Pollack Mihály 1773. augusztus 30-án, építészdinasztia sarjaként született Bécsben. Apja, Josef Pollack Kaunitz herceg kőművespallérja volt, és fiait is az építészszakma felé irányította. Az első házasságából született Leopold Milánóban a késő barokk, majd a klasszicizmus elismert mesterévé vált. Féltestvére, Mihály a bécsi pallériskola és képzőművészeti akadémiai tanulmányok után kiutazott hozzá Milánóba, ahol megismerkedett a lombardiai klasszicizmussal.
Mihály ezután Magyarországra, Pestre költözött, amely ebben az időben építkezési lázban égett. Első ismert magyarországi munkája a Deák téri evangélikus templom volt. Tervezési és kivitelezési munkálatait mestere, Krausz János halála után vette át.
Az eredetileg barokk stílusúnak szánt épület Pollack keze nyomán klasszicista stílusú, egyszerű és egyben elegáns épületté vált: a letisztult megjelenés jobban illett a lutheri lelkülethez.
Pollack kezdeti munkái pesti bérházak voltak, ezeken kísérletezte ki a rá jellemző, mértéktartóan elegáns stílust. A pesti belvárosban áll az 1827-ben felépült Festetics-palota, amely már az építész kiforrott stílusának példája: a hangsúlyos bejárat erősen kidolgozott, az épület visszafogottan elegáns, egyszerűségében is előkelő.
Részlet a Pollack 250 kiállításból (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)
Korai tervezési és kivitelezési munkái közé tartozik a budavári Sándor-palota, amelyet Johann Aman bécsi építésszel együtt terveztek. Pollackot más arisztokrata családok, a fejlődő Pest-Budán például az Almásyak és a Károlyiak is felkérték rezidenciájuk megépítésére, vidéki kastélyokra is több megbízást kapott például a Zichyektől, Festetics családtól.
Jelentős épülete a Ludovika Akadémia, ennek építését 1829-ben kezdte, később ezt is többször átépítették. Valószínűleg közreműködött a budai Sándor-palota építésében is.
Az 1808-ban alakult Szépészeti Bizottság vezető építészeként ő hagyta jóvá az egységes elvek szerint épülő Pest sok száz építkezését, s ellenőrizte azokat; ebben József nádor bizalmát is élvezte, s megteremtette a hazai építőipar szervezeti kereteit.
A 109 méter széles, 70 méter mélységű múzeum Pollack legjelentősebb munkája volt és egyben az utolsó is. 10 éven át tartó, kihívásokkal teli munka eredményeképpen 1846-ben nyitott meg a Nemzeti Múzeum.
Felesége Eger Magdolna volt, akivel a Nagyhíd (ma Deák Ferenc) utca 13. szám alatti házban élt együtt boldog házasságban, 50 éven keresztül. Pollack 1855. január 3-án bekövetkezett haláláig Tahiban, az 1810-ben épített, saját tervezésű nyaralójában töltötte idejének nagyobb részét. A tahitótfalui temetőben álló síremlékét tanítványa, Ybl Miklós tervezte.
A Pollack 250 kamarakiállítás eredeti metszetek, rajzok és a Szabó Ervin Könyvtártól kölcsönzött dokumentumok segítségével idézi fel Pollack munkásságát
és fő művének, a Nemzeti Múzeumnak a létrejöttét, a tárlat kiegészül a múzeum emblematikus terein látható tablókkal – hangsúlyozta L. Simon László főigazgató. A Pollack 250 kiállítás helyszíne a Múzeumkert és a múzeumépület első és második emelete.
A Magyar Posta emlékbélyege Pollack Mihály születésének 250. évfordulója alkalmából (Fotó/Forrás: Balogh Zoltán / MTI)
A múzeum főigazgatója a kiállítás megnyitóján beszélt arról is, hogy a Nemzeti Múzeum épülete korszerűsítésre szorul: az intézmény kinőtte az épületet, nem rendelkezik elég kiállítótérrel, raktárral és kiépítésre vár a klímarendszer és az akadálymentes közlekedés is. Megköszönte a minisztérium által felajánlott együttműködést, és azt mondta, bízik abban, hogy az együttgondolkodásnak a következő években lesz eredménye.
Az évforduló alkalmából a Magyar Posta Zrt. a múzeum gyűjteményének hat műkincsét ábrázoló bélyegblokkot adott ki
– jelentette be a Magyar Posta Zrt. alelnöke. Az alkalmi bélyegeken a koronázási palást, a zöldhalompusztai aranyszarvas, a tiszabezdédi tarsolylemez, a Monomakhosz-korona, valamint a Ludwig van Beethoven, később Liszt Ferenc tulajdonában lévő Broadwood-zongora és a margitszigeti korona jelenik meg – tette hozzá Hegmanné Nemes Sára.
Az elsőnapi bélyegzésű alkalmi boríték fő motívuma Pollack Mihály portréja, lenyomatán a Nemzeti Múzeum épülete szerepel. A bélyegkülönlegességből 50 ezer darab fekete és 2 ezer darab piros sorszámozott, vágott változat kapható, valamint 2 ezer példányban készül belőle egy olyan sorozat is, amelyben az úgynevezett fekete példány is megtalálható, ami borítékra nem helyezhető, de ajándéknak eltehető – hívta el a figyelmet az alelnök.
A bélyegújdonság szerdától kapható egyebek mellett az Elsőnapi postákon, a Filapostán és a Magyar Posta webáruházában.
A kiállításról további információ itt érhető el. >>>
Fejléckép: A Pollack 150 kiállítás megnyitója (fotó/forrás: Balogh Zoltán / MTI)
hírlevél
