Harminc évvel ezelőtt Dániában filmművészeti forradalom zajlott le, amikor Lars von Trier és Thomas Vinterberg meghirdette a Dogma 95 mozgalmat. A két rendező tízpontos kiáltványban fogalmazta meg filmkészítésük alapelveit, amelyek elsősorban a hagyományos értékek, mint a hiteles történet, a színészi játék vagy témaválasztás jelentőségét hangsúlyozták, egyúttal elutasították a legtöbb technikai eszköz használatát. A kiáltvány alapján bárki készíthetett dogma-filmet, amennyiben betartotta a tíz szabályt.
Szándékuk egyértelmű volt: visszavenni a filmművészetet a nagy stúdióktól, és rámutatni a globalizált világot uraló hollywoodi szuperprodukciók mesterkélt és manipulatív természetére. A Dogma 95 nagy karriert futott be, nemcsak azért, mert radikálisan új volt, de megnyitotta az utat számos nagy dán rendező előtt. Mindazonáltal hamar kiderült, hogy rámutatni valamire, ami rossz, majd az ellenkezőjét csinálni, önmagában nem feltétlenül jelent megújulást. A mozgalom valódi sikere talán nem is annyira a konkrét Dogma-alkotásokban mérhető (összesen harmincöt mű készült világszerte), bár az Idióták, a Születésnap vagy a Hogy szeretsz? ma már kétségkívül az európai filmművészet megkerülhetetlen darabjai közé tartozik. De beszédes az a tény, hogy maguk a mozgalom meghirdetői is csak egy-egy Dogma-filmet rendeztek egész életükben. Ennél is jelentősebb, hogy
a dán rendezők a tíz alapelvből egy csaknem teljesen új, máig rendkívül frissnek ható filmnyelvet építettek fel,
amely Vinterbergnek néhány éve Oscar-díjat, Lars von Triernek pedig többek közt Arany Pálmát ért.
Isabella Eklöf, Annika Berg, Milad Alami, Jesper Just és May el-Toukh (Fotó/Forrás: Tine Harden / Zentropa)
Harmincévvel később most dán és svéd művészek újjáélesztették a mozgalmat, és megfogalmazták saját kiáltványukat, amely ezúttal az internet kihívásaira reagál. „Egy olyan világban, ahol a film algoritmusokra épül, és egyre nagyobb teret hódítanak a mesterséges vizuális kifejezések, küldetésünk, hogy kiálljunk a törékeny, tiszta és emberi lenyomat mellett” – olvasható a May el-Toukhy, Milad Alami, Annika Berg és Isabella Eklöf és Jesper Just által aláírt nyilatkozatban, amely elsőként Lars von Trier produkciós cége, a Zentropa Productions Facebook-oldalán jelent meg, és amelyet felolvastak a közelmúltban véget ért 78. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon is.
„Kiállunk a megalkuvást nem ismerők és a kiszámíthatatlanok mellett, és felvesszük a harcot azokkal az erőkkel, amelyek azon dolgoznak, hogy a filmművészetet ultrafeldolgozott fogyasztói termékké redukálják” – fogalmaznak a dokumentumban a rendezők, akik a Dogma 25-öt mentőakcióként és kulturális felkelésként határozták meg.
A kiáltvány megfogalmazását Thomas Vinterberg és Lars von Trier is támogatta:
1995-ben a béke bizonyosságában készítettünk filmeket. És fellázadtunk a konformitás ellen. 2025-ben, immáron a háború és a bizonytalanság világában, most új dogmák születnek. Sok szerencsét kívánunk a dán film visszafoglalása felé vezető úton
– írták.
De hogy is fest pontosan a Dogma 25? A kiáltvány – vagy pontosabban mondva, a tisztasági fogadalom – ezúttal is tíz pontból áll. Íme!
Dogma 25 – Tisztasági fogadalom
Esküszöm, hogy betartom a Dogma 25 alábbi, jóváhagyott szabályait:
- A forgatókönyvnek eredetinek kell lennie, és a rendezőnek kézzel kell megírnia.
(Kötelezzük magunkat, hogy kézzel írjuk meg a forgatókönyvet, annak érdekében, hogy tápláljuk azt a fajta intuíciót, amely a legszabadabban az álmokból árad a kézen keresztül a papírra terelve.) - A film legalább felének párbeszéd nélkülinek kell lennie.
(Ragaszkodunk a filmművészeti megközelítéshez, mivel hiszünk a vizuális történetmesélésben, és bízunk a közönségben.) - Az internetet kizárjuk minden kreatív folyamatból.
(Elkötelezzük magunkat, hogy a filmeket a fizikai valóságunkon belül, valódi emberekre támaszkodva készítjük el – nem pedig az algoritmusokkal átitatott digitális világban.) - Csak olyan támogatásokat fogadunk el, amelyek nem tartalmaznak tartalommódosítási feltételeket.
(Magunkra vállaljuk a felelősséget, hogy a költségvetést alacsony szinten tartsuk, hogy a csapat kezében maradjon a végső döntés lehetősége minden művészi kérdésben.) - Tíznél több ember nem lehet a kamera mögött.
(Elkötelezzük magunkat, hogy szoros együttműködésben dolgozunk annak érdekében, hogy bizalom épüljön ki közöttünk, és megerősítsük a közös víziónkat.) - A filmet ott kell leforgatni, ahol a történet szerint játszódik.
(A film mint művészeti forma mesterségessé és általánossá válik, ha egy helyszínt hamis színben tüntetünk fel.) - Tilos a smink használata, illetve az arcok és testek manipulálása, hacsak nem képezi részét a narratívának.
(Ahogy a helyszínek esetében a hitelesség megőrzésére törekszünk, úgy az emberi testet is szűrő nélkül szeretnénk ábrázolni. Ünnepeljük a testet – szemölcsökkel és mindennel együtt.) - Minden, ami a film elkészítéséhez kapcsolódik, bérelni, kölcsönözni, megtalálni vagy felhasználni kell.
(Elkötelezzük magunkat amellett, hogy már létező tárgyak felhasználásával készítünk filmeket, és lemondunk a fogyasztás történet nélküli, önpusztító kultúrájáról.) - A filmnek legfeljebb egy éven belül el kell készülnie.
(Tartózkodunk minden hosszadalmas folyamattól, amely a kreatív áramlás útjában áll.) - Úgy készítsd a filmed, mintha ez lenne az utolsó.
A ’95-ös mozgalom végül 2002-ben ért véget, Vinterberg akkor azt mondta, a Dogma mindvégig csupán hullám volt, azok pedig általában véget is érnek. Dániában mindenesetre jól fogadták az új kezdeményezést. Tine Fischer, a Dán Filmintézet igazgatója Cannes-ban úgy fogalmazott: „Harminc évvel ezelőtt a Dogma 95 Dánia felé fordította a világ tekintetét, és radikális nyomott hagyott önképünkön mint filmkészítő nemzet. Kevés ember, korlátozott számú filmek, a hatás mégis hatalmas volt.
Most nagyobb szükségünk van ezekre a bátor művészi víziókra, mint valaha. Víziókra, amelyek illeszkednek az új időkhöz – pontosan ezt jelképezi a Dogma 25.
[…] Filmintézetként olyan idők előtt állunk, amikor a kulturális hozzájárulásunkhoz hozzátartozik, hogy biztosítsuk a kortárs dán filmek státuszát – most és a jövőben is. Nem egyszerű feladat, de a kihívás mélyén ott lappang a lehetőség, hogy rendszerként teret adjunk a filmnek mint szabad művészeti formának, az innovációnak és az új perspektíváknak. Ezért vagyunk különösen boldogok és büszkék, hogy támogathatjuk a Dogma 25-öt ebben a korai szakaszában a koncepció kidolgozásával és azzal, hogy bemutatjuk a nemzetközi életnek itt, Cannes-ban.”
Forrás: Zentropa Productions, Euronews,
Fejléckép: May el-Toukhy, Isabella Eklöf, Milad Alami, Annika Berg és Jesper Just (Fotó/Forrás: Konstantin Bock / Zentropa)
hírlevél
