A Ludwig Múzeum éves kiállítási programját évek óta átfogó kerettémákba helyezi. 2022, a reziliencia éve után
2023-ban a gondoskodás az a jelenség, amely értelmezési keretként szolgál kiállításaik és kapcsolódó programjaik számára.
A „gondoskodás” ebben az értelmezésben a szó szoros jelentésén túl olyan témaköröket foglal magába, mint a szolidaritás, a személyes és a társadalmi felelősség, a bizalom, a humanitás és az altruizmus – mondta el a sajtótájékoztatón a múzeum igazgatója, Fabényi Julia.
A múzeum időszaki kiállításai idén is a kortárs művészet jelentős alkotóit és aktuális tendenciáit mutatják be. Az idei évad Lengyel András …minden fent van a felhőben… című életmű-kiállításával indul február 2-án. A magyar neoavantgárd második generációs kiemelkedő alkotója 1982-ben alapította a fiktív Felhő Múzeumot:
a művész a hetvenes évek óta gyűjti a felhőket,
így kísérelve meg kapcsolatot teremteni a képzőművészet eszközeivel a megfogható és megfoghatatlan között.
Lengyel András: Nyílt tér I-II., 1979, manipulált fotógram, magántulajdon (Fotó/Forrás: Rosta József/Ludwig Múzeum)
A Bartók Fesztivál részeként rendezik meg a Boris Lurie & Wolf Vostell. Művészet a soá után című kiállítást, amely
a holokauszt borzalmait és az áldozatok traumáit állítja szembe a fogyasztói társadalom felszínességével.
Boris Lurie és Wolf Vostell konfrontatív művészetét együtt Magyarországon először a Ludwigban láthatja a közönség március 31-től.
A Cukizmus – Absztrakció és figuralitás között című kiállítás könnyed, játékos módon közelít a társadalmat súlyosan érintő problémákhoz június végétől. A nemzetközi válogatás egyszerre ismerős és különös, többnyire rajzfilmekből, képregényekből vagy az internetről vett képi világot jelenít majd meg.
A szeptemberben nyíló Handle with care című tárlat az élet törékenységére, a gondoskodásra szoruló egyének és közösségek sérülékenységére reflektál,
és arra keresi a választ, hogy milyen szerepe lehet a kortárs művészetnek és a múzeumoknak ennek a sokszorosan összetett társadalmi problémának a feloldásában.
Till Brönner október végétől látható, Identity – Landscape Europe című kiállítása a legnevesebb német jazz-zenészek között számon tartott alkotó fotóin keresztül mutatja be a pandémia utáni Európa valóságát. Az évet ismét az Esterházy Művészeti Díj döntőjébe jutott fiatal művészek alkotásaiból válogató kiállítás zárja, amely az Esterházy Magánalapítvánnyal együttműködésben valósul meg.
A gyűjteményből rendezett, december 31-ig meghosszabbított Időgép című állandó kiállítás fontos fejleménye, hogy elkészült a hozzá kapcsolódó 290 oldalas katalógus.
2023-ban is folytatódik a kiállító művészek rövid videóinterjúk formájában történő bemutatása,
és a kísérő programokon többek között Picasso halálának 50. évfordulójáról is megemlékezik a múzeum.
A 18. Velencei Nemzetközi Építészeti Biennálé magyar pavilonjában a Ludwig Múzeum május 20-tól Kondor-Szilágyi Mária Reziduum – The Frequency of Architecture című projektjét mutatja be, amely a Néprajzi Múzeum új épülete homlokzati fémrácsának rasztereit dolgozza fel egyfajta összművészeti kísérletként.
REZIDUUM - The Frequency of Architecture ©VÁROSLIGET ZRT (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)
Többéves kutatómunka eredményeként a napokban jelent meg a múzeum kiadványa. Boros Géza A Magyar Pavilon a Velencei Biennálén című könyve a szecessziós magyar pavilon történetét új megközelítésben mutatja be. Fabényi Julia elmondta, hogy
az elmúlt években a múzeumok számára nem maradhatott többé kérdés, megjelennek-e az online térben:
itt egy új verseny kezdődött közöttük a közönség figyelméért. A Ludwig online programjainak, kiadványainak és egyéb tartalmainak elérése azt mutatja, hogy az, amit a múzeum közvetít, másoknak is fontos – tette hozzá.
Tavaly már fizikailag is látogatható volt a Ludwig:
11 kiállításukon összesen 82 500 látogatót fogadtak, a múzeumpedagógiai programokon pedig 8-10 ezren vettek részt.
Gyarapodott a gyűjtemény is: vásárlás útján és ajándékként 12-12 műtárgy, letétként pedig további 6 műalkotás került a múzeumba 2022-ben. Tavaly hét országba, 14 kiállításra kölcsönöztek műveket, olyan intézményeknek, mint a párizsi Pompidou Központ és a Kunstmuseum Basel.
Fejléckép: MAKAI Mira THE IDOL OF GREED, 202 2akril, vászon; 235 x 400 cm, a művész és a Galerie Droste jóvoltából (kiállítás: Cukizmus) (Fotó/Forrás: Ludwig Múzeum)
hírlevél
