Vizuál

Denis Villeneuve már a tökéletességet ostromolja – megnéztük a Dűne második részét

2024.02.28. 15:10
Ajánlom
Az első fejezethez hasonlóan a Dűne: Második rész ugyancsak összművészeti remekmű lett, amelyben a szórakoztatás és a művészi koncepció varázslatos összhangba került. Denis Villeneue nagyeposza egy valódi audiovizuális orgia, amely minden alkotóelemében a tökéletességre törekszik.

Frank Herbert Dűnéjéről hosszú-hosszú évtizedeken keresztül úgy tartották, hogy adaptálhatatlan, mert az a komplex világ, amelyet könyveiben megteremtett, túlságosan tág, összetett és szerteágazó ahhoz, hogy hitelesen vászonra lehessen vinni. És az idők során néhányak bicskája bele is tört már a sci-fi irodalom egyik legfontosabb regényébe. Elég csak a fantasztikus David Lynchre gondolni, aki lényegében minden egyes művével elégedett, amit valaha létrehozott – de ha 1984-es Dűne-feldolgozásáról kérdezik, többnyire nem hajlandó válaszolni, olyannyira szégyelli, mi több, a bemutatót követően nem sokkal meg is tagadta a filmet.

Az Arrakis bolygó lakhatatlan, homokos tájait azonban 2021-ben mégis sikerült meghódítani, méghozzá nem másnak, mint a kanadai rendezőnek, Denis Villeneuve-nek. Az alkotó már ezt megelőzően is számtalan lenyűgöző és változatos produkcióval hívta fel magára a figyelmet. Felperzselt föld című 2010-es drámájában megmutatta, milyen mesteri módon képes generációkon átívelő emberi történeteket elmesélni, három évvel később pedig megcsinálta az elmúlt évtizedek egyik legkiemelkedőbb thrillerét, a Fogságbant, majd ugyanebben az évben az A24 égisze alatt azt is bebizonyította, hogy a művészfilmes terep sem probléma számára (Ellenség). Egy remek akciófilmes kitérőt követően (Sicario) az Érkezéssel már egyértelművé tette, hogy képes a művészi víziót összhangba hozni a szórakoztatóipar elvárásaival, ezt követően pedig elkészítette minden idők legjobb sci-fijének folytatását, a Szárnyas Fejvadász 2049-et, amely még a legvadabb rajongók szerint is egyenértékű elődjével.

dune2jelenetfoto2-145459.jpeg

Jelenet a Dűne: Második rész című filmből (Fotó/Forrás: InterCom)

2021-ben végül azt is bebizonyította: Frank Herbert Dűnéje igenis adaptálható, ha a megfelelő ember kezébe kerül a feladat. Márpedig Villeneuve-nél ideálisabb alkotót aligha találhattak volna, megkockáztathatjuk, hogy nincs ma Hollywoodban jobb rendező, aki képes hasonló, bolygóközi összegekben mérhető pénzzel kitömött blockbusterekeket úgy megvalósítani, hogy a nagy tömegek igényeinek való megfelelés kényszere mellett ne sérüljön a művészi koncepció sem. És ha valakinek a Dűne első felvonása nem volt elég bizonyíték, akkor a most elkészült folytatás egyértelművé teheti:

Villeneuve korunk egyik legkiemelkedőbb mainstream rendezője.

A művész – remek arányérzéke és precizitása mellett – azért lehet ennyire sikeres, mert tökéletesen választja meg alkotótársait. Már a Dűne első felvonása is azért volt annyira lehengerlő élmény, mert szó szerint a tökéletességre való törekedés jegyében fogant. Legyen szó akár a forgatókönyv igényességéről, a szemkápráztató vizuális effektekről, az Oscar-díjas Sipos Zsuzsanna nevével is fémjelzett díszletekről, a részletgazdag jelmezekről, a feszes vágásokról, a látnoki erejű fényképezésről, a találó szereplőgárdáról, na és persze Hans Zimmer igéző zenéjéről, a Dűne egy monumentális összművészeti remekmű lett, amelynek minden egyes alkotóeleme pontosan illeszkedett Frank Herbert víziójához. A hat Oscar-díjat elnyert produkció lényegében egy háromórás audiovizuális orgia, amelyben még a legapróbb hanghatások is mesélték a történetet.

dune2jelenetfoto19-145457.jpeg

Jelenet a Dűne: Második rész című filmből (Fotó/Forrás: InterCom)

Adott volt hát a lehetőség, hogy a kanadai rendező időtálló művet hozzon létre, némi leegyszerűsítéssel pusztán csak annyit kellett tennie, hogy a film második felvonásában véletlenül se változtasson semmit az eredeti koncepción – és szerencsére így is történt. Mellesleg nem is lett volna oka változtatni, a történetet minden bizonnyal azért kellett csak kettévágni, mert egyetlen egész estés film játékidejébe képtelenség lett volna belesűríteni.

Épp ezért a Dűne első, illetve második felvonását érdemes úgy kezelni, ahogy magát a könyvet is: egyetlen, szerves egységként.

Mivel a 2021-es első fejezet lényegében egy háromórás gigaexpozíció volt, a második részben Villeneuve-ék ott folytatják, ahol abbahagyták. Ezért már nincs szükség a távoli jövőben játszódó bolygóközi birodalmak és különleges bolygók bemutatására, hiszen alapvetésként kezelik, hogy a néző ismeri ezeket a világokat. Az alkotók nem próbálnak még egy bőrt lehúzni a korábban bevált jelenetekről. Míg az első részben például az Arrakis bolygó férgeinek megjelenése volt az egyik legkatartikusabb esemény, ezúttal már természetes jelenségként kezelik őket. Ugyanígy a Harkonnenek groteszk, disztópikus világát sem kellett már a szükségesnél feszültebben ábrázolni, hiszen pontosan ismerjük a furcsa birodalom kegyetlen hierarchiáját. A hangsúly elsősorban ezúttal is a fiatal Paul Atreides hercegen (Timothée Chalamet) van, aki a pusztaságban bujkál a sivatagi bolygó őslakosai, a fremenek között, akik közül sokan nem nézik jó szemmel az idegent, míg mások épp ellenkezőleg: úgy vélik, ő lehet Lisan al Gaib, aki a próféciák szerint megváltja az elnyomásban élő népet. A fiú ráadásul beleszeret egy fremen lányba, Csaniba (Zendaya), így hamarosan súlyos döntéssel találja magát szemben: a szerelmet választja, vagy pedig beteljesíti sorsát, és a fremenek megváltójaként a szent háború élére áll.

dune2jelenetfoto18-145459.jpeg

Jelenet a Dűne: Második rész című filmből (Fotó/Forrás: InterCom)

Villeneuve Dűnéje igyekszik a lehető legpontosabban visszaadni Herbert víziójának lényegét, a felvázolt távoli jövő világán keresztül ugyanis az emberi természet örök, kiirthatatlan vonásait mutatja be. Legyen szó akár a hatalom megszerzésének és megtartásának torz logikájáról, a fizikai és lelki elnyomás módszereiről és következményeiről, a hit jelentőségének különböző értelmezéseiről, vagy rövidebben úgy is mondhatnánk: a jó és rossz szövevényes viszonyáról.

A Dűne kapcsán a színészi játékról beszélni lényegében nem érdemes, óriási alakításokra ugyanis egyetlen karakternek sincs valódi lehetősége. (Az első felvonás esetében a tíz Oscar-jelölésből egy sem szólt színésznek.) Ennek az oka pedig abban keresendő, amit a cikk elején már kifejtettünk:

ebben a produkcióban egyetlen alkotóelem sem fontosabb a másiknál, mert a részletek együttesen hoznak létre valami nagyobb egészet.

Így nem elsősorban az alakítások, hanem a szereplők megválogatásának szempontjai értékelődnek fel, hiszen minden egyes színész fő feladata, hogy megjelenésével és karizmájával képviselje az adott karaktert.

dune2jelenetfoto9-145454.jpeg

Jelenet a Dűne: Második rész című filmből (Fotó/Forrás: InterCom)

E szempontból pedig csak dicséret illeti az alkotókat, hiszen a célnak tökéletesen megfelelnek a filmben látható, egyébként jobbnál jobb színészek. A Dűnében ugyanis hemzsegnek a nemzetközi sztárok. A névsor már az első felvonásban is impozáns volt: Timothée Chalamet, Zendaya, Stellan Skarsgård, Josh Brolin, Charlotte Rampling, Oscar Isaac vagy épp Javier Bardem. A második részben pedig további kiválóságokkal bővült a szereplőgárda: a császár személyében a zseniális Christopher Walken látható, Feyd-Rautha karakterét hátborzongatóan jeleníti meg Austin Butler, Irulan hercegnőt a remek Florence Pugh alakítja, Margot Fenringet pedig Léa Seydoux formálja meg. Mindemellett még egy körülbelül félperces szerepet sem bíztak kisebb színészre, mint a briliáns Anya Taylor-Joyra. (Persze, ennek oka feltehetően a várható folytatás, Villeneuve-ék a hírek szerint ugyanis már elkészültek A Dűne messiása forgatókönyvével is.)     

Kétség sem férhet hozzá, hogy Denis Villeneuve egy igazi klasszikust hozott létre Dűne-feldolgozásával, olyasmit, ami hosszú időn keresztül etalon lehet sok-sok rendező számára. Brutális, feszült, szemkápráztató moziélmény, és egy olyan történet, amelyet mindig érdemes lesz elmesélni, éljünk bárhol is az univerzumban, az Arrakison, vagy szimplán csak a Földön.

Dűne: Második rész

amerikai sci-fi, 2024, 166 perc, 16+

Rendező: Denis Villeneuve
Forgatókönyv: Denis Villeneuve, Jon Spaihts
Premier: február 29. 
Forgalmazó: InterCom

Fejléckép: Jelenet a Dűne: Második rész című filmből (Fotó/Forrás: InterCom)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Nagy oratóriumokat játszik a Zeneakadémián a Haydneum

Meghirdette 2024/25-ös évadát a Magyar Régizenei Központ, a jövőre különösen nagyszabású Zeneakadémia Bérlet mellett továbbra is lesz Őszi, illetve Egyházzenei Fesztivál, és a fortepianót a középpontba állító sorozatukat is folytatják.
Zenés színház

Történelmi pszichothriller operai köntösben – közeleg a Borisz Godunov bemutatója

A Kossuth-díjas Bretz Gábor címszereplésével viszi színre április 27-én a Magyar Állami Operaház Muszorgszkij Borisz Godunov című alkotását, amely az 1869-es ősváltozatban először hangzik el Magyarországon.
Könyv

„A gyermeknevelésnél is fontosabb lesz a szülőnevelés” – Steigervald Krisztián a Lírástudók vendége

Közgazdászként fordult a figyelme a pszichológia felé, az utóbbi hónapokban pedig a bestsellerlistára is felkúszott Generációk harca a figyelemért című könyvével. Podcastunkban Steigervald Krisztiánnal beszélgetett Grisnik Petra.
Vizuál

Fellini klasszikusait vetítik a Puskinban

Május 2. és 23. között az olasz filmművészet egyik legjelentősebb rendezőjének három alkotását vetítik a budapesti Puskin Moziban. A közönség újra nagyvásznon élheti át Az édes élet, a 8 és ½, valamint az Amarcord című filmeket.
Könyv

All You Need Is Love – új könyv jelent meg a Beatlesről

A kötetben korábban nem publikált interjúkon keresztül ismerhetjük meg egyebek közt a banda feloszlásának okait is. Ötven évvel mozis bemutatása után májustól egy streaming szolgáltáson ismét látható lesz az együttesről készült Let It Be című dokumentumfilm.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

A hazai színjátszás kiválóságaival készül Herendi Gábor új filmje

A Kincsem és a Valami Amerika rendezőjének legújabb, Futni mentem című romantikus komédiája november 28-tól látható a mozikban. A közvetlen állami támogatás nélkül készülő produkciót rövid videóban jelentette be Udvaros Dorottya, Ember Márk és Lovas Rozi.
Vizuál hír

Megvannak az idei Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjasai

Elek Judit filmrendező és forgatókönyvíró, Piros Ildikó színésznő, Gulyás Buda operatőr, Selmeczi György zeneszerző és Deimanik Tamásné Baba fénymegadó kiemelkedő pályáját méltatja idén a Magyar Mozgókép Fesztivál életműdíjjal.
Vizuál hír

Tiszteletbeli Arany Pálmát kap Cannes-ban Hajao Mijazaki animációs filmstúdiója

A világ legrangosabb szemléjének tiszteletbeli elismerését első alkalommal ítélik oda kollektíven. A legendássá vált Ghibli Stúdió nevéhez 1985-ös megalakulása óta számos felejthetetlen animációs film fűződik.
Vizuál ajánló

Ha május, akkor Artmozik éjszakája!

Oppenheimer, Szegény párák, Érdekvédelmi terület, Lefkovicsék gyászolnak, Magyarázat mindenre – néhány sikerfilm a közelmúltból, amelyet ismét átélhetünk az Artmozik éjszakáján, de a szervezők premier előtti vetítésekkel is készülnek.
Vizuál ajánló

Hamarosan megnyílik az Esterházy Art Dating díjazottjainak kiállítása

Kádár Emese képzőművész és Sárai Vanda kurátor sikeres együttműködésének lenyomata a hamarosan nyíló NOT_FOUND című kiállítás, melynek középpontjában az a gondolat áll: miként befolyásolja a digitalizáció az elmúlásról alkotott képzeteinket.