Vizuál

Da Vincit a mából küldték a középkorba

2014.06.18. 10:02
Ajánlom
Az utolsó vacsora, Mona Lisa, Keresztelő Szent János - nos, ezekből semmit nem fogunk látni a pécsi Leonardo da Vinci-tárlaton. Cserébe viszont bemászhatunk minden idők legműveltebb gondolkodójának az elméjébe. KRITIKA

A kiállítás több szempontból is rendhagyó. Kezdenénk azzal, hogy Leonardónak egyetlen művét sem állítják ki - és ha elsőre azt gondolnánk, hogy ez becsapás, akkor nagyon tévedünk. Az ikonikus és világhírű alkotások bemutatása helyett a tárlat célja nem kevesebb, mint az itáliai polihisztor gondolkodásának feltárása annak végtelen sok elméletén, kutatásán, kísérletén és találmányán keresztül.

Amint ezt elfogadtuk, a második különlegesség, hogy mindezt nem egy, hanem három helyszínen oldották meg. A város főterén, az impozáns Széchenyi téren megépítették da Vinci soha el nem készült művét, a Sforza-lovat az eredeti tervek alapján, de más alapanyagból (nem az ötszáz éve elgondolt több ezer tonnányi bronzból, mivel az már akkor is némileg túlzás volt). A nyolc és fél méter magas, kevert anyagból készült lóban nyolcezer liter víz lötyög statikai megfontolásból. A Sforza-ló megvalósításának terveit és még sok egyebet megtekinthetünk a kiállítás további helyszínein. Pécs igazán pezseg, és remélhetőleg nem csak ezen a nyáron és tavaszon. A Zsolnay Kulturális Negyed, benne a Kodály Központ és a Pannon Filharmonikusok vagy a POSZT azt mutatják, hogy Pécs kulturális színterei nem csupán építészeti fejlesztések voltak, életre keltek és kulturális turisták százait vonzák a városba.

A gigászi ló többszöri megcsodálása után (a POSZT alatt rengetegszer elmentünk előtte) ellátogattunk a Modern Magyar Képtárba, hogy az esztétikai betevő után magunkhoz vegyük a szellemit is. Ahogy beléptem a Leonardo tervezőeszközeit és arányméréseit bemutató terembe az első gondolatom az volt, hogy miért is hisszük magunkat okosabbnak a középkor emberénél? Fogalmunk sincs, hogyan működik a tárgyak túlnyomó többsége, melyeket nap mint nap "profin" használunk. Hogy lehet egy tenyérnyi gép képernyőjét (mi az a képernyő?) megérintve fotózni (mi az a fényképezőgép?), internethez csatlakozni (mi az az internet?), telefonálni (mi az, hogy telefonálni?) és zenét lejátszani (mi az a zenelejátszó?). Erre itt egy ember, aki fél évezreddel ezelőtt a ma ismert eszközök felét megpróbálta feltalálni - és habár a kor tudományos és indusztriális elmaradottsága miatt csupán kevés esetben járt sikerrel, annyira döbbenetes tudás birtokában volt és olyan szinteken értette meg a természetet, az anatómiát, a tudományt, a technológiát és a művészetet is, hogy azt nehéz ép ésszel felfogni.

A Képtárban teremről teremre hatolunk be egyre jobban Leonardo szellemének elképesztő mélységeibe és azt érezzük, hogy a kiállított találmányai közül egyvalami hiányzik: az időgép. Őszintén döbbenetes, hogy mennyi mindenre rájött kvázi egyedül - előtte és utána évszázadokig senki nem rukkolt elő hasonló elgondolásokkal, így valóban olyan az egész, mintha időgéppel küldték volna vissza a 15. századba, ahol az akkor elérhető technológiából próbálta volna a mára már feltalált gépeket megalkotni. Kísérletei közül a tárlat mélyrehatóan elmagyarázza a repülőgép-szerkezetek elgondolásait, amely a madár és az ember anatómiai hasonlóságából fakad, elképesztő a Vitruvius-tanulmány, amelyben az emberi test arányait boncolja csontnál is mélyebbre hatolva. Csak hogy érzékeltessük, mennyire, íme egy idézet a (természetesen jobbról balra, szép leonardósan írt) könyvből:

"4 ujj tesz ki 1 tenyeret, és 4 tenyér tesz ki 1 lábat, 6 tenyér tesz ki 1 könyököt; 4 könyök teszi ki egy ember magasságát. Ezen túl 4 könyök tesz ki egy lépést, és 24 tenyér tesz ki egy embert. Az ember kinyújtott karjainak hossza megegyezik a magasságával."

Ez csak kevesebb, mint fél oldalt tesz ki a zseni megfigyelései közül, tehát el lehet képzelni, hogy mennyire megreccsentő szellemileg a tárlat teljes egésze. Leonardo keresi az összefüggéseket, a természet formáiban a tökéleteset, melyeket fonatmintákban, csomókban, háromdimenziós sokszögekben és anatómiai tételekben manifesztál. Számos tanulmányt készít a tökéletes egyensúlyi helyzetekről (festményein ezért is ilyen tökéletesek a bonyolult mozdulatsorok), az izmok működéséről (tudnivaló, hogy az olasz mester elég sokat boncolt akkoriban és ezt elég illegálisan tette), a freskóihoz szükséges szögszámításokat (hogyan kell elnyújtani egy homorú felületre festett alakot ahhoz, hogy az alulról szemlélő számára élethű legyen). Színtanulmányokat végez és szinte teljesen pontosan lemodellezi, ahogy a szemünkben megfordul a látott kép és képes egy városról madártávlati térképet készíteni anélkül, hogy lehetősége lett volna azt felülről látni. Az elméleteket gyakorlati kivitelezéseken, reprókon és videós magyarázatokon keresztül is segít jobban megérteni a tárlat.

Művészeti tanulmányaiban csakúgy, mint tudományos munkájában, mindennek hangsúlyos szerep jut. A fent említett arányokon és anatómiai megfigyeléseken kívül da Vinci külön könyvet állított össze az arcberendezésről, és a bizonyos arctípusok személyiségjegyeiről (keskeny ajak-rideg szív stb.), valamint az érzelmek teljes skáláját is lejegyezte és a festményeken használt térelhelyezéshez, színhasználathoz, kompozícióhoz vagy épp geometrikus szerkesztéshez is mind-mind mélyreható kutatásokat végzett és igazságokat állapított meg. A Képtár végén pár idézetet olvashatunk tőle, melyekben a festészetet minden művészeti ágak legnagyobbjának tartja, és ezt olyan remekül indokolja, hogy számos könyv is megjelent már kifejezetten ebben a témában.

A Martyn Múzeumban kifejezetten az automobillal foglalkozik a tárlat utolsó felvonása. Az első terem közepén élethű konstrukciót láthatunk a Leonardo által tervezett autóról, amelyet a huszadik században fejtettek meg teljesen, és az eredeti alaprajzok alapján, a mester által megadott fa- és fémtípusokból miniben el is készítették úgy, hogy működik: kis távolságokat automatán meg tud tenni. A következő teremben az emberre csatolható, lábbal és kézzel navigálható szárny tervét látjuk életnagyságban megvalósítva - a leírás elmondja, hogy Leonardo egyedül a tömegben tévedett, minden más szempontból tökéletes volt a konstrukció. A további termekben videókat láthatunk, melyek a Sforza-ló elkészítését és több festmény mélyreható elemzését mutatják be.

Intellektuálisan kifáradva lépünk ki a múzeum épületéből: nehéz megemészteni ennyi tudományos és művészi látnivalót, azt pedig még nehezebb, hogy ez egyetlen ember agyában volt tárolva - ehhez a mi századunkban szükség lenne pár terabyte tárhelyre, az biztos. Szívből ajánljuk a kiállítást, mert egyéni a koncepció és minden egyes méteren megdöbbenünk valamin. Csak készüljük fel, hogy egy da Vinci szintű mega-polihisztor fejében járkálni nem túl pihentető dolog. Viszont több mint érdemes.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Apukák, korhelyek, Alberich, gonosz vagy borvirágos pasik

Nem is igazi basszus, inkább bariton, mondja magáról. De nem is ez a lényeg, hanem az, hogy a legjelentősebb operajátszó helyekre hívják. Pünkösdkor például Salzburgba, de az alábbi beszélgetéshez is Párizsba telefonáltunk. Márciusban A Mester és Margarita premierjén láthatjuk színpadon.
Klasszikus

A 94 éves Kurtág György Mozartot játszik – VIDEÓ

Feleségének, Mártának tett ígéretét teljesíti be azzal, hogy február 19-én előadja Mozart F-dúr szonátáját a BMC-ben.
Zenés színház

Vitray Tamás Händel-operában lép színpadra

Nem mindennapi operabemutatóval készül idei évadára a Szegedi Szabadtéri. Händel vígoperai jellegű művében, az Agrippinában Mester Viktória és Ludovik Kendi mellett Vitray Tamás is színpadra lép.
Klasszikus

Richter, Ojsztrah és Rosztropovics közös Beethoven-felvétele, ami borzalmasan sikerült

Maga Richter is azt mondta rá, nem hajlandó vállalni, de nem volt mit tenni, az EMI klasszikus zenei supergroup-ot álmodott magának.
Klasszikus

Az univerzum titkát tárja fel a Pannon Filharmonikusok

A pécsi zenekar Müpában adott sorozatának negyedik koncertjén Kelemen Barnabás egy finn csemegét játszik, majd csillagközi utazásra csábít Bogányi Tibor vezető karmesterrel március 6-án.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál sixtus-kápolna

Egyetlen hétre visszatérnek a Sixtus-kápolnába Raffaello falikárpitjai

Évszázadok után ismét együtt láthatóak a sorozat darabjai a Sixtus-kápolnába, melyeket Raffaello tervezett X. Leó pápa megbízásából a pápai magánkápolnába. A különleges kiállítással ünneplik a reneszánsz festőművész és építész halálának 500. évfordulóját a Vatikáni Múzeumok.
Vizuál oszk

Száz évvel ezelőtti bálok titokzatos kincsei

Az Országos Széchényi Könyvtár a legnagyobb magyar közgyűjteményként ritkán megtekinthető és sokszor első látásra meglepő kincsek egész sorát őrzi. Ezekből válogatva mutatunk be minden hónapban egy-egy olyan ereklyét, kuriózumot, amelyeket eddig alkalmanként, vagy egyáltalán nem láthatott a magyar közönség.
Vizuál interjú

Filmzenét írt hat óra alatt, nyert – interjú Hodován Milánnal

A Zeneakadémia hallgatója huszonegy évesen hozta el a legjobb filmzenéért járó díjat az Eindhoveni Film­fesztivál 48 Hour Film Project versenyéről decemberben. Hodován Milánnal beszélgettem. A FIGARO MAGAZIN CIKKE.
Vizuál ajánló

Az azeri tájak festői világába invitálnak az Azerbajdzsáni Filmnapok

A fiatal azerbajdzsáni rendezők új hullámának alkotásaiból válogat az Azerbajdzsáni Filmnapok, amelyen hét alkotás látható február 18. és 22. között három helyszínen, Budapesten, Szegeden és Pécsen.
Vizuál hír

Bocsánatot kért az installációt véletlenül összetörő kritikus

Egy üres poharat akart letenni mellé, amikor véletlenül összetört egy 20 ezer dollár (hatmillió forint) értékű kortárs installációt egy mexikói művészeti vásáron.