A különleges sorozatot teljes egészében a Capa Központ oldalán, illetve személyesen a Központban is meg lehet tekinteni november 4-ig .
2019-ben Bánhegyesy Antal nyerte el a Capa-nagydíjat. A fotós Románia ortodox templomait és szertartásait fényképezte. Dolgozatában utánajárt, mit is jelent az egyház és mi a szerepe napjainkban, illetve hogyan változott a vallás szerepe a kommunizmus hatására. Az egyház romániai térnyerése kapcsán rákérdez: egy kétségbeesett útkeresés jele ez, amelynek célja egy erős infrastruktúra létrehozása a lelkekhez az egyre inkább szekularizált és egyre modernebb román társadalomban?
Vagy az egyház nemzeti identitás formálásban magára vállalt szerepéről van szó, egy hegemóniára és kulturális homogenitásra törekvő szervezetről?
"2017 tavaszán erős késztetést éreztem, hogy autóba üljek, de nem a vezetés élvezete miatt. Hosszú utat tettem meg Romániában: több mint 29.000 kilométert vezettem, több mint 3.100 órát voltam úton, közben nyolcszor eltévedtem" - írja a Capa oldalán a vállalkozás kezdeteiről.
"Miért kutattam a román ortodox egyházat évekig, ha nem vagyok sem román, sem ortodox. Három évig jártam templomról templomra, bár nem vagyok vallásos. Erdélyben születtem, Romániában, egy magyar családban.(...) A családi legendáriumunk része a nyárádtői görög-katolikus templom története. Nyárádtő egy erdélyi kis falu, ahol a kommunizmus idején egy több mint száz éves templom a román ortodox egyház tulajdonába került. Az ortodox egyház pedig a régi templomra ráépített egy másik templomot. Így jött létre a kevesek által ismert templom a templomban abszurd esete."
Romániában a rendszerváltás óta több mint 7000 ortodox templom épült, és több mint ezer áll átadás előtt. Ez azt jelenti, hogy a rendszerváltás óta, azaz
az elmúlt harminc évben minden második nap felszenteltek egy ortodox templomot Romániában.
Az I. világháborút lezáró békeszerződés hozományaként Románia területe megsokszorozódott. A különálló provinciák egyesültek egymással, megkezdődött a többféle kultúrával és nemzeti identitással rendelkező lakosság centrálisan irányított egybeolvasztása. Romániához csatolták Erdélyt, a Bánság és az Alföld keleti részét, Bukovina területének zömét, valamint Besszarábia nagyrészét. Aminek következtében az addig többé-kevésbé homogén etnikai lakosságú ország több nemzetiség lakta területté vált. Ez fenyegetést jelentett az addig erős és egységes nemzeti identitásra, míg pont egy egységes és erős nemzeti identitás tarthatta volna össze a Nagyromániát.
Bánhegyesy Antal, a Capa-nagydíj 2019 nyertese 2019. október 21-én a Capa Központban (Fotó/Forrás: Capa Központ)
A kommunista éra alatt a nemzetépítés és a társadalmi–kulturális homogenizáció elsődleges terepe az oktatás volt.
A folyamatot egyfajta etnikai olvasztótégelyként képzelhetjük el. A rendszerváltás óta ezt a szerepet a vallás és a román ortodox egyház vette át. Romániában napjainkban szorosan egybeolvad a nemzeti identitás a felekezeti hovatartozással, ahol – Iuliana Conovici román politológus szerint – az ortodox egyház pusztán a társadalmi és politikai emlékezés intézményévé válik.
Úgy tűnik, a román állam és az ortodox egyház közös célja az egységes román nemzeti identitás kialakítása,
hiszen a román állam a vallásossága által akarja legitimizálni magát, az ortodox egyház pedig a nemzeti identitást retorikai szinten mobilizációs eszközként használja.
Hogyan lehetséges, hogy egy olyan korban, amikor a történelmi egyházaktól való tömeges elfordulás megállíthatatlannak tűnő tendencia, Romániában ennek a fordítottját tapasztaljuk? Egy 2003-as közvéleménykutatás szerint Románia lakosságának 90%-a bízik a román ortodox egyházban. 2011-ben ugyanez az index már csak 84% volt. 2015-re már csak a román lakosság 58%-a fejezte ki bizalmát az egyház iránt és közülük is csupán 17 % jár legalább havi egyszer templomba.
Egyrészt, betudható a román társadalom szekularizációjának. Másrészt, ebben
a nagymértékű elfordulásban valószínűsíthetően szerepe van a templomépítések átláthatatlan finanszírozásának, valamint a román ortodox egyház felbecsülhetetlen gazdagságának.
Az ortodox egyház éves bevétele nagyobb, mint Románia második legnagyobb városának éves költségvetése. Emellett a templomépítések 80%-át közpénzből finanszírozzák, és csak 20% származik adományokból.
(A cikk alapja Bánhegyesy Antal pályázati anyaga)
A Capa-nagydíjat minden évben olyan, a fotográfia bármely ágában dolgozó alkotó kaphatja, aki szakmailag megalapozott múlttal rendelkezik és korábban kiemelkedő tehetségről tett tanúbizonyságot. A Capa Központ az ösztöndíjak és a díj odaítélésével is hangsúlyozni szeretné elkötelezettségét a társadalmat gazdagító kreatív művek elkészülése mellett. Az ösztöndíjak és a díj az alkotók további fejlődését és jövőbeni kísérletezésének előmozdítását szolgálja.
(címlapkép: Bánhegyesy Antal: Ortodoxia)
hírlevél
