Vizuál

Cyberpunk és hiperreál

2012.03.16. 07:03
Ajánlom
Tűpontos ecsetkezelés, bizarr képzettársítások, fanyar humor. Nyári István vásznain virtuális horror-mesék, megkapó kiborg-kalandok kelnek életre.

Képzelj elsőnek fröccsöntött babákat, mutánsokat, mindenféle poszthumán létformát. Gondolj hozzá pár giccskörnyezetbe költöztetett urban fantasy-t, például Philip K. Dick regényeit plüsstigrisekkel, króm-pudlikkal, plasztik-pegazusokkal körítve. Álmodd Betty Boopot mint markáns víziót egy futurisztikus, csillagközi cukrászdába, s mindehhez jöhet még Scooby Doo meg a hihetetlen Hulk alsógatyák mintázataként. Ha összeáll benned egy kacatokkal telepakolt, popkulturális utalásokkal sűrűn átszőtt, ám érzelmileg sivár, fényképélességű univerzum, akkor megérkeztél Nyári István virtuális birodalmába. A Virág Judit Galériában a hetvenes évek óta alkotó, a fotórealizmus felől érkező festőművész legújabb munkáiból nyílt kiállítás.

A tárlat hangsúlyos helyen, külön teremben mutatja be Nyári nagyméretű, félalakos portréit. Zömmel semleges, világosszürkés, finom zöldben játszó hátterek előtt látjuk őket. Egyedül a Nem kínai vagyok, hanem taiwani főhőse feszít egy felhőkarcoló tetején, mögötte arctalan metropolisz toronyházai sejlenek fel. A feltűnő figurális kompozíciók közös jellemzője, hogy a rajtuk szereplő modellek kezét Nyári minden esetben kiemeli. A karkötőkkel, órákkal, gyűrűkkel ékesített csuklók - akárha ékszerreklámok esztétikumát követnék - nehéz választás elé állítják a látogatót. Az arcról ugyanis óhatatlanul a fémes kiegészítőkre téved tekintetünk, megbontva és rögtön újjá is szervezve ezzel a művek intim auráját.

Legjobb példa tán a Benjamin, a gyűrűk ura című kép. Az ábrázolt fiatal férfi - egyébiránt a festő fia - bal kezén viselt, aprólékosan kidolgozott ékszer ellenállhatatlanul vonzza, egyszersmind el is vonja figyelmünket az ugyancsak részletgazdag arcról. A csodaszép gyűrű a könyöklő, finoman előre dőlő, ránk sandító modell szemei mellett afféle csillogó, második fókuszpontot teremt, sajátos izzást kölcsönözve így a vászonnak. Nyári a kilencvenes években készített dobozképein a keresztény motívumkincset profán, már-már giccskörnyezetbe ültetésével játszott el. Ehhez hasonlóan film- és popkultúra találkozik a katolikus ikonográfiával a Szt. Sebestyén felveszi a hihetetlen Magnum arcot című festményen is. A hagyomány szerint halálra nyilazott vértanú sérüléseit nyílvesszők helyett a modell bőrébe kapaszkodó tűzőgép-kapcsok okozzák. A sebekből szivárgó vér ellenére önelégült arcot vágó figuráról nehezen jut csak eszünkbe a népszerű filmsorozat magánnyomozója, arckifejezése sokkal inkább az angol nyelvű címben is említett Derek Zoolander nevű filmes karakterre emlékeztet.

A Háromkezű amazon című vásznon Boris Vallejo barbár-fantasy jegyei keverednek a cyberpunk-regényekre jellemző testprotézisek hangsúlyozásával. Mindezt ráadásul a megvalósult testtoldások korával, azaz napjaink testkép-eszményével is összeveti a művész. A modell ódon páncélja alól hófehér push-up melltartó villan, megkönnyítve mintegy, hogy a lány saját megemelkedett mellkasába márthassa vásári tucatpengéjét. Mialatt magát leszúrja, ábrándozó arccal, hősnő-címlaplányként pózol. A többi tablón apadhatatlan, keserű humorral sorjáznak a Nyáritól jól ismert abszurd helyzetek, groteszk társítások - számos irodalmi-filmes referenciával bolondítva persze. Hamlet nagymonológját egy fürdőkádba ültetett, szilikon-koponyára pisilő műanyagbabával játszatja újra a művész, a Túl a barátságon című Ang Lee-filmet két cowboy-kalapos plasztik-Ken idézi meg, a Texasi láncfűrészes Bőrpofáját pedig a Balaton-felvidék szőlőlugasai között, egy terített asztal díszítőelemeként látjuk viszont.

A Zárás előtt a múzeumban című vásznon a hatvanas-hetvenes évek divatja szerint öltözött, erősen propaganda-ízű arcot vágó házaspár jár egy gyéren világított kiállítóteremben. Még szerencse, hogy az asszony elemlámpájának fénye Teletubby-figurát vetít a levegőbe. A humor forrása itt a bájos anakronizmuson túl az, hogy Nyári egy képbe sűríti a művészet szentélyét a konfekció-öltözettel és az ezredforduló popkulturális mesevilágával. Hasonló elképzelés szülhette a Tini Nindzsa Teknőc Madonna című festményt is. A kép monumentális teret tár elénk, mintha egy kastély kupolatermében lennénk. A kompozíció középpontjában egy bőrcipőt viselő, meztelen test lebeg - ágyékát és fejét fedi csak fehér lepel. Mindez fekete-fehérben és olyan pontossággal, mintha régi fényképet néznénk. Varázslat. A háttérben megbújó televízió képcsövén látszó, megkötözött mutáns teknősök azonban zavarba hoznak, jóleső bizsergést indítanak el és tudatják, sőt tudatosítják is egyszersmind: Nyári István-művel van dolgunk.

Nyári metál-rózsaszirmokkal és króm-golyócskákkal teli, frottír-kutyás, marcipánszíves, késes-szikés-játék-gépfegyveres mikrokozmosza nem éppen szirupos babaszobák álom-belsőit mutatja be. Inkább a rózsaszín felszín alatt lapuló, fojtó feszültségekre, félelmes gondolatokra fókuszál. A festőművész alkotásait a kilencvenes évek közepén Wehner Tibor "szűkszavú kavalkádként" jellemezte. A Virág Judit Galériában kiállított munkák többségére is áll ugyan e találó megállapítás, érzésem szerint azonban némelyik kép túlbeszélt, és épp azért válik triviálissá, mert sziporkázó ötletei egymást oltják ki. A test-protézisekkel, csövekkel és robotkarokkal, ajándékboltok kacatjaival és mesehősökkel teli vásznak tűpontosan megfestett gagyi-kritikája még mindig meghökkenti és elképeszti ugyan Nyári művészetének ismerőit, viszont ahhoz már nem elég a tárlat, hogy sokadszorra le is nyűgözze őket. Akik viszont nem ismerték eddig a mester munkásságát, rajonganak viszont a pop-artért, a hiperrealizmusért, a képregénykultúráért vagy a vizuális szellemesség, a képi humor érdekli őket, nos, számukra a Virág Judit Galéria Nyári-kiállítása kötelező anyag.

Március 20-án 17:00 órakor tárlatvezetes is lesz a művész részvételével.
A Virág Judit Galéria előző kiállításáról, a 
121 legszebb Mednyánszky festményről kritikánkat itt olvashatják.

Programkereső

Legolvasottabb

Plusz

A felújított Rumbach utcai zsinagóga a Zsidó Kulturális Fesztivál új helyszíne

„Éljük át újra!” - mottóval öt helyszínen, több mint húsz programot kínál a Zsidó Kulturális Fesztivál augusztus 22. és 30. között Budapesten. A fesztivál új helyszíne a felújított Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga lesz.
Vizuál

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Könyv

„Digitális boomot várok” – beszélgetés Rózsa Dáviddal, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatójával

Az OSZK új főigazgatója tavaly márciusban lépett hivatalba, azóta felgyorsultak a digitalizációs folyamatok a nemzeti könyvtárban. Erről, és az augusztus elején nyíló, Babits Mihály és Török Sophie több mint 6600 dokumentumból álló levelezését feldolgozó adatbázisról is kérdeztük Rózsa Dávidot. 
Klasszikus

Klasszikus zene szólt „a magyar Salzburgban” - Beszámoló Tatáról

Egy hete ért véget Tatán a Klassz a pARTon fesztivál, a Cimbora Alapítvány rendezvényét támogatta és második alkalommal fogadta be a város. A szervezőket nemcsak a kisváros festői Öreg-tavának szépsége vonzotta Tatára, hanem a város múltja is, hiszen itt is, mint minden Esterházy-birtokon a zenének is fontos szerepe volt. A tatai Esterházyak is igen sokat tettek a helyi zenei élet fellendüléséért, a kastély történeti múltja és a kortárs zenei élet így mára összeért.
Klasszikus

Olasz, spanyol turnén járt a Fesztiválzenekar

Olaszországban és Spanyolországban játszott óriási sikerrel a Budapesti Fesztiválzenekar július végén. A turné utolsó állomásán, az újabb lezárások előtti utolsó pillanatban, Kodály zenéje szólt az Adán Martín Auditórium fantasztikus épületében.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Liszt Ferenc miniszobra díszíti Szöul főutcáját

Új miniszobrot készített Kolodko Mihály, aki ezúttal egészen Ázsiáig repült, hogy leleplezze legújabb alkotását.
Vizuál interjú

A magyar animáció világhírű műhelye - interjú Mikulás Ferenccel

1971-ben a Pannónia Rajzfilmstúdió vidéki műtermeként jött létre az immár 50 éves Kecskemétfilm. A legegyszerűbb háttérmunkával, a kifestéssel kezdtek, ma már Balázs Béla-díjas munkatársakkal büszkélkednek és 3D-ben is gyártanak egészestés filmeket. A stúdió vezetőjével, Mikulás Ferenccel beszélgettünk.
Vizuál ajánló

Pazar Vaszary-válogatás a Kieselbach Galéria nyári tárlatán

Vaszary Jánostól nyolc kiváló olajfestmény és több jelentős grafika is látható a Kieselbach Galéria A legnagyobbak - Főművek és fontos képek Munkácsytól Kondorig címmel nyílt reprezentatív nyári tárlatán.
Vizuál hír

Astra Filmland: Budapest London kihívója lehet?

A filmipar csúcstechnológiáit felvonultató, Európa egyik legnagyobb filmparkja épülhet fel Mogyoródon. A hazai befektetők fejlesztésével megvalósuló új központ mintegy 40 milliárd forintos, több ütemben megvalósuló beruházás, tovább erősítheti előkelő pozíciónkat a nemzetközi filmgyártásban.
Vizuál hír

75 év után újra Magyarországon Courbet festménye

Magyar magángyűjtő vásárolta meg, így 75 év után újra Magyarországra került az egykori Hatvany-gyűjtemény jeles darabja, Gustave Courbet Fürdőzők az erdőben című festménye. Rövidesen a magyar közönség is láthatja az értékes alkotást.