Vizuál

Csizek Gabriella: "A titok megmarad"

2012.10.30. 07:03
Ajánlom
A sztori így szól: egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nevelőnő, aki ismeretlenül végigfotózott egy fél évszázadot, majd két évvel a halála előtt egy véletlen folyamán az egész világ számára felfedezte a képeit egy ingatlanközvetítő. A francia és osztrák-magyar származású, USA-ban felnövő Vivian Maier neve John Maloofnak köszönhetőn öt éve lett ismert, egy blogból kiindulva söpört végig az interneten, tavaly pedig egy könyvet is kiadtak a munkásságáról. Az utcai fotózás mára egyik legismertebb képviselőjének munkáit a Mai Manó Házban lehet megnézni január 6-ig. A kiállításról Csizek Gabriella kurátorral beszélgettünk.

- Ma a Facebookon a hivatalos Vivian Maier-oldalt közel tizenhétezren követik, dokumentumfilm készül az életéről, cikkezett róla sokak mellett a New York Times is. Mi az oka ennek a népszerűségnek?

- Vivien Mayer képei egy évtizedeken átívelő, folyamatosan megörökített városi valóság- és önportrésorozatot adnak ki. Nem tizenöt vagy harminc véletlen jó képből álló fotósorozatról van tehát szó - akkor most nem beszélgetnénk egymással. Egy egész életművel szembesülhetünk. Gondoljunk csak bele: kétezer tekercs filmet, háromezer nyomatot és több mint százötvenezer negatívot hagyott maga után. Ő egy, a fotográfiával elhivatottan foglalkozó nő volt, aki moziba járt és megtanulta a fényképkészítés szabályait a gyakorlatban. A könyvespolcán ott voltak Robert Frank, Ansel Adams, Lewis Hine kötetei, időt töltött fotográfiák nézésével. Ez életének alapvető része volt. Maga az élettörténet is különös, tele van kérdésekkel, titokkal, amit mindenki a maga háttérével, személyiségének megfelelően válaszolhat meg. Annyit tudunk, hogy volt egy szokatlan sorsot magáénak tudható nevelőnő, akinek nem volt saját családja, mások gyerekeit gondozta. A változó helyszínek között az életében az állandóságot a moziba járás és a fényképezés jelentette. Amikor örökölt, akkor azt is utazásra és fényképezésre fordította. Senki sem tudja ennek a valódi okát, és a titok megmarad. Ugyanakkor ha csak a képeket látjuk a sztori nélkül, azok akkor is olyan erős hangulati tartalommal bírnak, hogy az ember hirtelen ott érezheti magát az ötvenes évek Amerikájában.

- A fotós képzés hiánya nem látszik a képeken?

- Vivian Maier nem volt egy iskolai értelemben képzett fotográfus, viszont volt tehetsége és vágya a dolgokat fényképen megörökíteni és ennek a folyamatnak a csínját-bínját saját tapasztalatból megtanulni. Maier saját késztetéséből autodidakta módon jutott el oda, hogy most már például Henri Cartier-Bresson neve mellé írják az övét is.

- Blogotokon azt írjátok, hogy a kiállítás "egyszerre tiszteleg egy nagyszerű fotós, valamint a street photography újjáéledő műfaja előtt". Milyen megközelítést takar a műfaj és jellemző-e itthon?

- A street photography Amerikában egy folyamatosan jelenlévő műfaj. Voltak hullámzásai, de gyakorlatában állandó és nagyon erős. A magyar dokumentarista fotográfia hagyománya másra épül. Mintha a megmutatás nálunk mindig egy célt szolgálna, nem lenne magáért való. A street photography számomra sokkal inkább hasonlít arra, amikor valakiről a kép az egyediségének és a városi létben betöltött általános szerepének a határán készül - csak úgy, érdek nélkül, a megörökítés-megmutatás vágya okán.

- Maier 1952-túl egy bonyolult Rolleiflex fényképezőgéppel dolgozott. Miben más a technikája egy ilyen gépnek?

-  Teljesen más látásmódot jelent, perspektívaváltásként lehet leginkább elképzelni. Más teret mutat számunkra egy négyzetes formátumú kép, mint amikor téglalap alakban látjuk a világot. Ez is hozzájárulhat a nézők számára, akár öntudatlanul is a Maier-fotók különlegességéhez.

- Hogyan állt össze a Mai Manó Ház kiállítása?

- Ezt az ötven fotót az amerikai Howard Greenberg Gallery jóvoltából mutatjuk be. A kiállítás nagy részét városképek, az utcai élet jelenetei, portrék és az önarcképek adják ki. Ezek a témák az életműben organikusan élnek együtt. Maier mindig egyszerre kívül és belül is volt a történeteiben - ez látható akkor is, amikor egymás mellé kerül az újságos bódét ábrázoló kép, és megpillantjuk őt egy másik újságos boltban a lopásgátló tükörben. A magáról készített fotók bele is illeszkednek az életműbe, de ki is lógnak. Maier hihetetlenül tudatosan komponált, ez főképpen önarcképeiben érhető tetten. Ezek közül néhány a street photography stílusában megfogalmazott - például amikor egy szállítandó üvegben vagy éppen a kirakatban tükröződik vissza -, de van olyan önarcképe is, ami akár Berlinben, a Bauhausban is születhetett volna.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Boros Misi: „Minden egyes hangra érdemes odafigyelni”

Nyaralásról, fociról, gyakorlásról kérdeztük Boros Misit, beszélgetésünk során a Bogányi Gergellyel közös Arénakoncert is szóba került.
Zenés színház

Kalocsai Zsuzsa: „A szívünk-lelkünk benne van”

Kalocsai Zsuzsa született díva, igazi primadonna, aki nem csak csodás hangjának, hanem belső eleganciájának, királynői megjelenésének köszönhetően érdemelte ki a Budapesti Operettszínház közönségének szeretetét.
Vizuál

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Zenés színház

Peller Károly: „Többet készülünk rá, mint egy gálakoncertre”

Augusztus 3-án és 4-én a budai várban adnak gálakoncertet az Operettszínház művészei. Peller Károly a felkészülés folyamatáról mesélt.
Klasszikus

Herbert von Karajan is bekerült Madame Tussauds panoptikumába

A legendás osztrák karmester viaszszobrát hétfőn leplezték le Bécsben. Hat hónapon át dolgoztak rajta.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Végre többet tudunk az új Freddie Mercury-filmről

„A bandában csak egy hisztériás királynőnek van hely.” Kijött a Queen-film első igazi előzetese, és még többet ígér, mint a teaser.
Vizuál velencei biennálé

Képzelt kamerák a Velencei Biennále magyar pavilonjában

Szegedy-Maszák Zsuzsanna kurátor és Waliczky Tamás újmédiaművész képviselik Magyarországot jövőre a 58. Velencei Nemzetközi Képzőművészeti Biennálén.
Vizuál videó

Drótmese – Nézze meg online a fiatal magyar alkotó díjnyertes animációját!

Pataki Szandra stop motion animációja egy drótszálakból felépített világban játszódik, ahol senki sem vonhatja ki magát az egymásnak feszülő erők hatása alól.
Vizuál pompeji

Színekkel keltették új életre Pompeii-t és Herculaneum-ot

Nemcsak a színpompás panelek érdekesek, de a helyszínek is, ahol kiállították őket. Az igazgató szerint mindez remek módja a múlt a jelen összekapcsolásának.
Vizuál galéria

Kiállítják az első bécsi női fényképész századeleji portréit

Művészek, arisztokraták és más hírességek a század elejéről Klimttől Picassóig a Madame d'Ora néven dolgozó Dora Kallmus fotográfiáin a bécsi Leopold múzeumban.