívokkal jön az Apollo 11

Egyetlen alkalommal, eredeti nyelven vetíti az Uránia a Holdra szállás 50-ik évfordulója alkalmából készült új dokumentumfilmet. Az Apollo 11 expedíció küldetéséről szóló Todd Douglas Miller-film, a NASA filmarchívumának újonnan felfedezett filmjeiből és hanganyagából válogat.
Vizuál ajánló

Colostokból és kalászból készült ruhák

Király Tamás (1952-2013) alkotásaihoz a legolcsóbb anyagokat használta fel, a ruhákat, illetve ezek elemeit is gyakran újrahasznosította. A divattervező több mint három évtizedes pályafutását mutatja be az a retrospektív kiállítás, amely Out of the box címmel látható a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeumban.
Vizuál Film

Az újjászületett Meseautóval jön a III. Budapesti Klasszikus Film Maraton

A film és a zene közös történetére fókuszáló fesztiválon magyar és európai filmarchívumok restaurált filmritkaságai láthatók, a némafilmes korszak női rendezőinek alkotásaitól kezdve, Dziga Vertov klasszikusán át a rendszerváltás filmjeiig.
Vizuál ajánló

Találmányok és felfedezések a Pesti Vigadóban

Tematikus séták szakértőkkel a Pesti Vigadóhoz kötődő technikai vívmányokról a XIX. századtól napjainkig – telefonos operaközvetítés, villanyvilágítás, Bleriot monoplán, Bogányi zongora.