Vizuál

Csokoládéra épült a világhírű műgyűjtemény

2019.04.23. 16:20
Ajánlom
A Budapest Art Week keretén belül betekintettünk a budapesti Ludwig Múzeum kulisszái mögé, ahol azt is megtudhattuk, mi köze a húsvéti csokitojásoknak Andy Warhol pop-art képeihez.

Peter és Irene Ludwignak soha nem kellett nélkülöznie, hiszen mindketten gazdag családba születtek. Előbbi felmenői cementgyártással, utóbbi szülei csokoládékészítéssel foglalkoztak. Miután a cementbizniszt Peter bátyja vette át, a Ludwig házaspár az aacheni székhelyű Monheim Schokolade vezetője lett. Egyik legsikeresebb termékük az üreges csokoládé volt – például a húsvéti csokoládétojás, ami a mai napig elképesztő népszerűségnek örvend. 

A csokoládéval szerzett vagyonukat Ludwigék úgy döntöttek, hogy műtárgyakba fektetik. Mindezt remek érzékkel tették: megfizethető áron vásároltak olyan alkotásokat, melyek ma már felbecsülhetetlen, vagy legalábbis csillagászati összegeket érnek.

A 60-as években így jutottak hozzá például Andy Warhol, Pablo Picasso vagy épp Roy Lichtenstein műveihez.

Ludwig Múzeum

Ludwig Múzeum (Fotó/Forrás: Glódi Balázs / Müpa)

Műtárgyaikat a nagyközönség számára is elérhetővé szerették volna tenni, így a 70-es években Kölnben megnyitották múzeumukat, az első Ludwig Múzeumot.

Mindezt Kónya Béla mesélte el nekünk a Kulisszák mögött a Ludwig Múzeumban című program keretében. A tárlatvezetésre az idei Budapest Art Week-en került sor, a program első állomása pedig egyből a színfalak mögé vezetett: abba a műterembe, ahol a múzeumba érkező tárgyak állapotfelmérése és fotózása is zajlik. A budapesti Ludwig Múzeumot 1989-be alapították, teljes gyűjteménye pedig több mint 1000 tételből áll. Az intézmény műtárgykölcsönzése aktív tagja, évente körülbelül 120 gyűjteményi alkotást adnak kölcsön más múzeumoknak - kétszer annyit, mint 10 évvel ezelőtt. A kölcsönzésekért a Ludwig nem kér pénzt, cserébe viszont a nemzetközi műtárgykölcsönzésekhez hasonlóan ők is ingyen kérhetnek kölcsön műtárgyakat. A folyamatosan ki-be áramló művek miatt viszont kiemelten fontos az alkotások rendkívül pontos nyilvántartása és állapotfelmérése. Ez történik abban a műteremben, mely a tárlatvezetés első megállója volt.

Kónya Béla rengeteg olyan apróságot árult el a múzeumba folyó háttérmunkákról, amelyről egyszerű látogatóként fogalmam sem lett volna. Kiderült például, hogy az előbb említett, állapotfelmérésre és fotózásra használt teremben, 5000 Kelvines napfényizzót használnak, mert ez hasonlít leginkább a természetes napfényhez - ezen a fényviszonyon láthatóak ugyanis az alkotások a legnagyobb fényspektrumon. 

Norbert-Burger-Annemarie-Burger-johannes-Rau--Irne-und-Peter-Ludwig-151851.jpg

Peter és Irene Ludwig (balra) Johannes Rau miniszterelnökkel és Köln polgármesterével, Burger Norberttel, valamint Annemarie Burger-rel (Fotó/Forrás: Jean Christopher Burger/ Wikipedia)

A budapesti Ludwig Múzeumban a lehető legkülönfélébb anyagokból készült alkotások találhatóak: van, ami tésztából készült és olyan is, ami testnedveket tartalmaz.

Sőt, az intézmény egyik kuriózum-számba menő műtárgya egy csokoládéból készült üreges videókamera, amelyet gegként ajándékozott egy művész a múzeumnak, utalva arra, mivel is foglalkozott a Ludwig-család. Nemcsak az ilyen különleges technikával készült művek okozhatnak fejfájást a restaurátoroknak; mint Kónya Béla elmondta, a múzeumnak a technológiai fejlődés miatt néha a legegyszerűbb dolgokat a legnehezebb pótolnia. Vannak például olyan művek, amelyek bizonyos típusú izzólámpát tartalmaznak - ez a típus viszont egyre kevésbé kapható kereskedelmi forgalomba, így ezek utánpótlásáról időben gondoskodni kell. Ettől is problémásabbak lehetnek a médiát használó művek: ma már a CD-lejátszó sem automatikus tartozéka a laptopoknak, floppy-meghajtót pedig még nehezebb beszerezni. Ugyanígy előfordulhat, hogy egy DVD-re vagy Blue Ray lemezre készült mű 20-30 év múlva már szinte lejátszhatatlan lesz, ezért kell a múzeumoknak előre gondolkodniuk. 

A technológiai fejlődés ugyanakkor nagyban segítheti is a restaurálást: Joe Tilson Öt érzék című műve 1989-ben, még alapításakor került be a múzeumgyűjteményébe, ami akkor a Budavári Palotában működött. Az öt felnagyított diaképből álló mű egyik darabja még a várban egy rosszul megválasztott rögzítés miatt 2000 novemberében leesett a falról, plexiborítója pedig összetört.

17 évet kellett várni, mire a megfelelő technológia segítségével restaurálhatták a különleges formájú plexit.

IMG_20190412_190448-152223.jpg

Sugár Zsófia Joe Tilton Öt érzék című műve előtt (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

3D technológia segítségével szkennelték be, majd vákuumformázás segítségével készítette el a plexiburát. Így sem volt olcsó mulatság, a Ludwig Múzem azonban egy kampányt indított: a 2015-ös Pop-art kiállításra online megvásárolt minden látogatói jegy 2%-át áldozták a restaurálásra, így jött végül össze a felújításhoz szükséges pénz.

A tárlatvezetés következő állomása egy raktárhelyiség volt. Ez a raktár 140 négyzetméteres alapterülettel rendelkezik és a tömbraktározás segítségével ez 500 négyzetméternyi felületre bővíthető. Legnagyobb méretű festményük Hantai Simon Cím nélküli képe, melyet a művész örököseinek kívánságára felfeszített keretben tárolnak. A raktárban egyéb érdekességek is találhatóak: itt piheni ki az utazást például David Hockney Ellenfény francia stílusban című képe, ami nemrég érkezett vissza a New York-i Metropolitanből, előtte pedig a londoni Tate-ben és a párizsi Centre Pompidou-ban állították ki. 

Többek között az ehhez hasonló, világhírű és értékes alkotások miatt is a múzeum kiemelt figyelmet fordít a raktár ellenőrzésére és a megelőző műtárgyvédelemre.

Negyedévente tartanak rovarirtást, de apró, kihelyezett csapdákkal napi szinten figyelik, nem jutott-e be valamilyen kártevő a területre.

Az intézményben az ún. Integrated Pest Management van érvényben - ez azt jelent, hogy a takarítónőtől az igazgatóig mindenki tisztában van azzal, az egyes termekben milyen eszközök és takarítószerek használata megengedett. A vegyszerek ugyanis könnyen megrongálhatják a műtárgyakat, vagy akár bomlási folyamatokat is elindíthatnak. Erre az ezüszselatinfotók, a papírra készült alkotások, illetve a médiaalapú művek a legérzékenyebbek.

IMG_20190412_185203-152606.jpg

Sugár Zsófia esztéta a Ludwig Múzeum Picassói között (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

A múzeumokat szabályozó törvény értelmében az intézménynek hétévente kell teljes gyűjteményi revíziót végeznie; ilyenkor minden egyes műtárgyat külön ellenőriznek. Minderre 2-3 év áll rendelkezésükre. Jelenleg épp egy ilyen revízió kezdetén tartanak, terveik szerint 2021-re fejezik be a teljes gyűjtemény átvizsgálását. Két ilyen átfogó ellenőrzés között azonban évente vizsgálják a raktárban található művek állapotát.

A program ezután a múzeum kiállítóterében folytatódott, ahol Sugár Zsófia esztéta vezetett minket körbe. A Ludwig házaspár gyűjteménye a világ harminc múzeumában található meg, amelyek közül 12 intézmény viseli a Ludwig nevet, köztük a budapesti is, amelyik Közép-Európa egyik legnagyobb pop-art gyűjteményével büszkélkedhet. Ha mindez nem lenne elég csábító: Andy Warhol mellett Picasso-képek, vagy épp Bak Imre művei is láthatóak, nemrég pedig megnyílt a Bauhaus100. Program a mának – kortárs nézőpontok című kiállítás is. 

Fejléckép: Daniel Acker / Bloomberg / Getty Images Hungary

Programkereső

Legnépszerűbb

Könyv

„Nincs kitől többé megtanulni, hogyan bocsáthatnánk meg egymásnak” – Konrád Györgyre emlékezve

Pályatársakat, kortárs művészeket, barátokat kértünk meg, hogy pár sorban írjanak Konrád Györgyről, Konrád Györgyhöz.
Klasszikus

Szokolay Ádám nyerte az idei Bartók Világversenyt

A nemzetközi zsűri a szombati nagyzenekari döntő után hozta meg a végső határozatot. A második díjat Balogh Ádám, a harmadikat pedig Peter Klimo kapta.
Klasszikus

Mikor kezdtünk el ráadást követelni a hangversenyeken?

Megszokott dolog: ha a műsor megengedi, addig tapsolunk, míg a muzsikus újra színpadra nem jön, és ráadást ad. Mint minden hagyomány, ez is elkezdődött valamikor.
Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.
Klasszikus

Online elérhető a Fischer Ivánról és a BFZ-ről készült film

2014-ben egy stáb egy éven keresztül követte a Budapesti Fesztiválzenekart és karmesterüket bepillantást engedve munkájukba.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál

Átadták a hazai szinkronszakma legrangosabb díjait

A közönség és a kuratórium is szavazott, többek között díjat kapott Bobby Ewing magyar hangja és a Csernobil című sorozat szinkronja is.
Vizuál hír

Tizenkettedik a Saul fia a száz legjobb film közül a Guardian szerint

A The Guardian kritikusai a 21. század legjobb filmjeinek listáját állították össze, ebben a százas gyűjtésben azonban csak a 2000 után született alkotásokat vették figyelembe. Nemes Jeles László Tarantinoval, Ang Lee-vel, Iñárritu-val és Almodóvar-ral egy mezőnyben!
Vizuál morphoto

KÉP-regény: Elefánt kaland

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról mesél, mit tanult az afrikai szafariján az elefántokról..
Vizuál ajánló

Lesznai Anna élete talákozik Zoób Kati nagymamájával

Péntektől látogatható a Lesznai Anna életművéből és Zoób Kati divattervező száz évvel későbbi, az egykori író, költő és iparművész által is inspirált kollekciójából nyíló tárlat a kecskeméti Katona József Múzeum Cifrapalota kiállítóhelyén.
Vizuál Film

Menekülés az arisztokráciába

Végre ismét megpillanthatjuk a Downton Abbey ismerős sziluettjét, kószálhatunk a tökéletes angol gyepen, és már szélesvásznon csodálhatjuk a tökéletes szereplők tökéletes jelmezeit. Kérdés, hogy ez elég-e? Kérdés, hogy akarunk-e egyáltalán többet?