Vizuál

Csónakokból is fotózták a nagy árvizet 140 éve

2019.03.13. 16:35
Ajánlom
Egy helyi fotósnak az életébe került, hogy a lehető legközelebbről készítette képeit. Budapesti kollégája sötétkamrát is berendezett egy csónakban.

Manapság, amikor a mindent behálózó hírközlés jóvoltából, pillanatok alatt hírt kapunk a Föld bármely pontján végbement természeti vagy emberek által okozott katasztrófákról, nem gondolhatjuk, hogy eleinket kevesebb szörnyűség érte. A napokban van 140. évfordulója annak, hogy 1879. március 12-én hajnalban a Tisza pusztító árvízzel öntötte el Szegedet. A katasztrófa nem érte váratlanul és felkészületlenül a várost, mert december óta magas volt a folyó vízszintje, ezért a tragédia beköszönte előtt már egy hónapja folyt a védekezés Szeged felett a Tiszán. A védekezés azonban reménytelen volt, mert a folyó felső és középső vidéke már szabályozva volt, így itt gyorsan rohant át az ár, Szegedhez azonban még nem értek el ezek a munkálatok, így itt szétáradt a megfékezhetetlen víz. 5458 ház összedőlt 265 maradt meg.

Az emberek fákra, kerítésekre, háztetőkre menekültek, és ott várták a megmentő csónakosokat: katonákat, diákokat, a csónakázó egylet tagjait.

Szeged hetvenezer főnyi lakosságából hatvanezer hajléktalanná vált, és százötvenen az ár áldozatai lettek. A katasztrófa híre megrázta az országot, közadakozás indult meg az árvízkárosultak megsegítésére. Európa-szerte, de még távoli földrészek országaiban is, hangversenyeket rendeztek, melyek bevételével segélyezték a bajbajutottakat.

Szeged Tisza Lajos kormánybiztos vezénylete alatt, Lechner Lajos tervei szerint újjáépült. 1883 októberében az uralkodó, Ferenc József a már újjávarázsolt városban tehetett látogatást.

szegediarviz1901-1953-153102.jpg

Szeged vízben, háttérben a Belváros, előtérben az Alsóváros, Klösz György felvétele, 1879. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A természeti csapás hírére persze megmozdultak a fotográfusok is. A helybeli Lauscher Lipót azonnal a helyszínen termett, és fényképezte a szörnyűséget.

Magát nem kímélő odaadással dolgozott, és az árvízi fényképezés során úgy megfázott, hogy alsó végtagjai lebénultak, és hosszú szenvedés után, 43 évesen 1881-ben elhunyt.

A nagy árvíz utólagos áldozataként emlegették őt. Képei Letzter és Lauscher néven jelentek meg. Hódmezővásárhelyről megérkezett Plohn Illés, valamint Budapestről Klösz György is, aki később budapesti városképei révén vált ismertté. Klösz Györgyről tudjuk, hogy egy imbolygó csónakból fényképezett, ahol sátorszerű ponyvát állított fel sötétkamrának. Ebben készítette elő a felvételekhez a nagyméretű üveglemez-negatívokat, amiket vegyszerekkel megöntve akkor és ott tett fényérzékennyé. Ő és a többi fényképész felvételei még ma is megrázó emlékei egy néhány évtizeddel ezelőtt egyik legnagyobb városunkat sújtó természeti csapásnak.

szerző: Baji Etelka

A Magyar Nemzeti Múzeum aktuális programjairól ide kattintva tájékozódhat.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Klasszikus

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Leonardótól a preraffaelitákig - nyit a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a londoni Tate Britain preraffaelita mesterműveiből válogatott tárlattal nyílik meg május 13-án, míg a Szépművészeti Múzeum május 12-től látogatható, emellett júniusban Leonardótól Miróig címmel új időszaki tárlattal készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A Badacsony magánélete

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a klímaváltozás miatt átalakuló badacsonyi látképről mesél.
Vizuál hír

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Vizuál ajánló

Így fotóznak a filmesek

Képekben gondolkodnak - Filmesek fotói címmel nyílt meg a Műcsarnok legújabb fotóművészeti tárlata, amely a virtuális forma mellett védettségi igazolvánnyal már személyesen is látogatható. 
Vizuál filmio

Életre kelnek a mesék

Felkerült a FILMIO kínálatába Visky Ábel látványos díszleteket, jelmezeket és animációt is szabadon alkalmazó dokumentumfilmje, a Mesék a zárkából. Az élvonalbeli nemzetközi fesztiválokon szerepelt alkotás nemrég a BIDF legjobb magyar filmje lett.