Vizuál

Csizek Gabriella: "A titok megmarad"

2012.10.30. 07:03
Ajánlom
A sztori így szól: egyszer volt, hol nem volt, volt egyszer egy nevelőnő, aki ismeretlenül végigfotózott egy fél évszázadot, majd két évvel a halála előtt egy véletlen folyamán az egész világ számára felfedezte a képeit egy ingatlanközvetítő. A francia és osztrák-magyar származású, USA-ban felnövő Vivian Maier neve John Maloofnak köszönhetőn öt éve lett ismert, egy blogból kiindulva söpört végig az interneten, tavaly pedig egy könyvet is kiadtak a munkásságáról. Az utcai fotózás mára egyik legismertebb képviselőjének munkáit a Mai Manó Házban lehet megnézni január 6-ig. A kiállításról Csizek Gabriella kurátorral beszélgettünk.

- Ma a Facebookon a hivatalos Vivian Maier-oldalt közel tizenhétezren követik, dokumentumfilm készül az életéről, cikkezett róla sokak mellett a New York Times is. Mi az oka ennek a népszerűségnek?

- Vivien Mayer képei egy évtizedeken átívelő, folyamatosan megörökített városi valóság- és önportrésorozatot adnak ki. Nem tizenöt vagy harminc véletlen jó képből álló fotósorozatról van tehát szó - akkor most nem beszélgetnénk egymással. Egy egész életművel szembesülhetünk. Gondoljunk csak bele: kétezer tekercs filmet, háromezer nyomatot és több mint százötvenezer negatívot hagyott maga után. Ő egy, a fotográfiával elhivatottan foglalkozó nő volt, aki moziba járt és megtanulta a fényképkészítés szabályait a gyakorlatban. A könyvespolcán ott voltak Robert Frank, Ansel Adams, Lewis Hine kötetei, időt töltött fotográfiák nézésével. Ez életének alapvető része volt. Maga az élettörténet is különös, tele van kérdésekkel, titokkal, amit mindenki a maga háttérével, személyiségének megfelelően válaszolhat meg. Annyit tudunk, hogy volt egy szokatlan sorsot magáénak tudható nevelőnő, akinek nem volt saját családja, mások gyerekeit gondozta. A változó helyszínek között az életében az állandóságot a moziba járás és a fényképezés jelentette. Amikor örökölt, akkor azt is utazásra és fényképezésre fordította. Senki sem tudja ennek a valódi okát, és a titok megmarad. Ugyanakkor ha csak a képeket látjuk a sztori nélkül, azok akkor is olyan erős hangulati tartalommal bírnak, hogy az ember hirtelen ott érezheti magát az ötvenes évek Amerikájában.

- A fotós képzés hiánya nem látszik a képeken?

- Vivian Maier nem volt egy iskolai értelemben képzett fotográfus, viszont volt tehetsége és vágya a dolgokat fényképen megörökíteni és ennek a folyamatnak a csínját-bínját saját tapasztalatból megtanulni. Maier saját késztetéséből autodidakta módon jutott el oda, hogy most már például Henri Cartier-Bresson neve mellé írják az övét is.

- Blogotokon azt írjátok, hogy a kiállítás "egyszerre tiszteleg egy nagyszerű fotós, valamint a street photography újjáéledő műfaja előtt". Milyen megközelítést takar a műfaj és jellemző-e itthon?

- A street photography Amerikában egy folyamatosan jelenlévő műfaj. Voltak hullámzásai, de gyakorlatában állandó és nagyon erős. A magyar dokumentarista fotográfia hagyománya másra épül. Mintha a megmutatás nálunk mindig egy célt szolgálna, nem lenne magáért való. A street photography számomra sokkal inkább hasonlít arra, amikor valakiről a kép az egyediségének és a városi létben betöltött általános szerepének a határán készül - csak úgy, érdek nélkül, a megörökítés-megmutatás vágya okán.

- Maier 1952-túl egy bonyolult Rolleiflex fényképezőgéppel dolgozott. Miben más a technikája egy ilyen gépnek?

-  Teljesen más látásmódot jelent, perspektívaváltásként lehet leginkább elképzelni. Más teret mutat számunkra egy négyzetes formátumú kép, mint amikor téglalap alakban látjuk a világot. Ez is hozzájárulhat a nézők számára, akár öntudatlanul is a Maier-fotók különlegességéhez.

- Hogyan állt össze a Mai Manó Ház kiállítása?

- Ezt az ötven fotót az amerikai Howard Greenberg Gallery jóvoltából mutatjuk be. A kiállítás nagy részét városképek, az utcai élet jelenetei, portrék és az önarcképek adják ki. Ezek a témák az életműben organikusan élnek együtt. Maier mindig egyszerre kívül és belül is volt a történeteiben - ez látható akkor is, amikor egymás mellé kerül az újságos bódét ábrázoló kép, és megpillantjuk őt egy másik újságos boltban a lopásgátló tükörben. A magáról készített fotók bele is illeszkednek az életműbe, de ki is lógnak. Maier hihetetlenül tudatosan komponált, ez főképpen önarcképeiben érhető tetten. Ezek közül néhány a street photography stílusában megfogalmazott - például amikor egy szállítandó üvegben vagy éppen a kirakatban tükröződik vissza -, de van olyan önarcképe is, ami akár Berlinben, a Bauhausban is születhetett volna.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miklósa Erika az örökbefogadásról mesélt: Nagyon vártuk ezt a kislányt!

Az operaénekesnő és férje, Csiszár Zsolt a Családvarázs sorozatban mesélt arról, hogy milyen kockázatot jelentett egy olyan csecsemőt magukhoz venni, aki halva született.
Klasszikus

Fáy Miklós: „Nem a zenekar, nem a komponista, hanem maga a szimfónia a főszereplő"

Fáy Miklós hónapról hónapra programokat, könyveket, lemezeket ajánl nyomtatott magazinunk Menjél már című rovatában. Az augusztusi szám tartalmából.
Könyv

Nyáry Krisztián: Nem a politika, hanem az olvasó fogja eldönteni, milyen könyvet vesz a kezébe

A Líra Könyv Zrt. kreatív igazgatója szerint hiába erőlködnek a jobboldali, kormánypárti ideológusok, nem lehet az olvasók nélkül lecserélni az irodalmi kánont. És végső soron nem számít az író politikai beállítottsága, csak az, hogy milyen szöveget írt.
Klasszikus

Előkerült még egy hangfelvétel, amelyen Rahmanyinov játszik Rahmanyinovot

A Szimfonikus táncok című művének zenekari próbái idején a zeneszerző a zongorához ült, hogy demonstrálja, hogyan képzeli a darabot. Ennek a felvétele jelent most meg.
Könyv

950 személy számára állítottak ki igazolást arról, hogy Arany János rokona

Nem várt fordulat az Arany-kutatásban: az egyházi anyagkönyvek vizsgálata alapján akár 2000 élő rokona is lehet a költőnek, igaz, mind oldalági.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál mesterségek ünnepe

Mesés mesterségek őrzői

Augusztus 17-20. között 32. alkalommal rendezik meg a Mesterségek Ünnepét a Budai Várban, ahol nyolc ország, köztük Irán népművészei is bemutatkoznak. Rubovszky Éva, az iráni programok szervezője mesélt lapunknak a több ezer éves perzsa civilizációról és annak tárgyi kultúrájáról.
Vizuál Ostrom

Magyar alkotó filmje is esélyes a Diák Oscarra

Kovács István Ostrom című diplomafilmje a nemzetközi fikciós rövidfilm kategóriában jutott be a jelöltek közé.
Vizuál street art

24 óra alatt eltűnt a legújabb utcai Banksy-mű

Az egyik legismertebb kortárs művész minden munkájának feltűnése eseményszámba megy. Ilyen hamar viszont ritkán tűnnek el alkotásai.
Vizuál frida kahlo

Válaszolt a mexikói követség a Frida Kahlo-kiállítást ért támadásra

„Frida Kahlo: kommunista, trockista, de mindezek előtt, művész” – szögezi le David Nájera nagykövet a Magyar Időkben megjelent cikkre reagálva. A lapban támadott kiállítást már ez első héten tízezer látogató tekintette meg.
Vizuál british múzeum

Már a Húsvét-szigetekről is támadják a British Museumot

A Húsvét-sziget őslakos közösségei egy egyedülálló moai szobrot szeretnének visszakapni a múzeumtól. A szobrot a britek még 150 éve vitték el a Chile partjaitól 3500 kilométerre lévő szigetről, hogy Viktória királynőnek ajándékozzák.