Vizuál

Csendben kell kulturális forradalmat csinálni

2016.03.02. 09:16
Ajánlom
Először hagyta el Oroszországot a Jekatyerinburgi Szépművészeti Múzeum egyedülálló avantgárd gyűjteménye: a kivételes anyag egészen május elsejéig látható a Nemzeti Galériában A művészet forradalma címmel. Az orosz múzeum igazgatója, Nyikita Nyikolajevics Korityin a kiállítási anyag jelentőségéről és a múzeumok helyzetéről mesélt nekünk.

- Jekatyerinburg a magyarok többségének ismeretlen város. Hogyan jött az ötlet, hogy a gyűjteményük Budapesten mutatkozzon be?

- A kiállítás létrejötte egy mindkét fél számára szerencsés egybeesés eredménye – amellett, hogy nagyjából egyéves előkészítés előzte meg. Múzeumunk felújítás miatt zárva tart, ennek is köszönhető, hogy a közel negyven darabból álló avantgárd kollekciónk ebben a formában most először elhagyhatta városunkat.

Nyikita Korityin

Nyikita Korityin (Fotó/Forrás: Mester Tibor)

Nagyon izgultam, hogyan állítják majd ki az avantgárd gyűjteményt, de a megvalósítás nagyon jóra és formabontóra sikerült – nálunk ugyanis eddig hagyományos módon, „fehér falakon, nagy termekben” volt látható. A két város egyetemei között, a tudomány területén egyébként már korábban létrejöttek a kapcsolatok, és bízom abban, hogy a mostani együttműködésnek köszönhetően kulturális téren is fejleszthetjük majd. Vannak még különleges alkotásaink, például a kaszlii vaspavilon, ami köré igazán érdekes volna vendégkiállítást létrehozni.

- Jekatyerinburg már Ázsiában található. Hogyan került ez kivételes anyag az Uráli régióba?

- Moszkva és Szentpétervár mellett számos regionális nagyváros múzeumai bírnak avantgárd gyűjteménnyel. Ez a korai szovjet korszaknak köszönhető, hiszen a művészetekben rejlő újító szándék egy ideig még egybeesett az új hatalom forradalom erejébe vetett hitével. Jekatyerinburgba az alkotók saját maguk hozták el műveiket egy kiállításra, később pedig ezek az alkotások egytől egyig a városban maradtak. Az tehát, hogy egy tematikus, állandó anyag jöhetett létre, a történelemnek köszönhető.

- Kazimir Malevics, Vaszilij Kandinszkij, Alekszandr Rodcsenko – számos kitűnő művész munkáját megcsodálhatjuk a tárlaton. Mit emelne ki a gyűjteményből?

- Abból a szempontból, hogy mely alkotásoknak volt a legnagyobb szerepük a művészet alakításában, illetve melyek azok, amelyek értéke anyagiakban kifejezve is a legnagyobb, egyértelmű, hogy Malevics és Kandinszkij áll a központban. A muzeológia szemszögéből mindegyik darab az izmusok korszakának egy megismételhetetlen remekműve. De egyszerű műélvezőként Nagyezsda Udalcova művészetét emelném ki a maga kifejező, vaskos filozófiától mentes letisztultságával.

Nagyezsda Udalcova Konyha, 1915

Nagyezsda Udalcova Konyha, 1915

 - Az orosz avantgárd művészet nyíltan reagált saját korának társadalmi-gazdasági kérdéseire. Mi az, amit ebből a mai befogadó megérthet? Mást jelenthet egy oroszországi szemlélőnek, mint egy külföldinek?

- Nem jelenthet mást, hiszen ezek az alkotások elsősorban a nyugat-európai művészeti térben érvényesítették befolyásukat. Nem titok, hogy a szocialista realizmus megjelenésével ezeket a műveket formalistának bélyegezték és betiltották a Szovjetunióban. Ennek megfelelően úgy vélem, hogy a nyugati közönség, amelyik számára folyamatosan elérhetőek voltak a művek, és amelyik csak távolról figyelte a történelem alakulását Oroszországban, sokkal jobban készen áll ennek a korszaknak a befogadására, mert inkább képes belelátni a lázadás kultúráját, és érzékenyebb arra a tényre is, hogy a művek nagyon közelről ábrázolják egy egész társadalom történeti beágyazottságát és az abból való kitörés vágyát.

98D4BF62-A43E-4F7A-A842-07C26806D697

98D4BF62-A43E-4F7A-A842-07C26806D697

Dmitrij Hvorosztovszkij és az Uráli Filharmonikus Zenekar

2013 nyarán a moszkvai Vörös téren hétezer-ötszáz ember előtt énekelt áriákat és duetteket az operavilág két csillaga, Anna Nyetrebko és Dmitrij Hvorosztovszkij. A sportos alkatú, 1962-ben született sztárbariton kedvelt ruházata a farmernadrág és a póló, de a színpadon is a természetesség híve. A nemcsak bársonyos hangjáról, hanem jellegzetes ősz hajáról is felismerhető művészt a People magazin a világ ötven legszebb férfija közé választotta.

április 2. 19:30 Művészetek Palotája

- A téma mindenesetre izgalmasnak tűnik azoknak is, akik kevésbé ismerik a korszakot. Ön szerint milyen módon lehet a közönséget beinvitálni a múzeumba, és fogékonnyá tenni a művészet iránt?

- Ma Oroszországban az avantgárdnak megvan a moszkvai és a szentpétervári közönsége, de regionális szinten más a helyzet: sokkal kisebb érdeklődéssel kell számolnunk, és ez az érdeklődés ráadásul nehezebben tekint ki abból a szellemi-kulturális térből, amit a szocializmus létrehozott. Nekünk a helyieket kell kiszolgálnunk: aki egyszer eljött a múzeumba, annak a következő alkalommal újat kell mutatnunk. Próbálunk a családokra koncentrálni, művészeket meghívni, illetve különböző előadássorozatokat létrehozni. Nagyjából a lakosság harmada, fél millió ember az, akiket meg lehet és meg is kell céloznunk.

A művészet forradalma

Az 1910-es és 1920-as évek orosz avantgárd művészetének legfontosabb irányzatain végigvezető kiállítás anyaga a Jekatyerinburgi Művészeti Múzeumból érkezett.

A tárlat nemcsak a korszak legfontosabb alkotóit vonultatja fel, hanem a történelem viharos eseményeit, a forradalmi korszak atmoszféráját is megeleveníti korabeli dokumentumokon keresztül; az orosz avantgárd kivételes művészi aktivitása ugyanis csak az orosz társadalom jellegzetességeinek ismeretében és a történések sodrában értelmezhető. A Jekatyerinburgi Múzeum büszkesége, Vaszilij Kandinszkij és Kazimir Malevics egy-egy remekműve szintén szerepel Budapesten.

január 29.–május 1. Magyar Nemzeti Galéria

- Művészeti központtá válhat-e majd Jekatyerinburg?

- Ez tulajdonképpen már megtörtént, hiszen a régióban nálunk van az egy főre jutó legtöbb színház, kiállító- és koncertterem, illetve dalszínház. A mi városunk rendelkezik az egyik legismertebb filharmóniai társasággal, valamint az opera- és balett-társulatunk is méltán világhírű; utóbbiak folyamatosan 90% körüli átlagos nézőszámmal dolgoznak. Elmondható tehát, hogy Jekatyerinburg vezető szerepet vállal azokban a komoly változásokban, amelyek a Szovjetunió széthullása óta, mindenfajta meghirdetett kulturális forradalom nélkül végbementek az országban.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.
Jazz/World

Elkészült a Kossuth téri ünnepség és a tűzijáték zenéje

Az István király dicsérete című mű zeneszerzője Szarka Tamás, a Ghymes együttes alapító tagja, szólistaként Miklósa Erika operaénekesnő hallható.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.
Vizuál Ostrom

Magyar alkotó filmje is esélyes a Diák Oscarra

Kovács István Ostrom című diplomafilmje a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a jelöltek közé.
Vizuál street art

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Vizuál frida kahlo

Válaszolt a mexikói követség a Frida Kahlo-kiállítást ért támadásra

„Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész” – szögezi le David Nájera nagykövet a Magyar Időkben megjelent cikkre reagálva. A lapban támadott kiállítást már ez első héten tízezer látogató tekintette meg.
Vizuál british múzeum

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.