A magányos cédrus - Csontváry géniusza című tárlat a festő születésének évfordulóján nyílt meg, Áder János köztársasági elnök fővédnökségével. A tavaly felújított Honvéd Főparancsnokság két szintjén, 17 teremben, egy bejárható útvonal mentén állítják ki Csontváry csaknem 100 festményét és grafikáját. A művek körülbelül 40 százaléka érkezett Pécsről, emellett kölcsönöztek képeket a Magyar Nemzeti Galériából és magángyűjtőktől is. A kiállításhoz számos kisfilm készült, a festő életművét interaktív felületek, Csontváry-szótár ismerteti, egy külön teremben pedig kortárs művészek Csontváry-reflexiói kaptak helyet. A tárlathoz reprezentatív angol-magyar katalógus, múzeumpedagógiai program és foglalkoztató füzet is készült, decemberben pedig a Magyar Nemzeti Galériával együttműködésben Csontváry-konferenciát is tartanak, melynek anyagából szintén kötet jelenik meg.
„Itthon nagyjából közmegegyezés van arról, hogy Csontváry az egyik legjelentősebb magyar festőművész, a külföldiek azonban sokszor nem tudnak mit kezdeni vele, nem értik, mitől annyira jó, nem ritkán egy másodvonalbeli naiv festőnek látják. Ezért tartom fontosnak, hogy olyan értelmezést mutassunk föl a kiállításon, amely egy angol vagy holland számára is izgalmas tud lenni" - mondta Gulyás Gábor, a kiállítás kurátora a Fideliónak adott interjúban. "Csontváry nem akarta eladni a képeit, emiatt jóideig egyben tudott maradni az életmű. A képanyag megmenekülése nagyrészt Gerlóczy Gedeon építésznek köszönhető, aki a festő halálát követően megvásárolta a műveket, amelyek egy részét kocsiponyvának akarták felhasználni" - tette hozzá. Az interjút itt olvashatja el.
hírlevél
