Vizuál

Dante, a kiapadhatatlan forrás

2022.01.28. 15:30
Ajánlom
A Dante emlékév nem zárult le a naptári év befejeztével. A Dante univerzuma című kiállítás a szegedi Reök-palotában folytatja útját, március 16-án pedig a pesterzsébeti Gaál Imre Galériában Sárkány Győző Végtelen színjáték című tárlata tiszteleg Dante Alighieri munkássága előtt.

Dante Alighieri (1265-1321) halálának 700. évfordulójához kapcsolódó kiállítás február 20-ig látható a szegedi Reök-palotában. A Magyar Alkotóművészek Országos Egyesülete Képzőművészeti Tagozatának szervezésében létrejött Dante univerzuma című tárlatnak nem ez az első, és nem is az utolsó állomása. Először tavaly ősszel Dunaszerdahelyen mutatták be az anyagot, majd ezt követően decemberben Szentendrén, a MANK Galériában láthatták az érdeklődők. Idén Szeged után februárban a budapesti Olasz Intézetben, majd Rómában, a Magyar Akadémián folytatódik a bemutatások sora.

Danteuniverzuma2021_12_08-37-113921.jpg

Dante univerzuma (Fotó/Forrás: Csákvári Zsigmond / MANK)

Dante életművében az Isteni színjáték kiemelkedő helyet foglal el, s megjelenésétől egészen napjainkig számos társművészeti alkotás (festmény, rajz, zenemű, költemény stb.) ihletője volt.

1306 őszén kezdte írni és 1321-ben fejezte be az általa csak Színjátéknak (Commedia) nevezett művet, amelyet Giovanni Boccaccio később az „isteni” jelzővel egészített ki. 20. századi méltatói közül elegendő Jorge Luis Borgest megemlítenünk, aki a „valaha írt legnagyobb irodalmi műnek” nevezte.  

Sandro Botticelli az elsők között készített illusztrációkat a Színjátékhoz, és egyes részeihez kommentárt is írt. A mű évszázadokon át inspirált alkotókat, elemzőket, illusztrációk készítése mellett személyes értelmezésekre is. Az első nyomtatott verzió 1472-ben jelent meg Johann Neumeister kiadásában, Folignóban. Ezt még ugyanabban az évben több kiadás is követte. A kiadók mindenkor fontosnak tartották, hogy a művet képekkel gazdagítva jelentessék meg: Botticellin kívül – számos reneszánsz alkotó mellett – a későbbiekben többek között William Blake, Gustave Doré és Salvador Dalí is készített illusztrációkat hozzá.

Dante világa hazánkban is sok különböző műfajban alkotó művészre hatott – elegendő ha csak Zichy Mihály Dante-illusztrációit, Liszt Dante-szonátáját, Arany János Dante-ódáját, Gulácsy Dante és Beatrice találkozását megidéző festményét és Dante-portréját vagy a későbbi időszakból Kondor Béla Dante és Vergilius (1961) című alkotását említjük.

Dante összetett életműve felöleli kora kultúrájának, teológiájának, tudományának, társadalmának szinte minden vonatkozását. 

Babits, a Színjáték fordítójaként így ír az 1939-es kiadásban: „Munkáját a »középkor lexikonának« nevezik: egész külön világ az egymagában.” A vizuális művészetben, különösen a reneszánsz korszakban, nagyszámú, Dantéról készült portrét (rajzok, nyomatok, festmények, falképek) is találunk (ezeken gyakorta saját műve szereplőjeként jelenik meg), de fellelhetők a szerzőt magát megörökítő alkotások is. Az ábrázolásokon a Beatricéhez fűződő beteljesületlen szerelme is kiemelt figyelmet kap. 

verebics1-135454.jpg

Verebics Katalin: Egy új Inferno az oázisban (Fotó/Forrás: a tulajdonos engedélyével)

Dante univerzuma nem csupán egy történeti korszak lenyomata, hanem máig ható, különlegesen sokoldalú művészi, szellemi, lelki inspirációk forrása, amely tudósokat, művészeket és minden gondolkodó embert új és újabb reflexiókra késztet. Erről szól ez az ötven képzőművész alkotását bemutató kiállítás-sorozat is. A két ötletgazda Pál József irodalomtörténész, a Magyar Dante Bizottság – Tiszatáj Alapítvány tagja, az SZTE professzora és Sárkány Győző Ferenczy Noémi-díjas, Érdemes művész, a MAOE alelnöke. Sárkány és a MAOE, valamint az Olasz Kultúrintézet már korábban, 2006-ban is szervezett közösen egy Dantéhoz kapcsolódó kiállítás-sorozatot magyar művészek Dante-illusztrációiból, amelyet két magyar (Budapest, Szeged) és négy olasz városban (Róma, Arpino, Reggio Calabria, Pescara) is bemutattak, s ezt megelőzően a Magyar Nemzeti Galéria is rendezett már egy Dante a magyar művészetben című kiállítást. A jelenlegi anyagban a klasszikus hommage jellegű művek, egyedi megfogalmazású Dante-portrék mellett találkozhatunk az Isteni színjátékhoz kapcsolódó parafrázisokkal, szabad asszociációkkal is.

A legtöbb művészt a Pokol témája ihlette meg, a pokol kapuja, a pokol tölcsére számos szürreális hangvételű kompozícióban megjelenik.

Danteuniverzuma2021_12_08-1-113922.jpg

Dante univerzuma (Fotó/Forrás: Csákvári Zsigmond / MANK)

A kiállítást kísérő katalógus különlegessége, hogy a művészek nemcsak vizuális művészeti alkotásaikkal vannak jelen, hanem mindenki egy-egy hosszabb-rövidebb szöveggel is képviselteti magát a kiadványban. Ezek az írások olykor a művészek saját alkotásaira reflektálnak, máskor Dantéhoz és a Commediához való viszonyukra vagy Dante koráról alkotott elképzeléseikre vonatkoznak. Néhányan idéznek is az Isteni színjátékból, s vannak, akik költői nyelvezettel fogalmazzák meg a témához kapcsolódó, a jelent a múlttal összekötő gondolataikat.

A Dante emlékév, mint látjuk, nem zárult le a naptári év befejeztével. A Dante univerzuma című kiállítás tovább folytatja útját és március 16-án a pesterzsébeti Gaál Imre Galériában egy újabb, ide kapcsolódó megnyitóra is sor kerül majd.

Sárkány Győző grafikusművész kiállításának címe Végtelen színjáték, amelynek tematikája elsődleges olvasatban az Isteni színjátékhoz kapcsolódik, ám a művész munkásságát ismerve tudható, hogy mindez egyben kiindulópont is számára, hogy alkotásaival a különféle kultúrák kontinuitására, múlt és jövő talányára, a személyes élmény megoszthatóságának paradoxonára reflektáljon. S bár oeuvrejében egy ezidáig nem szereplő művészi nyelv, a fotóművészet eszközeihez nyúlt, mégsem meglepő, hogy a sorozat mind tartalmilag, mind kompozíciós szemléletében, kifejezésmódjában szervesen illeszkedik eddigi alkotásaihoz.

A fotó mint médium megjelenése bizonyos szempontból a pandémiához köthető, hiszen az elmúlt időszak megváltoztatta mindennapi rutinunkat, s negatív hatásai mellett szinte ösztönzött a befelé fordulásra, elmélyülésre, új utak, új lehetőségek keresésére.

Sárkány Győző számára a kényszerű elvonulás az intenzív természethez fordulást hozta. Bármiféle utólagos manipulációktól mentes fotói a korábbi grafikák folytatásaként jöttek létre, s a jellegzetes gondolatmenet, a kérdésfeltevés, a parafrazeálás itt is tetten érhető. 

Sárkány Győzőnek a fotó nem az elröppenő pillanat megörökítéséről szól. Nem akarja fauszti értelemben megállítani, megcsalni az időt. Nem ilyenfajta szépséget keres. Számára a fotó által megragadott kép éppen olyan, mint egy ceruzarajz, amely a világegyetemben létező alkotó ember egyediségének lenyomata. Felvételeinek helyszíne a szentendrei Bükkös patak, mely a csendes séták során kanyarulataival, szikla és kavics zátonyaival, a víz tükrén megcsillanó fényekkel, magával sodort ágakkal, levelekkel minden valós és megálmodott vizek megtestesítőjévé tágult: patakból forrássá, dús vizű folyammá, méltóságteljesen elterülő tengerré, az élet vizét csillogtató paradicsomi folyókká, Kháron csónakját az alvilág felé sodró Sztüxé, vagy épp a feledést hozó Léthévé.

Ezek a különleges átváltozások kelnek életre a felvételeken, amelyek gazdag, szimbolikus nyelvezettel idézik meg forrásként Dante művét s vele együtt az antikvitás, a középkor, a reneszánsz és a későbbi évszázadok feledésbe merülő majd újjászülető történeteit.

Szerző: D. Udvary Ildikó

A szerző művészettörténész, a Pesterzsébeti Múzeum igazgatója, a Gaál Imre Galéria igazgatója, a Dante univerzuma című kiállítás kapcsolódó kiadványának szerkesztője.

Fejléckép: Rényi Krisztina: Égi színjáték (fotó: a tulajdonos engedélyével)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Lemondta a Putyin-párti zongoraművész, Valentina Lisitsa fellépését a Margitszigeti Színház

Az intézmény a művész politikai szerepvállalása miatt döntött úgy, hogy megválik tőle, miután az ukrán nagykövetségtől tudomást szerzett a mariupoli megszállókat éltető koncertjéről.
Klasszikus

A nagyok titkai

Vezető karmesterük, Kirill Petrenko vezényletével adta elő a Berlini Filharmonikusok Csajkovszkij Pikk dáma című operáját, saját koncerttermében, Berlinben. Az április 21-i, koncertszerű előadáson megpróbáltuk kideríteni, mit tudhat az a dirigens, akit egy ilyen jelentőségű zenekar mindenáron magának akart.
Könyv

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.
Klasszikus

Elhunyt Cser László hegedűművész

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagjától Gál-Tamási Mária hegedűművész búcsúzott a zenekar közösségi oldalán, és megható sorokkal idézte fel mindazt a támogatást, amit az együttes a muzsikustól kapott.
Színház

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A színpadon Robbie Williams!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról mesél, miért hiúsult meg kis híján Robbie Williams koncertjének fotózása.
Vizuál ajánló

Hegedűs Ákos morpho koncertfotóiból nyílik kiállítás a Kispont galériában

Olvasóink hétről hétre megismerhetik állandó vendégszerzőnk, Hegedűs Ákos morpho képeit, aki mindig egy kis történet vagy háttéranyag kíséretében osztja meg velünk alkotásait. A művész most ’90-es évekbeli koncertfotóit tárja a nagyközönség elé.
Vizuál ajánló

Meteoritok és egyéb költemények – Geszler Mária Garzuly jubileumi kiállítása

A Kossuth-díjas keramikusművész, Geszler Mária nem egyedül ünnepli jubileumát. A Pesti Vigadóban most látható tárlaton nyolc fiatalabb alkotóval osztja meg nemcsak a teret, de a művészetről, világról vallott elképzeléseit is. A kiállítás július 24-ig tekinthető meg.
Vizuál ajánló

Grunwalsky Ferenc kapja a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál életműdíját

Május 24. és 28. között rendezik meg a szegedi operatőrfesztivált, amelynek idei életműdíjasa Grunwalsky Ferenc operatőr, rendező, forgatókönyvíró. Az eddig 73 filmet jegyző Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó Jancsó Miklós barátja és munkatársa volt, az 1999-ben induló Pepe-Kapa filmek jó részét közösen forgatták.
Vizuál hír

A Néprajzi Múzeum műtárgyainak mintáiból alkothatunk saját dizájnt ezzel az alkalmazással!

A Múzeumok Világnapján bemutatott motívumalkotó applikációban ezer darab vektorizált díszítmény és motívum közül válogathatunk.