Vizuál

Da Vincit a mából küldték a középkorba

2014.06.18. 10:02
Ajánlom
Az utolsó vacsora, Mona Lisa, Keresztelő Szent János - nos, ezekből semmit nem fogunk látni a pécsi Leonardo da Vinci-tárlaton. Cserébe viszont bemászhatunk minden idők legműveltebb gondolkodójának az elméjébe. KRITIKA

A kiállítás több szempontból is rendhagyó. Kezdenénk azzal, hogy Leonardónak egyetlen művét sem állítják ki - és ha elsőre azt gondolnánk, hogy ez becsapás, akkor nagyon tévedünk. Az ikonikus és világhírű alkotások bemutatása helyett a tárlat célja nem kevesebb, mint az itáliai polihisztor gondolkodásának feltárása annak végtelen sok elméletén, kutatásán, kísérletén és találmányán keresztül.

Amint ezt elfogadtuk, a második különlegesség, hogy mindezt nem egy, hanem három helyszínen oldották meg. A város főterén, az impozáns Széchenyi téren megépítették da Vinci soha el nem készült művét, a Sforza-lovat az eredeti tervek alapján, de más alapanyagból (nem az ötszáz éve elgondolt több ezer tonnányi bronzból, mivel az már akkor is némileg túlzás volt). A nyolc és fél méter magas, kevert anyagból készült lóban nyolcezer liter víz lötyög statikai megfontolásból. A Sforza-ló megvalósításának terveit és még sok egyebet megtekinthetünk a kiállítás további helyszínein. Pécs igazán pezseg, és remélhetőleg nem csak ezen a nyáron és tavaszon. A Zsolnay Kulturális Negyed, benne a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok vagy a POSZT azt mutatják, hogy Pécs kulturális színterei nem csupán építészeti fejlesztések voltak, életre keltek és kulturális turisták százait vonzák a városba.

A gigászi ló többszöri megcsodálása után (a POSZT alatt rengetegszer elmentünk előtte) ellátogattunk a Modern Magyar Képtárba, hogy az esztétikai betevő után magunkhoz vegyük a szellemit is. Ahogy beléptem a Leonardo tervezőeszközeit és arányméréseit bemutató terembe az első gondolatom az volt, hogy miért is hisszük magunkat okosabbnak a középkor emberénél? Fogalmunk sincs, hogyan működik a tárgyak túlnyomó többsége, melyeket nap mint nap "profin" használunk. Hogy lehet egy tenyérnyi gép képernyőjét (mi az a képernyő?) megérintve fotózni (mi az a fényképezőgép?), internethez csatlakozni (mi az az internet?), telefonálni (mi az, hogy telefonálni?) és zenét lejátszani (mi az a zenelejátszó?). Erre itt egy ember, aki fél évezreddel ezelőtt a ma ismert eszközök felét megpróbálta feltalálni - és habár a kor tudományos és indusztriális elmaradottsága miatt csupán kevés esetben járt sikerrel, annyira döbbenetes tudás birtokában volt és olyan szinteken értette meg a természetet, az anatómiát, a tudományt, a technológiát és a művészetet is, hogy azt nehéz ép ésszel felfogni.

A Képtárban teremről teremre hatolunk be egyre jobban Leonardo szellemének elképesztő mélységeibe és azt érezzük, hogy a kiállított találmányai közül egyvalami hiányzik: az időgép. Őszintén döbbenetes, hogy mennyi mindenre rájött kvázi egyedül - előtte és utána évszázadokig senki nem rukkolt elő hasonló elgondolásokkal, így valóban olyan az egész, mintha időgéppel küldték volna vissza a 15. századba, ahol az akkor elérhető technológiából próbálta volna a mára már feltalált gépeket megalkotni. Kísérletei közül a tárlat mélyrehatóan elmagyarázza a repülőgép-szerkezetek elgondolásait, amely a madár és az ember anatómiai hasonlóságából fakad, elképesztő a Vitruvius-tanulmány, amelyben az emberi test arányait boncolja csontnál is mélyebbre hatolva. Csak hogy érzékeltessük, mennyire, íme egy idézet a (természetesen jobbról balra, szép leonardósan írt) könyvből:

"4 ujj tesz ki 1 tenyeret, és 4 tenyér tesz ki 1 lábat, 6 tenyér tesz ki 1 könyököt; 4 könyök teszi ki egy ember magasságát. Ezen túl 4 könyök tesz ki egy lépést, és 24 tenyér tesz ki egy embert. Az ember kinyújtott karjainak hossza megegyezik a magasságával."

Ez csak kevesebb, mint fél oldalt tesz ki a zseni megfigyelései közül, tehát el lehet képzelni, hogy mennyire megreccsentő szellemileg a tárlat teljes egésze. Leonardo keresi az összefüggéseket, a természet formáiban a tökéleteset, melyeket fonatmintákban, csomókban, háromdimenziós sokszögekben és anatómiai tételekben manifesztál. Számos tanulmányt készít a tökéletes egyensúlyi helyzetekről (festményein ezért is ilyen tökéletesek a bonyolult mozdulatsorok), az izmok működéséről (tudnivaló, hogy az olasz mester elég sokat boncolt akkoriban és ezt elég illegálisan tette), a freskóihoz szükséges szögszámításokat (hogyan kell elnyújtani egy homorú felületre festett alakot ahhoz, hogy az alulról szemlélő számára élethű legyen). Színtanulmányokat végez és szinte teljesen pontosan lemodellezi, ahogy a szemünkben megfordul a látott kép és képes egy városról madártávlati térképet készíteni anélkül, hogy lehetősége lett volna azt felülről látni. Az elméleteket gyakorlati kivitelezéseken, reprókon és videós magyarázatokon keresztül is segít jobban megérteni a tárlat.

Művészeti tanulmányaiban csakúgy, mint tudományos munkájában, mindennek hangsúlyos szerep jut. A fent említett arányokon és anatómiai megfigyeléseken kívül da Vinci külön könyvet állított össze az arcberendezésről, és a bizonyos arctípusok személyiségjegyeiről (keskeny ajak-rideg szív stb.), valamint az érzelmek teljes skáláját is lejegyezte és a festményeken használt térelhelyezéshez, színhasználathoz, kompozícióhoz vagy épp geometrikus szerkesztéshez is mind-mind mélyreható kutatásokat végzett és igazságokat állapított meg. A Képtár végén pár idézetet olvashatunk tőle, melyekben a festészetet minden művészeti ágak legnagyobbjának tartja, és ezt olyan remekül indokolja, hogy számos könyv is megjelent már kifejezetten ebben a témában.

A Martyn Múzeumban kifejezetten az automobillal foglalkozik a tárlat utolsó felvonása. Az első terem közepén élethű konstrukciót láthatunk a Leonardo által tervezett autóról, amelyet a huszadik században fejtettek meg teljesen, és az eredeti alaprajzok alapján, a mester által megadott fa- és fémtípusokból miniben el is készítették úgy, hogy működik: kis távolságokat automatán meg tud tenni. A következő teremben az emberre csatolható, lábbal és kézzel navigálható szárny tervét látjuk életnagyságban megvalósítva - a leírás elmondja, hogy Leonardo egyedül a tömegben tévedett, minden más szempontból tökéletes volt a konstrukció. A további termekben videókat láthatunk, melyek a Sforza-ló elkészítését és több festmény mélyreható elemzését mutatják be.

Intellektuálisan kifáradva lépünk ki a múzeum épületéből: nehéz megemészteni ennyi tudományos és művészi látnivalót, azt pedig még nehezebb, hogy ez egyetlen ember agyában volt tárolva - ehhez a mi századunkban szükség lenne pár terabyte tárhelyre, az biztos. Szívből ajánljuk a kiállítást, mert egyéni a koncepció és minden egyes méteren megdöbbenünk valamin. Csak készüljük fel, hogy egy da Vinci szintű mega-polihisztor fejében járkálni nem túl pihentető dolog. Viszont több mint érdemes.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lemondott Lőrinczy György az NKA alelnöki posztjáról

Az Origo értesülései szerint Kásler Miklós miniszter elfogadta Lőrinczy György indokait a lemondást illetően.
Zenés színház

Kálmán Yvonne: Nem támogatom Kerényi Miklós Gábort

Közösségi oldalán jelentette be a Budapesti Operettszínház korábbi művészeti vezetője, hogy megpályázza a Nagymező utcai teátrum főigazgatói székét. Bejegyzésében Kálmán Imre lányának öt évvel ezelőtti ajánlására hivatkozik, Kálmán Yvonne azonban visszautasítja, hogy támogatná a rendező pályázatát.
Klasszikus

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Klasszikus

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál robot

Mesterséges intelligencia alakíthatja át a mozit - akár már a közeljövőben

Az okostelefonok, okosotthonok és okoshűtők után itt vannak az okosfilmek is? A jövőben forradalmi technológiák segíthetnek a stúdióknak a megfelelő forgatókönyvek kiválasztásában, miközben a robotok akár a színészek helyét is átvehetik.
Vizuál magazin

Szfinxek és obeliszkek városa: egyiptománia és szabadkőművesség Budapesten

Van egy mondás, amely szerint Rómában ma több obeliszk áll, mint Karnakban, az ókori egyiptomiak egyik fő vallási központjában. Talán sokak számára meglepő lehet, hogy Budapesten is többet tudnánk összeszámolni egy városi séta alkalmával.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.
Vizuál ajánló

Csendes áramlat

Idén lenne 85 éves Nagy B. István Munkácsy-díjas festőművész, akinek tiszteletére Csendes áramlat címmel rendezett emlékkiállítást a Pesti Vigadó galériája.
Vizuál banksy

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.