Neumann János a 20. század első felének világhírű magyar származású tudósa, aki elsőként ismerte fel, hogy a matematika a számítógéppel felfegyverkezve megváltoztathatja a világot. Kemény Jánossal, Szilárd Leóval, Teller Edével és Wigner Jenővel együtt az öt legendás tudós közé tartozott, akik az atomfegyver kifejlesztésének szigorúan titkos programján, a Manhattan-terven dolgoztak.
A számítástechnika és a játékelmélet terén elért eredményeivel forradalmasította a 20. század tudományos-technikai fejlődését.
Tudós létére politikai szerepet is vállalt: Eisenhower elnök stratégiai tanácsadójaként is dolgozott 53 éves korában bekövetkezett haláláig.
Neumann János kvantummechanikai elméleti kutatásai mellett a digitális számítógép elvi alapjainak lefektetésével vált ismertté. Már tízéves kora előtt csodagyereknek számított, emlékezőtehetsége szinte fotografikus volt, és fejszámolásban is rendkívüli eredményeket mutatott fel. Felsőfokú tanulmányait Budapesten, Berlinben és Zürichben folytatta, majd meghívást kapott az Egyesült Államokba, ahol haláláig élt és dolgozott.
A produkcióírója és rendezője A maga természete szerint és szabadon, Az utolsó nagyasszony, valamint A bereki ember című dokumentumfilmeket is jegyző Bertha Lívia. „A legpompásabb emberi elme című dokumentumfilm tudománytörténeti gyűjteményekben felelhető tárgyak és dokumentumok, illetve Neumann János lánya, Marina von Neumann Whitman apjával kapcsolatos személyes emlékei, és számos nemzetközi archív felvétel felhasználásával készül. A film Neumann János budapesti, európai és amerikai életét, valamint legfontosabb felfedezéseit mutatja be.
Stábunk Budapesttől Los Alamos-on át Princeton-ig forgat, számos nemzetközi hírű magyar és amerikai tudós közreműködésével
– fogalmazott a rendező a Nemzeti Filmintézet közleménye szerint.
A film producere Lajos Tamás, az operatőre Szepesi Dávid, hangmérnöke Cziczó Dániel, vágója Duszka Péter. A film zenéjét Dózsa Péter szerzi.
Fejléckép: Neumann János (Fotó/Forrás: Nemzeti Filmintézet)