A jeruzsálemi Izrael Múzeum anyagából származó válogatás mellett a két irányzattal kapcsolatba hozható, magyarországi közelítésmódokat az Átrendezett valóság című kísérőtárlat mutatja be mások mellett Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Hantai Simon és Csernus Tibor művei segítségével - hangzott el az október 5-ig látogatható tárlatok hétfői sajtóvezetésén.

Szücs György, az MNG főigazgató-helyettese emlékeztetett: a két intézmény közötti együttműködés hosszú múltra tekint vissza, öt éve A Szentföld öröksége címmel mutattak be válogatást Budapesten az Izraeli Múzeum kincseiből, tavaly pedig francia impresszionista mesterek remekei érkeztek Jeruzsálemből az MNG kiállítására.

A Dada és szürrealizmus című tárlat Magyarországon korábban még nem látott teljességben mutatja be a 20. század két meghatározó jelentőségű avantgárd irányzatát az 1910-es évek végétől az 1970-es évek közepéig - hangsúlyozta. Az Izrael Múzeum rendkívül gazdag gyűjteménnyel rendelkezik dadaista és szürrealista alkotásokból - mondta el James S. Snyder, az Izrael Múzeum igazgatója, hozzátéve azonban: az ezekből összeállított válogatásnak igen érdekes kontextust nyújtanak a két irányzat magyarországi hatását bemutató munkák.

Adina Kamien-Kazhdan, a Dada és szürrealizmus című tárlat kurátora emlékeztetett: a dada és a szürrealizmus radikálisan megújította a művészetről való gondolkodást. A dada a hétköznapi tárgy átértelmezésével, a hagyományos esztétikai érték megkérdőjelezésével, a szürrealizmus pedig a valóságfogalom kitágításával az alkotófolyamat új lehetőségeit teremtette meg.

A két irányzat olyan új műfajokat hozott létre, mint az objekt, a fotómontázs, a kollázs és az asszamblázs vagy a ready-made, amely egyszerűen nem több, mint a készen talált használati tárgy művészi felhasználása. Művészettörténeti jelentőségű például Duchamp Forrás című ready-made-je; ennek a kiállításban egy maga a művész által készített replikája látható Man Ray, Francis Picabia és Joseph Cornell munkái között.

A válogatás nagy hangsúlyt fektet a dada és a szürrealizmus sokféle műfajt, technikát és médiumot teremtő sokszínűségére és változatos technikai kísérleteire. André Masson, Max Ernst, Jean (Hans) Arp és Joan Miró műveinek biomorf formái, a véletlent is beépítő automatikus eljárások a szürrealizmus tudatalattira irányuló érdeklődésére reflektálnak, míg a René Magritte, Joseph Cornell, Salvador Dalí vagy Paul Delvaux műveiben megjelenő álom és vágy tematika a képzelet felszabadítását hangsúlyozza.

A kiállításon bemutatott több mint száz festmény, objekt, fotómontázs, kollázs, asszamblázs és readymade a dadát és a szürrealizmust meghatározó fogalmak, témacsoportok mentén kínál betekintést az irányzatok történetébe - közölte Adina Kamien-Kazhdan. Kumin Mónika kurátor hozzátette: az általa, Gergely Mariann, Kolozsváry Marianna és Százados László által közösen rendezett, Átrendezett valóság című kísérőtárlat magyar köz- és magángyűjtemények műtárgyaiból válogatva tekinti át dada és a szürrealizmus magyarországi hatását, részben kronologikus, részben tematikus csoportosításban.

Kimondottan magyar dadáról és szürrealizmusról nem lehet beszélni, a kiállítás ezért a kapcsolódási pontok mellett a különbségeket is felmutatja - jegyezte meg. A nemzetközi dadával való kapcsolatkeresést az 1920-as években a MA folyóirat szűkebb és tágabb köreinek (többek közt Kassák Lajos, Moholy-Nagy László, Bortnyik Sándor) művei és dokumentumai szemléltetik.

Külön egység tekinti át a 2. világháború után számos nyugati irányzat hatásait feldolgozó Európai iskola tevékenységét, többek között Rozsda Endre, Bálint Endre és Lossonczy Tamás munkáin keresztül, míg a montázs műfaja Vajda Lajostól indulva mutatja be a műfaj fejlődését elsősorban Bálint Endre és Ország Lili munkáival.

Az ötvenes évek szürrealista hatásait Hantai Simon és Reigl Judit korabeli vásznai mutatják be, a realista hagyományokat a szürrealizmus automatikus festéstechnikájával továbbfejlesztő szürnaturalizmust pedig mások mellett Csernus Tibor munkáin keresztül mutatja be a tárlat. A Tudatfelszabadító hadműveletek című szekcióban több nemzedék alkotói bizonyítják, hogy a magyar képzőművészet hivatkozási pontjai között a máig nyúlóan jelen van a szürrealizmus és a dada.

A Dada és szürrealizmus-kiállítással egy időben lesz látható az Életre kelt (film)kísérletek - Az avantgárd első mozija című tárlat is, amely a klasszikus avantgárd szürrealista és dadaista ihletésű filmművészet alkotásaiba, valamint más, kinematográfiai jellegű, a mozgókép médiaspecifikus lehetőségeit kutató, de nem celluloidszalagon rögzített ábrázolásokba nyújt betekintést.