Vizuál

Csokoládéra épült a világhírű műgyűjtemény

2019.04.23. 16:20
Ajánlom
A Budapest Art Week keretén belül betekintettünk a budapesti Ludwig Múzeum kulisszái mögé, ahol azt is megtudhattuk, mi köze a húsvéti csokitojásoknak Andy Warhol pop-art képeihez.

Peter és Irene Ludwignak soha nem kellett nélkülöznie, hiszen mindketten gazdag családba születtek. Előbbi felmenői cementgyártással, utóbbi szülei csokoládékészítéssel foglalkoztak. Miután a cementbizniszt Peter bátyja vette át, a Ludwig házaspár az aacheni székhelyű Monheim Schokolade vezetője lett. Egyik legsikeresebb termékük az üreges csokoládé volt – például a húsvéti csokoládétojás, ami a mai napig elképesztő népszerűségnek örvend. 

A csokoládéval szerzett vagyonukat Ludwigék úgy döntöttek, hogy műtárgyakba fektetik. Mindezt remek érzékkel tették: megfizethető áron vásároltak olyan alkotásokat, melyek ma már felbecsülhetetlen, vagy legalábbis csillagászati összegeket érnek.

A 60-as években így jutottak hozzá például Andy Warhol, Pablo Picasso vagy épp Roy Lichtenstein műveihez.

Ludwig Múzeum

Ludwig Múzeum (Fotó/Forrás: Glódi Balázs / Müpa)

Műtárgyaikat a nagyközönség számára is elérhetővé szerették volna tenni, így a 70-es években Kölnben megnyitották múzeumukat, az első Ludwig Múzeumot.

Mindezt Kónya Béla mesélte el nekünk a Kulisszák mögött a Ludwig Múzeumban című program keretében. A tárlatvezetésre az idei Budapest Art Week-en került sor, a program első állomása pedig egyből a színfalak mögé vezetett: abba a műterembe, ahol a múzeumba érkező tárgyak állapotfelmérése és fotózása is zajlik. A budapesti Ludwig Múzeumot 1989-be alapították, teljes gyűjteménye pedig több mint 1000 tételből áll. Az intézmény műtárgykölcsönzése aktív tagja, évente körülbelül 120 gyűjteményi alkotást adnak kölcsön más múzeumoknak - kétszer annyit, mint 10 évvel ezelőtt. A kölcsönzésekért a Ludwig nem kér pénzt, cserébe viszont a nemzetközi műtárgykölcsönzésekhez hasonlóan ők is ingyen kérhetnek kölcsön műtárgyakat. A folyamatosan ki-be áramló művek miatt viszont kiemelten fontos az alkotások rendkívül pontos nyilvántartása és állapotfelmérése. Ez történik abban a műteremben, mely a tárlatvezetés első megállója volt.

Kónya Béla rengeteg olyan apróságot árult el a múzeumba folyó háttérmunkákról, amelyről egyszerű látogatóként fogalmam sem lett volna. Kiderült például, hogy az előbb említett, állapotfelmérésre és fotózásra használt teremben, 5000 Kelvines napfényizzót használnak, mert ez hasonlít leginkább a természetes napfényhez - ezen a fényviszonyon láthatóak ugyanis az alkotások a legnagyobb fényspektrumon. 

Norbert-Burger-Annemarie-Burger-johannes-Rau--Irne-und-Peter-Ludwig-151851.jpg

Peter és Irene Ludwig (balra) Johannes Rau miniszterelnökkel és Köln polgármesterével, Burger Norberttel, valamint Annemarie Burger-rel (Fotó/Forrás: Jean Christopher Burger/ Wikipedia)

A budapesti Ludwig Múzeumban a lehető legkülönfélébb anyagokból készült alkotások találhatóak: van, ami tésztából készült és olyan is, ami testnedveket tartalmaz.

Sőt, az intézmény egyik kuriózum-számba menő műtárgya egy csokoládéból készült üreges videókamera, amelyet gegként ajándékozott egy művész a múzeumnak, utalva arra, mivel is foglalkozott a Ludwig-család. Nemcsak az ilyen különleges technikával készült művek okozhatnak fejfájást a restaurátoroknak; mint Kónya Béla elmondta, a múzeumnak a technológiai fejlődés miatt néha a legegyszerűbb dolgokat a legnehezebb pótolnia. Vannak például olyan művek, amelyek bizonyos típusú izzólámpát tartalmaznak - ez a típus viszont egyre kevésbé kapható kereskedelmi forgalomba, így ezek utánpótlásáról időben gondoskodni kell. Ettől is problémásabbak lehetnek a médiát használó művek: ma már a CD-lejátszó sem automatikus tartozéka a laptopoknak, floppy-meghajtót pedig még nehezebb beszerezni. Ugyanígy előfordulhat, hogy egy DVD-re vagy Blue Ray lemezre készült mű 20-30 év múlva már szinte lejátszhatatlan lesz, ezért kell a múzeumoknak előre gondolkodniuk. 

A technológiai fejlődés ugyanakkor nagyban segítheti is a restaurálást: Joe Tilson Öt érzék című műve 1989-ben, még alapításakor került be a múzeumgyűjteményébe, ami akkor a Budavári Palotában működött. Az öt felnagyított diaképből álló mű egyik darabja még a várban egy rosszul megválasztott rögzítés miatt 2000 novemberében leesett a falról, plexiborítója pedig összetört.

17 évet kellett várni, mire a megfelelő technológia segítségével restaurálhatták a különleges formájú plexit.

IMG_20190412_190448-152223.jpg

Sugár Zsófia Joe Tilton Öt érzék című műve előtt (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

3D technológia segítségével szkennelték be, majd vákuumformázás segítségével készítette el a plexiburát. Így sem volt olcsó mulatság, a Ludwig Múzem azonban egy kampányt indított: a 2015-ös Pop-art kiállításra online megvásárolt minden látogatói jegy 2%-át áldozták a restaurálásra, így jött végül össze a felújításhoz szükséges pénz.

A tárlatvezetés következő állomása egy raktárhelyiség volt. Ez a raktár 140 négyzetméteres alapterülettel rendelkezik és a tömbraktározás segítségével ez 500 négyzetméternyi felületre bővíthető. Legnagyobb méretű festményük Hantai Simon Cím nélküli képe, melyet a művész örököseinek kívánságára felfeszített keretben tárolnak. A raktárban egyéb érdekességek is találhatóak: itt piheni ki az utazást például David Hockney Ellenfény francia stílusban című képe, ami nemrég érkezett vissza a New York-i Metropolitanből, előtte pedig a londoni Tate-ben és a párizsi Centre Pompidou-ban állították ki. 

Többek között az ehhez hasonló, világhírű és értékes alkotások miatt is a múzeum kiemelt figyelmet fordít a raktár ellenőrzésére és a megelőző műtárgyvédelemre.

Negyedévente tartanak rovarirtást, de apró, kihelyezett csapdákkal napi szinten figyelik, nem jutott-e be valamilyen kártevő a területre.

Az intézményben az ún. Integrated Pest Management van érvényben - ez azt jelent, hogy a takarítónőtől az igazgatóig mindenki tisztában van azzal, az egyes termekben milyen eszközök és takarítószerek használata megengedett. A vegyszerek ugyanis könnyen megrongálhatják a műtárgyakat, vagy akár bomlási folyamatokat is elindíthatnak. Erre az ezüszselatinfotók, a papírra készült alkotások, illetve a médiaalapú művek a legérzékenyebbek.

IMG_20190412_185203-152606.jpg

Sugár Zsófia esztéta a Ludwig Múzeum Picassói között (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)

A múzeumokat szabályozó törvény értelmében az intézménynek hétévente kell teljes gyűjteményi revíziót végeznie; ilyenkor minden egyes műtárgyat külön ellenőriznek. Minderre 2-3 év áll rendelkezésükre. Jelenleg épp egy ilyen revízió kezdetén tartanak, terveik szerint 2021-re fejezik be a teljes gyűjtemény átvizsgálását. Két ilyen átfogó ellenőrzés között azonban évente vizsgálják a raktárban található művek állapotát.

A program ezután a múzeum kiállítóterében folytatódott, ahol Sugár Zsófia esztéta vezetett minket körbe. A Ludwig házaspár gyűjteménye a világ harminc múzeumában található meg, amelyek közül 12 intézmény viseli a Ludwig nevet, köztük a budapesti is, amelyik Közép-Európa egyik legnagyobb pop-art gyűjteményével büszkélkedhet. Ha mindez nem lenne elég csábító: Andy Warhol mellett Picasso-képek, vagy épp Bak Imre művei is láthatóak, nemrég pedig megnyílt a Bauhaus100. Program a mának – kortárs nézőpontok című kiállítás is. 

Fejléckép: Daniel Acker / Bloomberg / Getty Images Hungary

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Plusz

Petőfi menedzsere – Takács Ákos a Kult50-ben

Ezreket mozgat meg, százezreket ér el. A Red Bull Pilvaker ötletes performance-ként indult, mára viszont komoly misszióvá vált, amely kreatív módon népszerűsíti a magyar irodalmat a fiatalok körében. Ötletgazdája, Takács Ákos talán maga sem gondolta az elején, hova jut majd el a kezdeményezésük.
Színház

Kováts Kriszta: Az SZFE-s fiataloknak érezniük kell: nincsenek egyedül!

Múltról és jelenről, elismerésekről, kiállásról és természetesen az SZFE ügyről is beszélgettünk Kováts Krisztával. A Jászai Mari-díjas színésznő nemrégiben vehette át – maszkban – a Pro Artis Erzsébetvárosért díjat, amit értékteremtő művészeti tevékenységéért és kimagasló alkotómunkája elismeréseként kapott.
Zenés színház

A legkiemelkedőbb művészeket díjazták a Magyar Operett Napján

Immár hagyomány, hogy a Budapesti Operettszínház Kálmán Imre születésének és Lehár Ferenc halálának évfordulóján – amit 2002 óta a Magyar Operett Napjaként tartanak számon – díjazza az évadban legjobb teljesítményt nyújtó színészeket.
Könyv

Zsigerien ismerős történetek Szöllősi Mátyás új könyvében

Feszes, izgalmas és jelenkori próza Szöllősi Mátyás új kötete, amely két elbeszélést tartalmaz. Párdarabok: az egyik kíméletlen gyomros jelenkorunk Magyarországáról. A másik viszont gyönyörű katarzis a figyelmes olvasó számára. Spoilermentes kritika.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Gothár Péter új filmje a Sevillai Filmfesztiválon lesz látható

Meghívást kapott Gothár Péter új rendezése, a Hét kis véletlen az európai alkotásokból válogató Sevillai Filmfesztiválra. A film az Új hullámok szekció versenyprogramjában fog szerepelni.
Vizuál kult50

Vízipólósnak készült, aztán találkozott a kortárs képzőművészettel – Bencze Péter a Kult50-ben

Elég nehéz elképzelni, bár azért nem példa nélküli, hogy aki anno ellógta a művtöri órákat, egy szép napon azzal az elhatározással ébred fel, hogy szeretné felkarolni a kortárs képzőművészeket. Bencze Péter 22 éves koráig vízilabdaedzőnek készült – a sportolói karrier reményében költözött ki Londonba is –, de amikor egy pakisztáni festőművész lakótársa lett, 180 fokot fordult az élete.
Vizuál hír

Díjat nyert Cserhalmi György és Dunai Tamás Los Angelesben – Nézd meg közös kisfilmjüket!

Az Independent Short Awards online gáláján havi szinten díjazza a fesztiválra beküldött, hazájukban már sikerrel bemutatott alkotásokat. A véletlenszerűen kiválasztott és meghívott szakértők a nagy kitüntetésekhez hasonlóan itt is különböző kategóriákban értékelik a műveket, amikkel a világ minden tájáról lehet pályázni.
Vizuál magazin

Mi lapul a gyapotszedők mosolya mögött? – Lakner László festményének titka a Ludwig Múzeum kiállításán

A Ludwig Múzeum gyűjteményének több mint száz művét bemutató Időgép című kiállításon sokféle alkotással találkozhatunk, amelyek között számos festmény is helyet kapott. Lakner László képén mosolygó gyapotszedő munkások láthatók. Vajon mennyire őszinte ez a mosoly, és mi lapul mögötte?
Vizuál díj

Fődíjat kapott Chicagóban Horvát Lili szerelmesfilmje

Horvát Lili Felkészülés meghatározatlan ideig tartó együttlétre című szerelmesfilmje kapta az 56. Chicagói Nemzetközi Filmfesztivál New Directors versenyprogramjának Gold Hugó-fődíját.