Amikor gyerekként Az élő bolygót néztem, David Attenborough megmutatta, milyen csodálatos világban élünk, hány millió lenyűgöző állat- és növényfaj vesz minket körül. Megmutatta, hogy a több millió éves fejlődés páratlan flórát és faunát hozott létre.
Hát ez már nincs.
Új filmjében, amely lakonikus egyszerűséggel a Climate Change: The Facts (Klímaváltozás: A tények) címet kapta, a 92 éves természetfilmes minden eddiginél határozottabban tudatja, hogy legfeljebb tíz évünk ha van arra, hogy radikálisan megváltoztassuk az életünket. Nem csak a nemzetek, államok, multinacionális vállalatok szintjén – hanem az egyének szintjén is.
Már az első képsorokon felforrósodott tájakat látunk, lángoló őserdőket, tömegesen haldokló állatokat, leomló jégtáblákat. Attenborough mintegy 20 éve figyelmeztetett már a klímaváltozás veszélyeire, de annak ilyesmértékű gyorsaságát ő sem tudta felmérni. Az ember képes volt a teljes ökoszisztémát feláldozni a saját kényelméért. Ennek eredménye, hogy a történelemben először a bőrünkön tapasztaljuk a klímaváltozás sosem látott hatásait.
Ez az emberiséget érintő legkomolyabb fenyegetés az elmúlt több ezer évben, figyelmeztet Attenborough, és a filmben újra és újra elhangzanak azok a tények, amelyek többségét persze kívülről fújjuk. A mérhetetlen szén-dioxid kibocsátás, az erdőirtások, ami nyomán
az indusztrializáció kora óta a Föld hőmérséklete 1 Celsius-fokkal nőtt. Bár ez nem tűnik soknak, épp elég ahhoz, hogy szó szerint az életünket veszélyeztesse.
A sarkvidékek háromszor gyorsabban olvadnak, mint 25 évvel ezelőtt, a jégből felszabaduló metán, amely huszonegyszer potensebb üvegházhatást okozó gáz, mint a szén-dioxid, pedig drasztikusan felgyorsítja majd a felmelegedés folyamatát.
Megszólal az ügy egyik pionírja is, James Hansen, aki 1988-ban már megjelent az amerikai kongresszus előtt, és kijelentette, hogy a klímaváltozás ellen tennünk kell. Az akkor felelős politikusok biztosítottak arról, hogy tenni fognak a környezetért, de a fosszilis energiát értékesítő vállalatok minduntalan megakadályozták, hogy bármi is történjen az ügy érdekében. Ezek a vállalatok ugyanazzal a módszerekkel zavarták össze a diszkurzust, mint korábban a dohánybiznisz. Tanulmányokat rendeltek a klímaváltozás cáfolására, vagy nem ismerték el annak negatív hatásait. Összezavarták az embereket, nem csoda, hogy a jelenlegi amerikai elnök, Donald Trump is tagadja a felmelegedés végzetes hatását.
Attenborough filmje sokkoló, nyomasztó. A jól ismert, puha hang, a szofisztikált brit akcentus most segélykiáltást hallat. Egy olyan ember, akit lehet, már is nem fog érinteni az a hatalmas mértékű pusztulás, amely csak a legnagyobb közös erőfeszítéssel elkerülhető.
Greta Thunberg (j) a klímaváltozás ellen tüntet a svéd parlament előtt (Fotó/Forrás: Wiki)
A film végén megjelenik az új generáció a 16 éves Greta Thunberggel élen. A svéd aktivista kislány, aki iskolasztrájkot kezdeményezett, természetes egyszerűséggel kijelenti: rájött, hogy minek járna iskolába, ha a szülei és a nagyszülei tönkretették a jövőjét. Félelmetes belegondolni, hogy a 2003-ban született Greta végigélhetné az évszázadot, de a legoptmistább előrejelzések is 3 Celsius-fokos hőmérséklet növekedéssel számolnak harminc éven belül. Nem is kell mondani, ez milyen rettenetes éghajlatváltozást jelent.
Attenborough felvázol néhány tanácsot az egyszerű embernek: ne vásároljunk felesleges dolgokat, együnk kevesebb húst és tejterméket, ne dobjunk ki ételt, részesítsük előnyben a környezetkímélő termékeket. Egy átlagos brit 13 tonna szén-dioxid kibocsátásáért felel évente, ami elképesztő szám. Ha változást akarunk látni a világban, először ebből kell lefaragnunk.
Fejléckép: David Attenborough (fotó/forrás: Danny Martindale / Getty Images Hungary)
hírlevél
