Peter és Irene Ludwignak soha nem kellett nélkülöznie, hiszen mindketten gazdag családba születtek. Előbbi felmenői cementgyártással, utóbbi szülei csokoládékészítéssel foglalkoztak. Miután a cementbizniszt Peter bátyja vette át, a Ludwig házaspár az aacheni székhelyű Monheim Schokolade vezetője lett. Egyik legsikeresebb termékük az üreges csokoládé volt – például a húsvéti csokoládétojás, ami a mai napig elképesztő népszerűségnek örvend.
A csokoládéval szerzett vagyonukat Ludwigék úgy döntöttek, hogy műtárgyakba fektetik. Mindezt remek érzékkel tették: megfizethető áron vásároltak olyan alkotásokat, melyek ma már felbecsülhetetlen, vagy legalábbis csillagászati összegeket érnek.
A 60-as években így jutottak hozzá például Andy Warhol, Pablo Picasso vagy épp Roy Lichtenstein műveihez.
Ludwig Múzeum (Fotó/Forrás: Glódi Balázs / Müpa)
Műtárgyaikat a nagyközönség számára is elérhetővé szerették volna tenni, így a 70-es években Kölnben megnyitották múzeumukat, az első Ludwig Múzeumot.
Mindezt Kónya Béla mesélte el nekünk a Kulisszák mögött a Ludwig Múzeumban című program keretében. A tárlatvezetésre az idei Budapest Art Week-en került sor, a program első állomása pedig egyből a színfalak mögé vezetett: abba a műterembe, ahol a múzeumba érkező tárgyak állapotfelmérése és fotózása is zajlik. A budapesti Ludwig Múzeumot 1989-be alapították, teljes gyűjteménye pedig több mint 1000 tételből áll. Az intézmény műtárgykölcsönzése aktív tagja, évente körülbelül 120 gyűjteményi alkotást adnak kölcsön más múzeumoknak - kétszer annyit, mint 10 évvel ezelőtt. A kölcsönzésekért a Ludwig nem kér pénzt, cserébe viszont a nemzetközi műtárgykölcsönzésekhez hasonlóan ők is ingyen kérhetnek kölcsön műtárgyakat. A folyamatosan ki-be áramló művek miatt viszont kiemelten fontos az alkotások rendkívül pontos nyilvántartása és állapotfelmérése. Ez történik abban a műteremben, mely a tárlatvezetés első megállója volt.
Kónya Béla rengeteg olyan apróságot árult el a múzeumba folyó háttérmunkákról, amelyről egyszerű látogatóként fogalmam sem lett volna. Kiderült például, hogy az előbb említett, állapotfelmérésre és fotózásra használt teremben, 5000 Kelvines napfényizzót használnak, mert ez hasonlít leginkább a természetes napfényhez - ezen a fényviszonyon láthatóak ugyanis az alkotások a legnagyobb fényspektrumon.
Peter és Irene Ludwig (balra) Johannes Rau miniszterelnökkel és Köln polgármesterével, Burger Norberttel, valamint Annemarie Burger-rel (Fotó/Forrás: Jean Christopher Burger/ Wikipedia)
A budapesti Ludwig Múzeumban a lehető legkülönfélébb anyagokból készült alkotások találhatóak: van, ami tésztából készült és olyan is, ami testnedveket tartalmaz.
Sőt, az intézmény egyik kuriózum-számba menő műtárgya egy csokoládéból készült üreges videókamera, amelyet gegként ajándékozott egy művész a múzeumnak, utalva arra, mivel is foglalkozott a Ludwig-család. Nemcsak az ilyen különleges technikával készült művek okozhatnak fejfájást a restaurátoroknak; mint Kónya Béla elmondta, a múzeumnak a technológiai fejlődés miatt néha a legegyszerűbb dolgokat a legnehezebb pótolnia. Vannak például olyan művek, amelyek bizonyos típusú izzólámpát tartalmaznak - ez a típus viszont egyre kevésbé kapható kereskedelmi forgalomba, így ezek utánpótlásáról időben gondoskodni kell. Ettől is problémásabbak lehetnek a médiát használó művek: ma már a CD-lejátszó sem automatikus tartozéka a laptopoknak, floppy-meghajtót pedig még nehezebb beszerezni. Ugyanígy előfordulhat, hogy egy DVD-re vagy Blue Ray lemezre készült mű 20-30 év múlva már szinte lejátszhatatlan lesz, ezért kell a múzeumoknak előre gondolkodniuk.
A technológiai fejlődés ugyanakkor nagyban segítheti is a restaurálást: Joe Tilson Öt érzék című műve 1989-ben, még alapításakor került be a múzeumgyűjteményébe, ami akkor a Budavári Palotában működött. Az öt felnagyított diaképből álló mű egyik darabja még a várban egy rosszul megválasztott rögzítés miatt 2000 novemberében leesett a falról, plexiborítója pedig összetört.
17 évet kellett várni, mire a megfelelő technológia segítségével restaurálhatták a különleges formájú plexit.
Sugár Zsófia Joe Tilton Öt érzék című műve előtt (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)
3D technológia segítségével szkennelték be, majd vákuumformázás segítségével készítette el a plexiburát. Így sem volt olcsó mulatság, a Ludwig Múzem azonban egy kampányt indított: a 2015-ös Pop-art kiállításra online megvásárolt minden látogatói jegy 2%-át áldozták a restaurálásra, így jött végül össze a felújításhoz szükséges pénz.
A tárlatvezetés következő állomása egy raktárhelyiség volt. Ez a raktár 140 négyzetméteres alapterülettel rendelkezik és a tömbraktározás segítségével ez 500 négyzetméternyi felületre bővíthető. Legnagyobb méretű festményük Hantai Simon Cím nélküli képe, melyet a művész örököseinek kívánságára felfeszített keretben tárolnak. A raktárban egyéb érdekességek is találhatóak: itt piheni ki az utazást például David Hockney Ellenfény francia stílusban című képe, ami nemrég érkezett vissza a New York-i Metropolitanből, előtte pedig a londoni Tate-ben és a párizsi Centre Pompidou-ban állították ki.
Többek között az ehhez hasonló, világhírű és értékes alkotások miatt is a múzeum kiemelt figyelmet fordít a raktár ellenőrzésére és a megelőző műtárgyvédelemre.
Negyedévente tartanak rovarirtást, de apró, kihelyezett csapdákkal napi szinten figyelik, nem jutott-e be valamilyen kártevő a területre.
Az intézményben az ún. Integrated Pest Management van érvényben - ez azt jelent, hogy a takarítónőtől az igazgatóig mindenki tisztában van azzal, az egyes termekben milyen eszközök és takarítószerek használata megengedett. A vegyszerek ugyanis könnyen megrongálhatják a műtárgyakat, vagy akár bomlási folyamatokat is elindíthatnak. Erre az ezüszselatinfotók, a papírra készült alkotások, illetve a médiaalapú művek a legérzékenyebbek.
Sugár Zsófia esztéta a Ludwig Múzeum Picassói között (Fotó/Forrás: Szabó Ádám/ Fidelio)
A múzeumokat szabályozó törvény értelmében az intézménynek hétévente kell teljes gyűjteményi revíziót végeznie; ilyenkor minden egyes műtárgyat külön ellenőriznek. Minderre 2-3 év áll rendelkezésükre. Jelenleg épp egy ilyen revízió kezdetén tartanak, terveik szerint 2021-re fejezik be a teljes gyűjtemény átvizsgálását. Két ilyen átfogó ellenőrzés között azonban évente vizsgálják a raktárban található művek állapotát.
A program ezután a múzeum kiállítóterében folytatódott, ahol Sugár Zsófia esztéta vezetett minket körbe. A Ludwig házaspár gyűjteménye a világ harminc múzeumában található meg, amelyek közül 12 intézmény viseli a Ludwig nevet, köztük a budapesti is, amelyik Közép-Európa egyik legnagyobb pop-art gyűjteményével büszkélkedhet. Ha mindez nem lenne elég csábító: Andy Warhol mellett Picasso-képek, vagy épp Bak Imre művei is láthatóak, nemrég pedig megnyílt a Bauhaus100. Program a mának – kortárs nézőpontok című kiállítás is.
Fejléckép: Daniel Acker / Bloomberg / Getty Images Hungary
hírlevél
