Vizuál

Domboldal Amawalkban - Hol nyugszik a világhírű haditudósító?

2020.05.21. 13:20
Ajánlom
Hogyan lett Robert Capa nyughelye egy kvéker temető? Erről ír a FényképTár mai részében Fisli Éva, a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa.

„Szerencsejátékos vagyok – írta egyszer Capa magáról; e játékos mától nem játszik tovább.” – kezdte nekrológját az amerikai Hal Boyle. Az ismert lipcsei sorozatból két képet közlő cikk azután készült, hogy Robert Capa 1954. május 25-én, Indokínában, fényképezés közben aknára lépett és meghalt. Boyle Capa, a szerencsejátékos a kelleténél többször kockáztatott című írásával először New Yorkban, André Kertész iratmásolatai között találkoztam; ő ugyanis a nekrológot kivágta az újságból és megőrizte.

Kertész iratai közül került elém egy 1954. június 2-án kelt hivatalos, angol nyelvű értesítés is, a Magnum Photos Inc. fejléces papírján. Eszerint június 6-án – vagyis a D-Day 10. évfordulóján – került sor Capa New York-i gyászszertartására, amelyre várták a pár héttel korábban elhunyt pályatárs, Werner Bischof barátait is.

A levél névtelen írója minden ismerőshöz, szűkebben a Magnum gyászoló közösségéhez szólt, amikor úgy fogalmazott:

meg kell próbálnunk folytatni a két nagy fotográfusunk által ránk ruházott hagyományt.

A közelgő szertartás kapcsán azt is sietett hangsúlyozni: „…egyszerű baráti összejövetel lesz, kvéker módra. Azok a barátok, akik szólni kívánnak, röviden megtehetik.”

Capa temetése ezután, zárt körben zajlott az amawalki kvéker temetőben.

Sem Robert, sem testvére, Cornell nem voltak kvékerek, kettejük közös ismerőse, a szerkesztő John G. Morris azonban ekkortájt igen. Neki – és az arlingtoni katonai temetőtől idegenkedő anyjának – köszönhető, hogy Capa összetört testét végül a Barátok Társasága temetőjében helyezték örök nyugalomra. Morris szerint halott barátja – az akkor már sokak által ismert haditudósító – hitt az emberek testvériségében és szenvedélyesen vágyott a békére.

A kvékerek pedig nem ismernek faji vagy társadalmi megkülönböztetést, nincs egyházuk, sem dogmáik, és – egyebek közt – elvetik a háborúkat.

A domboldal, ahol ma Capa mellett édesanyja, öccse, sógornője, és – a családtól épp csak egy kicsit távolabb – életrajzírója, Richard Whelan is nyugszik, csakugyan háborítatlan.

02EF-224405.jpg

Cornell, Julia és Robert Capa sírja az amawalki kvéker temetőben, 2013. április (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtár / Fisli Éva)

Az amawalki temetésről ismertek Dirck Halstead felvételei, Capa korai halálához azonban kötődik egy másik, a neten több változatban is feltűnő, a Metropolitan Múzeum gyűjteményébe 1984-ben került Kertész-kép is, A hódolat Robert Capának.

A papírkép verzójára az idős fotóművész feljegyezte: New York, June 8, 1954/11. Az időpont a gyászszertartás utáni második nap. Kertész nem ekkor tudta meg Capa halálhírét, az ablakból fényképezett New York-i városképet azonban az ő emlékének ajánlotta.

A felvétel feltehetően alkonyatkor készült, 

a tekintet megakad az ég, az emlékezet sötét felhőiben. A fotó fekete-fehér, de a sötét tónus alatt a színek játéka olyan lehetett, mint egy véraláfutás. Egy nagy erejű ütés emlékére látunk. A fájdalom már nem mérhető; ez az a pont, ameddig eljuthatunk.

Robert Capáról is olvashat hamarosan megjelenő Fényképtárgy című kötetünkben. Addig is böngésszen a Magyar Nemzeti Múzeum online adatbázisában!

Fejléckép: Robert Capa sírja az amawalki kvéker temetőben, 2013. április, Forrás/Fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Fényképtár/Fisli Éva)

Összjáték

Kapcsolódó

Összjáték

Nem minden (csak) az, aminek látszik.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Vizuál

A nomádok földjén - Chloé Zhao történelmet ír

A fiatal kínai-amerikai rendezőnő rekordok sorát dönti meg harmadik játékfilmjével, A nomádok földjével. Április végén az is kiderül, hogy hat jelölésből hányat vált díjra az Oscar versenyében. Bemutatjuk Chloé Zhaót.
Jazz/World

„Szíven üt, hogy EP már soha többé nem ülhet itt” – Interjú Lukács Miklós cimbalomművésszel

Esterházy Péter születésnapján, április 14-én az E(gy)P(ercesek) – Esterházy-fragmentumok című online produkcióval tiszteleg a Katona József Színház az író emléke előtt. EP írásai Máté Gábor hangján szólalnak meg, játszótársa Lukács Miklós cimbalomművész.
Színház

Egy olasz művész életre kelti a szobrokat – így nézhetett ki az egyik legismertebb ókori drámaíró

Az ókor nagy költői és énekmondói ma már csak fehér márványszobrokról és stilizált képekről néznek vissza ránk üveges szemmel, és elképzelni is nehéz, hogy egykor ők is homlokráncoló, keményen dolgozó, vagy éppen kocsmákban mulatozó, élvezeteket hajszoló emberek voltak.
Könyv

Egyedülálló vers- és regényadatbázist hoztak létre az ELTE kutatói

A különleges gyűjtemény a szerzői jogi védelem alatt már nem álló, a Magyar Elektronikus Könyvtár állományában megtalálható magyar műveket listázza és elemzi nyelvi jellemzőik alapján.
Könyv

Kortárs írók kedvenc EP-idézetei lepték el Óbudát

Köztéri plakátokkal, 40 hazai író, költő kedvenc EP-idézetével, korábban nem publikált fotókkal és felolvasással ünnepli a harmadik kerület Esterházy Péter születésnapját.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál uránia

Ámos Imre tragédiájáról és 12 fiú történetéről szóló filmeket vetít ma este az Uránia

Folytatódik az Uránia ingyenes online vetítéssorozata, a Látótérben. Ma este, a Holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja előestéjén Kőbányai János Ámos Imréről készült és Sipos András gyerekkori háborús élményeit feldolgozó alkotásokat vetítenek.
Vizuál aukció

Színek, realizmusok, meglepetések - a Kieselbach Galériában

Tavaszi aukciója előtt a Kieselbach Galéria ismét megrendezi eladással egybekötött kiállítását. A csütörtökön nyíló tárlaton több mint 150 műtárgyat, klasszikus, modern és kortárs alkotást csodálhatunk meg.  
Vizuál filmio

Az újrakezdés filmjei

Egyre közelebb kerül az újranyitás gondolata, bár a bemutatókat még halogatják, de előbb-utóbb moziba is mehetünk. Addig is öt olyan klasszikus magyar filmet ajánlunk a Filmio kínálatából, amelyekben a hősök élete teljesen más irányt vesz.
Vizuál hír

Oscar-jelölt kisfilm is szerepel az idei Friss Hús Nemzetközi Rövidfilmfesztivál programjában

Rekordszámú, 27 nemzetközi filmet vetítenek a május 27. és június 2. között megrendezésre kerülő 9. Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztiválon. A Toldi mozin kívül több szabadtéri helyszínen is zajló szemlén bemutatkozik az Oscarra jelölt Genius Loci is.
Vizuál interjú

„Ahol csak tomboló ováció van, ott valami bűzlik” – Interjú a szobordöntésben érintett alkotóval, Szalay Péterrel

Egy műalkotás élete nem ér véget az alkotó műhelyében, a befogadók által válik egésszé, teljessé. A mű hatást vált ki, ami párbeszédet generál közönség és alkotás között, de meddig tart a szólásszabadság joga és mi védi a szabad művészi alkotás méltóságát?