Dormán László Újvidéken zenei főiskolát végzett. 1967-től az újvidéki Képes Ifjúság fotóriportere, majd az Újvidéki Rádió éjszakai műsorainak szerkesztője, műsorvezetője volt. 1974-től az itteni rádióban magyar nyelvű jazzműsort vezetett. Tagja volt az Újvidéki Jazznapok Tanácsának. 1993-ban áttelepült Magyarországra, itt a Magyar Rádió riportere, szerkesztője lett. Elsősorban szocio- és riportfotóival, a dél-baranyai harcokról készített felvételeivel, valamint jazzképeivel vált ismertté, emellett alkalmazott fotográfiával is foglalkozott, például könyv-, hanglemez- és CD-borítókkal, reklámfotókkal, illusztrációkkal vagy plakátokkal.
A művész a megnyitóhoz csatolt meghívóban úgy fogalmaz: „Magamról talán csak annyit, hogy halottak napján, 1944. november 2-án születtem Magyarországon: Bácskossuthfalván, Ómoravicán, Stara Moravicán, éppen akkor, amikor a magyar hatóság már elhagyta Bácskát és a partizánok a magyar falvakban az 1942. évi újvidéki razzia megbosszulásán fáradoztak. No meg a vidék szláv jellegének, szláv többségének a biztosításán.
Eszmélésem viszont már a titoi Jugoszláviában történt, amelyből viszont én mit sem tudtam és vajmi keveset érzékeltem, hiszen a falunkban mindenki magyarul beszélt.
A szabadkai gimnáziumban is végig magyar tagozatra jártam, közben elvégeztem a zenedét is harsona szakon, majd – már szerb nyelven – a belgrádi zeneakadémia újvidéki kihelyezett tagozatán szereztem zenetanári diplomát” – idézte fel a művész.
Az 1960-as évek végétől húsz éven át a jugoszláviai magyar fiatalok hetilapjának, a Képes Ifjúságnak a fotóriportereként, újságírójaként és szerkesztőjeként dolgozott. Mint mondta, a világnak ezen a fertályán ekkoriban jöttek létre a jobbnál jobb jazzfesztiválok, először Szlovéniában, a Bledi tó partján, majd Ljubljanában, nem sokkal utána Belgrádban, majd Újvidéken, Szegeden. „Az itt látható fotók is többnyire ezeken a fesztiválokon készültek. Amikor 1988-ban az Újvidéki Rádió magyar nyelvű adása az éjszakai műsor bevezetésével napi 24 órára bővült, az ifjúsági napilaptól ide igazoltam át, az éjféltől hajnali öt óráig tartó élő adás egyik szerkesztője és műsorvezetője lettem. Mondanom sem kell, ezekben a műsorokban is sok jazz hangzott el. Gyakorlatom már volt benne, hiszen az Újvidéki Rádió hullámhosszán 1974-től, jó másfél évtizeden át, mindaddig, amíg nem kezdtek el háborús szelek fújni, jazzműsorokat vezettem. Háború ellenes kiállásom miatt azonban letiltottak az élő műsorokról, elsőre a jazzműsoromat vették el. A vád ellenem »háborúellenes uszítás« volt” – idézte fel Dormán László.
Dormán László (Fotó/Forrás: Budapest Jazz Club)
Az alkotó, miután 1993-ban átköltözött Magyarországra, eleinte nemigen talált fotós munkát, végül a Magyar Rádió Szülőföldünk című adásának szerkesztősége fogadott be. „Ez az azóta már megszűnt műsor a világban szerteszét élő magyar diaszpórának szólt, viszont ment már a Kossuth Rádióban a ma is naponta elhangzó Határok nélkül. Ennek szerkesztőségében kaptam, már rendes munkaviszonyban, tagságot, mint riporter, szerkesztő és műsorvezető. A nagy átszervezésben innen rúgtak ki 2011-ben. Azóta vagyok nyugdíjas” – mesélte.
Dormán László fotósként több száz kollektív kiállításon vett részt.
Díjakat is kaptam szép számban, önálló tárlataim is voltak, de hogy itt ez a mostani hanyadik önálló kiállításom is valójában, nem tudnám megmondani, még a jazzfotók tekintetében sem
– mondta.
Több évtizedes újságírói, szerkesztői munkásságáért, a fotográfia és az alkalmazott fényképészet terén végzett tevékenységéért 2012-ben megkapta a Magyar Érdemrend lovagkeresztjét, 2017-ben fotóriporteri, újságíró és szerkesztői munkásságát a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség Magyar Életfa díjjal ismerte el, 2022-ben pedig a Magyar Művészeti Akadémia éves díját vehette át a Pesti Vigadóban.
További részletek és jegyvásárlás a Budapest Jazz Club oldalán.
Támogatott tartalom
Fejléckép: Dormán László (Fotó/Forrás: Budapest Jazz Club)
hírlevél
