Vizuál

Csizek Gabriella: "A titok megmarad"

2012.10.30. 07:03
Ajánlom
A sztori így szól: egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nevelőnő, aki ismeretlenül végigfotózott egy fél évszázadot, majd két évvel a halála előtt egy véletlen folyamán az egész világ számára felfedezte a képeit egy ingatlanközvetítő. A francia és osztrák-magyar származású, USA-ban felnövő Vivian Maier neve John Maloofnak köszönhetőn öt éve lett ismert, egy blogból kiindulva söpört végig az interneten, tavaly pedig egy könyvet is kiadtak a munkásságáról. Az utcai fotózás mára egyik legismertebb képviselőjének munkáit a Mai Manó Házban lehet megnézni január 6-ig. A kiállításról Csizek Gabriella kurátorral beszélgettünk.

- Ma a Facebookon a hivatalos Vivian Maier-oldalt közel tizenhétezren követik, dokumentumfilm készül az életéről, cikkezett róla sokak mellett a New York Times is. Mi az oka ennek a népszerűségnek?

- Vivien Mayer képei egy évtizedeken átívelő, folyamatosan megörökített városi valóság- és önportrésorozatot adnak ki. Nem tizenöt vagy harminc véletlen jó képből álló fotósorozatról van tehát szó - akkor most nem beszélgetnénk egymással. Egy egész életművel szembesülhetünk. Gondoljunk csak bele: kétezer tekercs filmet, háromezer nyomatot és több mint százötvenezer negatívot hagyott maga után. Ő egy, a fotográfiával elhivatottan foglalkozó nő volt, aki moziba járt és megtanulta a fényképkészítés szabályait a gyakorlatban. A könyvespolcán ott voltak Robert Frank, Ansel Adams, Lewis Hine kötetei, időt töltött fotográfiák nézésével. Ez életének alapvető része volt. Maga az élettörténet is különös, tele van kérdésekkel, titokkal, amit mindenki a maga háttérével, személyiségének megfelelően válaszolhat meg. Annyit tudunk, hogy volt egy szokatlan sorsot magáénak tudható nevelőnő, akinek nem volt saját családja, mások gyerekeit gondozta. A változó helyszínek között az életében az állandóságot a moziba járás és a fényképezés jelentette. Amikor örökölt, akkor azt is utazásra és fényképezésre fordította. Senki sem tudja ennek a valódi okát, és a titok megmarad. Ugyanakkor ha csak a képeket látjuk a sztori nélkül, azok akkor is olyan erős hangulati tartalommal bírnak, hogy az ember hirtelen ott érezheti magát az ötvenes évek Amerikájában.

- A fotós képzés hiánya nem látszik a képeken?

- Vivian Maier nem volt egy iskolai értelemben képzett fotográfus, viszont volt tehetsége és vágya a dolgokat fényképen megörökíteni és ennek a folyamatnak a csínját-bínját saját tapasztalatból megtanulni. Maier saját késztetéséből autodidakta módon jutott el oda, hogy most már például Henri Cartier-Bresson neve mellé írják az övét is.

- Blogotokon azt írjátok, hogy a kiállítás "egyszerre tiszteleg egy nagyszerű fotós, valamint a street photography újjáéledő műfaja előtt". Milyen megközelítést takar a műfaj és jellemző-e itthon?

- A street photography Amerikában egy folyamatosan jelenlévő műfaj. Voltak hullámzásai, de gyakorlatában állandó és nagyon erős. A magyar dokumentarista fotográfia hagyománya másra épül. Mintha a megmutatás nálunk mindig egy célt szolgálna, nem lenne magáért való. A street photography számomra sokkal inkább hasonlít arra, amikor valakiről a kép az egyediségének és a városi létben betöltött általános szerepének a határán készül - csak úgy, érdek nélkül, a megörökítés-megmutatás vágya okán.

- Maier 1952-túl egy bonyolult Rolleiflex fényképezőgéppel dolgozott. Miben más a technikája egy ilyen gépnek?

-  Teljesen más látásmódot jelent, perspektívaváltásként lehet leginkább elképzelni. Más teret mutat számunkra egy négyzetes formátumú kép, mint amikor téglalap alakban látjuk a világot. Ez is hozzájárulhat a nézők számára, akár öntudatlanul is a Maier-fotók különlegességéhez.

- Hogyan állt össze a Mai Manó Ház kiállítása?

- Ezt az ötven fotót az amerikai Howard Greenberg Gallery jóvoltából mutatjuk be. A kiállítás nagy részét városképek, az utcai élet jelenetei, portrék és az önarcképek adják ki. Ezek a témák az életműben organikusan élnek együtt. Maier mindig egyszerre kívül és belül is volt a történeteiben - ez látható akkor is, amikor egymás mellé kerül az újságos bódét ábrázoló kép, és megpillantjuk őt egy másik újságos boltban a lopásgátló tükörben. A magáról készített fotók bele is illeszkednek az életműbe, de ki is lógnak. Maier hihetetlenül tudatosan komponált, ez főképpen önarcképeiben érhető tetten. Ezek közül néhány a street photography stílusában megfogalmazott - például amikor egy szállítandó üvegben vagy éppen a kirakatban tükröződik vissza -, de van olyan önarcképe is, ami akár Berlinben, a Bauhausban is születhetett volna.

Programkereső

Legnépszerűbb

Színház

Junior Prima – Öt fiatal tehetséget jutalmaztak

Újabb kiválóságokkal gyarapodott a Junior Prima Díjasok családja, miután október 16-án öt fiatal művészt díjaztak színház- és filmművészet kategóriában. A harminc év alatti tehetségeknek járó elismeréseket a Takarék Csoport támogatásával adták át.
Klasszikus

Kihirdették a Central European String Quartet zeneszerzőverseny díjazottjait

Kihirdették a Central European String Quartet (CESQ) nemzetközi zeneszerzőverseny díjazottjait, a megmérettetésre 75 pályamű érkezett.
Vizuál

Ingyen megnézhető Bucsi Réka új filmje

A Solar Walk nemzetközi díjak sorát söpörte be és esélyes az Oscar-jelölésre is. Most néhány hétig bárki szabadon megnézheti.
Zenés színház

Fischer Iván Falstaffja lenyűgözte az olasz közönséget

Hangos sikerrel indította el Fischer Iván Operatársulata (FIOT) és a Budapesti Fesztiválzenekar a Vicenzai Operafesztivált Olaszországban. Az együttes Verdi Falstaffjával és egy gálakoncerttel nyűgözte le a nemzetközi közönséget.
Klasszikus

„Egy ilyen szólista minden zeneművet nemessé tesz”

A világhírű trombitás, Maurice André egy koncert során felrohant a színpadra, és megölelte az akkor még a húszas évei elején járó magyar művészt. Boldoczki Gábor a KULT50-ben megjelent portréja.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál hírek

Katonai kamasztáborról szóló riportjáért Bartha Máté kapta a Capa-nagydíjat

A dokumentumfilm-rendező és fotóművész Bartha Máté Kontakt című anyagával érdemelte ki a nemzetközi zsűri nagydíját. A projekt a 10–18 éveseknek szóló Honvédsuli mindennapjait mutatja be.
Vizuál ajánló

Csernus és a Montmartre - Egy műterem titkai

Kíváncsi vagy, milyenek voltak a fülledt párizsi éjszakák, hogyan alkotott a magyar képzőművészet egyik legkiemelkedőbb alakja a Montmartre pezsgő környezetében? A világhírű festő, Csernus Tibor műtermének és hagyatékának anyagából összeállított válogatás október 18-tól tekinthető meg a Várkert Bazár Testőrpalotájában, a Kovács Gábor Művészeti Alapítvány rendezésében.
Vizuál hír

A világ legjobb kiállításai közt a Ludwig Múzeum tárlata

A budapesti Permanens Forradalom - Mai ukrán képzőművészet című tárlat olyan múzeumok kiállításaival verseng a Global Fine Art Awards (GFAA) díjért, mint a Tate vagy a Guggenheim.
Vizuál videó

Ingyen megnézhető Bucsi Réka új filmje

A Solar Walk nemzetközi díjak sorát söpörte be és esélyes az Oscar-jelölésre is. Most néhány hétig bárki szabadon megnézheti.
Vizuál kult50

Szabad ember volt – Birkás Ákos

Híres motívumai, a több képtáblából összeálló oválok, vagy más néven fejek védjegyévé váltak. Az idén júniusban, 77. évében elhunyt Birkás Ákos a KULT50-ben megjelent portréja.