Vizuál

Csendben kell kulturális forradalmat csinálni

2016.03.02. 09:16
Ajánlom
Először hagyta el Oroszországot a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum egyedülálló avantgárd gyűjteménye: a kivételes anyag egészen május elsejéig látható a Nemzeti Galériában A művészet forradalma címmel. Az orosz múzeum igazgatója, Nyikita Nyikolajevics Korityin a kiállítási anyag jelentőségéről és a múzeumok helyzetéről mesélt nekünk.

- Jekatyerinburg a magyarok többségének ismeretlen város. Hogyan jött az ötlet, hogy a gyűjteményük Budapesten mutatkozzon be?

- A kiállítás létrejötte egy mindkét fél számára szerencsés egybeesés eredménye – amellett, hogy nagyjából egyéves előkészítés előzte meg. Múzeumunk felújítás miatt zárva tart, ennek is köszönhető, hogy a közel negyven darabból álló avantgárd kollekciónk ebben a formában most először elhagyhatta városunkat.

Nyikita Korityin

Nyikita Korityin (Fotó/Forrás: Mester Tibor)

Nagyon izgultam, hogyan állítják majd ki az avantgárd gyűjteményt, de a megvalósítás nagyon jóra és formabontóra sikerült – nálunk ugyanis eddig hagyományos módon, „fehér falakon, nagy termekben” volt látható. A két város egyetemei között, a tudomány területén egyébként már korábban létrejöttek a kapcsolatok, és bízom abban, hogy a mostani együttműködésnek köszönhetően kulturális téren is fejleszthetjük majd. Vannak még különleges alkotásaink, például a kaszlii vaspavilon, ami köré igazán érdekes volna vendégkiállítást létrehozni.

- Jekatyerinburg már Ázsiában található. Hogyan került ez kivételes anyag az Uráli régióba?

- Moszkva és Szentpétervár mellett számos regionális nagyváros múzeumai bírnak avantgárd gyűjteménnyel. Ez a korai szovjet korszaknak köszönhető, hiszen a művészetekben rejlő újító szándék egy ideig még egybeesett az új hatalom forradalom erejébe vetett hitével. Jekatyerinburgba az alkotók saját maguk hozták el műveiket egy kiállításra, később pedig ezek az alkotások egytől egyig a városban maradtak. Az tehát, hogy egy tematikus, állandó anyag jöhetett létre, a történelemnek köszönhető.

- Kazimir Malevics, Vaszilij Kandinszkij, Alekszandr Rodcsenko – számos kitűnő művész munkáját megcsodálhatjuk a tárlaton. Mit emelne ki a gyűjteményből?

- Abból a szempontból, hogy mely alkotásoknak volt a legnagyobb szerepük a művészet alakításában, illetve melyek azok, amelyek értéke anyagiakban kifejezve is a legnagyobb, egyértelmű, hogy Malevics és Kandinszkij áll a központban. A muzeológia szemszögéből mindegyik darab az izmusok korszakának egy megismételhetetlen remekműve. De egyszerű műélvezőként Nagyezsda Udalcova művészetét emelném ki a maga kifejező, vaskos filozófiától mentes letisztultságával.

Nagyezsda Udalcova Konyha, 1915

Nagyezsda Udalcova Konyha, 1915

 - Az orosz avantgárd művészet nyíltan reagált saját korának társadalmi-gazdasági kérdéseire. Mi az, amit ebből a mai befogadó megérthet? Mást jelenthet egy oroszországi szemlélőnek, mint egy külföldinek?

- Nem jelenthet mást, hiszen ezek az alkotások elsősorban a nyugat-európai művészeti térben érvényesítették befolyásukat. Nem titok, hogy a szocialista realizmus megjelenésével ezeket a műveket formalistának bélyegezték és betiltották a Szovjetunióban. Ennek megfelelően úgy vélem, hogy a nyugati közönség, amelyik számára folyamatosan elérhetőek voltak a művek, és amelyik csak távolról figyelte a történelem alakulását Oroszországban, sokkal jobban készen áll ennek a korszaknak a befogadására, mert inkább képes belelátni a lázadás kultúráját, és érzékenyebb arra a tényre is, hogy a művek nagyon közelről ábrázolják egy egész társadalom történeti beágyazottságát és az abból való kitörés vágyát.

98D4BF62-A43E-4F7A-A842-07C26806D697

98D4BF62-A43E-4F7A-A842-07C26806D697

Dmitrij Hvorosztovszkij és az Uráli Filharmonikus Zenekar

2013 nyarán a moszkvai Vörös téren hétezer-ötszáz ember előtt énekelt áriákat és duetteket az operavilág két csillaga, Anna Nyetrebko és Dmitrij Hvorosztovszkij. A sportos alkatú, 1962-ben született sztárbariton kedvelt ruházata a farmernadrág és a póló, de a színpadon is a természetesség híve. A nemcsak bársonyos hangjáról, hanem jellegzetes ősz hajáról is felismerhető művészt a People magazin a világ ötven legszebb férfija közé választotta.

április 2. 19:30 Művészetek Palotája

- A téma mindenesetre izgalmasnak tűnik azoknak is, akik kevésbé ismerik a korszakot. Ön szerint milyen módon lehet a közönséget beinvitálni a múzeumba, és fogékonnyá tenni a művészet iránt?

- Ma Oroszországban az avantgárdnak megvan a moszkvai és a szentpétervári közönsége, de regionális szinten más a helyzet: sokkal kisebb érdeklődéssel kell számolnunk, és ez az érdeklődés ráadásul nehezebben tekint ki abból a szellemi-kulturális térből, amit a szocializmus létrehozott. Nekünk a helyieket kell kiszolgálnunk: aki egyszer eljött a múzeumba, annak a következő alkalommal újat kell mutatnunk. Próbálunk a családokra koncentrálni, művészeket meghívni, illetve különböző előadássorozatokat létrehozni. Nagyjából a lakosság harmada, fél millió ember az, akiket meg lehet és meg is kell céloznunk.

A művészet forradalma

Az 1910-es és 1920-as évek orosz avantgárd művészetének legfontosabb irányzatain végigvezető kiállítás anyaga a Jekatyerinburgi Művészeti Múzeumból érkezett.

A tárlat nemcsak a korszak legfontosabb alkotóit vonultatja fel, hanem a történelem viharos eseményeit, a forradalmi korszak atmoszféráját is megeleveníti korabeli dokumentumokon keresztül; az orosz avantgárd kivételes művészi aktivitása ugyanis csak az orosz társadalom jellegzetességeinek ismeretében és a történések sodrában értelmezhető. A Jekatyerinburgi Múzeum büszkesége, Vaszilij Kandinszkij és Kazimir Malevics egy-egy remekműve szintén szerepel Budapesten.

január 29.–május 1. Magyar Nemzeti Galéria

- Művészeti központtá válhat-e majd Jekatyerinburg?

- Ez tulajdonképpen már megtörtént, hiszen a régióban nálunk van az egy főre jutó legtöbb színház, kiállító- és koncertterem, illetve dalszínház. A mi városunk rendelkezik az egyik legismertebb filharmóniai társasággal, valamint az opera- és balett-társulatunk is méltán világhírű; utóbbiak folyamatosan 90% körüli átlagos nézőszámmal dolgoznak. Elmondható tehát, hogy Jekatyerinburg vezető szerepet vállal azokban a komoly változásokban, amelyek a Szovjetunió széthullása óta, mindenfajta meghirdetett kulturális forradalom nélkül végbementek az országban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál BIDF

Ha kíváncsi vagy a nagyvilágra, nézz dokumentumfilmeket

Csaknem 40 film, köztük hét rövid dokumentumfilm száll versenybe az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között rendeznek Budapesten a Cinema City Aréna moziban.
Vizuál berlinale

Társadalmi, politikai kérdéseket feszegetnek a 69. Berlinale versenyfilmjei

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat. A magyar filmet Mészáros Márta, Buda Flóra Anna, Tóth Luca és Tasnádi Zsófia képviseli.
Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.