Vizuál

Csónakokból is fotózták a nagy árvizet 140 éve

2019.03.13. 16:35
Ajánlom
Egy helyi fotósnak az életébe került, hogy a lehető legközelebbről készítette képeit. Budapesti kollégája sötétkamrát is berendezett egy csónakban.

Manapság, amikor a mindent behálózó hírközlés jóvoltából, pillanatok alatt hírt kapunk a Föld bármely pontján végbement természeti vagy emberek által okozott katasztrófákról, nem gondolhatjuk, hogy eleinket kevesebb szörnyűség érte. A napokban van 140. évfordulója annak, hogy 1879. március 12-én hajnalban a Tisza pusztító árvízzel öntötte el Szegedet. A katasztrófa nem érte váratlanul és felkészületlenül a várost, mert december óta magas volt a folyó vízszintje, ezért a tragédia beköszönte előtt már egy hónapja folyt a védekezés Szeged felett a Tiszán. A védekezés azonban reménytelen volt, mert a folyó felső és középső vidéke már szabályozva volt, így itt gyorsan rohant át az ár, Szegedhez azonban még nem értek el ezek a munkálatok, így itt szétáradt a megfékezhetetlen víz. 5458 ház összedőlt 265 maradt meg.

Az emberek fákra, kerítésekre, háztetőkre menekültek, és ott várták a megmentő csónakosokat: katonákat, diákokat, a csónakázó egylet tagjait.

Szeged hetvenezer főnyi lakosságából hatvanezer hajléktalanná vált, és százötvenen az ár áldozatai lettek. A katasztrófa híre megrázta az országot, közadakozás indult meg az árvízkárosultak megsegítésére. Európa-szerte, de még távoli földrészek országaiban is, hangversenyeket rendeztek, melyek bevételével segélyezték a bajbajutottakat.

Szeged Tisza Lajos kormánybiztos vezénylete alatt, Lechner Lajos tervei szerint újjáépült. 1883 októberében az uralkodó, Ferenc József a már újjávarázsolt városban tehetett látogatást.

szegediarviz1901-1953-153102.jpg

Szeged vízben, háttérben a Belváros, előtérben az Alsóváros, Klösz György felvétele, 1879. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A természeti csapás hírére persze megmozdultak a fotográfusok is. A helybeli Lauscher Lipót azonnal a helyszínen termett, és fényképezte a szörnyűséget.

Magát nem kímélő odaadással dolgozott, és az árvízi fényképezés során úgy megfázott, hogy alsó végtagjai lebénultak, és hosszú szenvedés után, 43 évesen 1881-ben elhunyt.

A nagy árvíz utólagos áldozataként emlegették őt. Képei Letzter és Lauscher néven jelentek meg. Hódmezővásárhelyről megérkezett Plohn Illés, valamint Budapestről Klösz György is, aki később budapesti városképei révén vált ismertté. Klösz Györgyről tudjuk, hogy egy imbolygó csónakból fényképezett, ahol sátorszerű ponyvát állított fel sötétkamrának. Ebben készítette elő a felvételekhez a nagyméretű üveglemez-negatívokat, amiket vegyszerekkel megöntve akkor és ott tett fényérzékennyé. Ő és a többi fényképész felvételei még ma is megrázó emlékei egy néhány évtizeddel ezelőtt egyik legnagyobb városunkat sújtó természeti csapásnak.

szerző: Baji Etelka

A Magyar Nemzeti Múzeum aktuális programjairól ide kattintva tájékozódhat.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Plusz

Horgas Eszter: „Prés alatt vagyunk mindannyian”

Csak ülünk és teázunk. Két különböző lakásban, a monitor két oldalán. Hiába, az ember olyan könnyen megszokja a személyes találkozások luxusát. Interjú karantén idején – a gépeken keresztül – Horgas Eszter fuvolaművésszel.
Klasszikus

Ez az időszak próbatétel, nem büntetés

Kokas Katalin és Kelemen Barnabás nagycsaládi körben töltik az önkéntes izoláció idejét: fiuk, Gáspár oktatóvideókat készít, ők Leclair-műveket tanulnak. Ez az időszak próbatétel és kihívás, mondják.
Plusz

„A legelsők közt omlott össze és az utolsó lesz, ami talpra áll” – válságban a magyar zeneipar 

A hazai könnyűzene és azt működtető zeneipar szinte a járvány első pillanatában leállt és lefagyott. Koncertek, turnék, fesztiválok maradnak el, egy teljes iparág maradt az egyik pillanatról a másikra munka és bevétel nélkül, s persze a kreativitás terepei is beszűkültek és átalakultak. Zenészeket és zeneipari embereket – szervezőket, menedzsereket, sajtósokat, újságírókat – kérdeztünk arról, hogy mi történik velük most, hogyan élik meg a járványidőszakot és a válságot.
Klasszikus

Az interneten közvetítik a János-passiót a lipcsei Tamás-templomból

A koronavírus-járvány ellenére fel fog csendülni Johann Sebastian Bach János-passiója a lipcsei Tamás-templomban nagypénteken, az eseményt az interneten élőben közvetítik, és együtt éneklésre biztatják a nézőket.
Vizuál

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Virsliárus a pesti utcán – Éjszakai életkép az 1930-as évekből

A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtára kitűnő műtárgyvédelmi körülményeket biztosító raktárának köszönhetően ma is részletgazdag képet ad ez az 1930-as évekből származó, villanófénnyel készült életkép.
Vizuál magazin

A népharag miatt nem pótolta a Milói Vénusz karjait a Louvre restaurátora

A karokon kívül ékszerek és festék is volt eredetileg a szobron. Kétszáz éve, 1820. április 8-án fedezte fel az alkotást egy földműves.
Vizuál gyász

Elhunyt Honor Blackman, egykori Bond-lány

A brit színésznőt 94 éves korában érte a halál, békésen, otthonában halt meg természetes okok következtében.
Vizuál magazin

A világ leghíresebb angyalai csak mellékszereplők Raffaello Sixtusi Madonnáján

A két kis kerub nagy karriert futott be, ahhoz képest, hogy épp csak ráfértek az 1512-ben festett műre. Alakjukhoz több anekdota is fűződik, festőjük ma 500 éve hunyt el.
Vizuál hír

„Nemcsak ez a helyzet kivételes, hanem az idei döntésünk is” - A MúzeumCafé idei díjazottjai

Mivel ez az időszak is rendhagyó – meg persze rendkívüli –, a MúzeumCafé című folyóirat idei díjkiosztása is csúszik a vészhelyzet feloldása utáni időkre. De már nyilvánosságra hozták, kinek ítélték oda 2020-ban a rangos MúzeumCafé-díjat.