Vizuál

Drágakőre készült festményre bukkantak a múzeumi raktárban

2020.01.15. 14:25
Ajánlom
Hamarosan a közönség is megtekintheti a 17. századi Antonio Tempesta egyik különleges alkotását. Az elmúlt évek kutatásai tisztázták a műtárgy múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a drágakő lapra (lápisz lazuli) festett mű körültekintő restaurálása is. Az alig egy milliméter vastag kőlap mindkét oldalán egy ószövetségi jelenet látható. 

Antonio Tempesta kiállított képe több szempontból is különleges műalkotás. A festmények esetében megszokottól eltérően

nem vászonra vagy fatáblára, hanem drágakő lapra, lápisz lazulira készült.

A kő Afganisztán területéről származik – a 17. században e ritka kőzetnek ez volt az egyetlen ismert lelőhelye. A vékony, alig egy milliméter vastag, még a fényt is áteresztő kőlap ráadásul mindkét oldalán festve van, egy-egy ószövetségi jelenetet tárva a szemlélő elé. A két ábrázolás azonban nem csupán festői munka. Az alapként szolgáló színes kőzet mintázatával és kőzetzárványaival maga is az ábrázolások szerves részét képezi.

lapis_lazuli-154234.jpg

Lápis lazuli (Fotó/Forrás: Iparművészeti Múzeum)

A kép gyöngyház berakásos kerete is szokatlannak számít a bonyolult, keresett formájú képmező miatt.

A műtárgy 2016 januárjában romos állapotban bukkant fel az Iparművészeti Múzeum egyik raktárában. Szétesett keretének berakásai mind hiányoztak, a festmények alapjául szolgáló kő számos apró darabra tört össze. A kőlap nemcsak törött, de hiányos is volt. A festett felület mintegy ötödét kitevő hiányokat gipsz kiegészítések pótolták, rajtuk az eredeti kép művészi színvonalától élesen elütő, igénytelen festéssel. A tárgy a múzeumi nyilvántartásban nem szerepelt. Az elkövetkező évek kutatásai során sikerült tisztázni a kép múzeumba kerülésének, majd leltárból való törlésének történetét. A mindennek ellenére szerencsés módon fennmaradt képnek sikerült meghatároznunk festőjét és nagy valószínűséggel eredeti megrendelőjét is. Az Iparművészeti Múzeum Baráti Köre  támogatásának köszönhetően mindezzel párhuzamosan zajlott az a restaurálás, amelynek eredményeképpen a műtárgy visszanyerhette eredeti ragyogását.

Antonio-tempesta-154213.jpg

Antonio Tempesta (Fotó/Forrás: wikipedia)

A kép festője, a firenzei születésű, de Rómában alkotó Antonio Tempesta a 17. század első évtizedeinek elismert művésze volt. Hírnevét elsősorban grafikái biztosították. Különféle állatokat, csatákat ábrázoló metszeteit, nagyszabású bibliai és történeti sorozatait még Németalföldön is másolták.

Működésének másik fontos területét jelentették a főúri megbízók számára különféle színes kőlapokra készített képei.

Ezeket az alkotásait ma olyan neves gyűjtemények őrzik, mint a párizsi Louvre vagy a bécsi Kunsthistorisches Museum, de római nemesi gyűjteményekben és magántulajdonban is találkozhatunk velük. A budapesti Szépművészeti Múzeumban őrzött, szintén a zsidók vörös-tengeri átkelésének jelenetét ábrázoló, ovális mészkőbreccsa lapra készült festményhez Magyarországon másodikként csatlakozik az Iparművészeti Múzeum eddig ismeretlen képe.

Tempesta műve az Iparművészeti Múzeumban

Tempesta festménye 1962-ben került ki az Iparművészeti Múzeum leltárából. Ekkor zajlott az a nagy revízió, amely az 1956-os forradalom során a múzeum gyűjteményét ért veszteségeket vette számba. Azonban semmilyen forrás nem bizonyítja, hogy a kép sérülései ebből az időből erednek.

19899_SHA0473-154236.jpg

Antonio Tempesta újonnan felfedezett képe(i) az Iparművészeti Múzeumban (Fotó/Forrás: Iparművészeti Múzeum)

Az alkotás 1944-ben a Nemzeti Múzeumból került az Iparművészeti Múzeumba a két intézmény anyagának részleges cseréje során. A képet a 19. század harmincas éveitől őrizte a Nemzeti Múzeum. Ekkor vásárolták meg a jeles műgyűjtő, Jankovich Miklós (1772–1846) hatalmas és sok területet felölelő gyűjteményét. Jankovich gyűjteményéről megvásárlásakor több leltárkönyv készült, amelyek közül az első a festményeket, valamint a kőből, fából és elefántcsontból készült faragványokat tartalmazza. Ennek eddig azonosítatlan első tétele a most felbukkant képet írja le:

Fekvő formátumú, áttetsző kép, achátra festve, itáliai munka a 16. századból, egyik oldalán a Paradicsomkert, másik oldalán a Fáraó átkelése a Vörös tengeren.

E leírás egyetlen zavaró eleme az achát említése, azonban leltárkönyve tanúsága szerint Jankovich több esetben is összekeverte e két kőzetet.

Ahogy sok más esetben, itt sem tudható, honnan jutott Jankovich a képhez. Nem lehetetlen azonban, hogy Tempesta műve azonos a bécsi császári gyűjtemények, azon belül az ún. Geistliche Schatzkammer 1758-ban leírt törött lápisz lazuli képével.

Jankovich Miklós egykori gyűjteményének most kiállított ötvöstárgyai Tempesta képéhez hasonlóan a 17. század főúri Wunderkammerjeibe illő darabok. Természetes anyagukat, a tengeri csiga házát, a strucctojást vagy a kókuszdiót ötvösművű foglalat avatja műalkotássá. A hatásról az önmagukban ellentétes kategóriák, a természeti tárgyaknak (naturalia) és a művészi tehetség kiemelkedő darabjainak (artificialia) tökéletes összeolvadása gondoskodik.

Drágakőre festve
2020. január 17 - március 29.

A Paradicsomkert Éva teremtésével (recto)
Átkelés a Vörös-tengeren (verso)
1622–1624 körül
Olaj, lápisz lazuli; ébenfa és ében árnyalatúra színezett diófa keretben, gyöngyház berakásokkal

Restaurátorok

Festmény: Kuna Ágnes (Szépművészeti Múzeum)

Keret: Szabóné Szilágyi Mária, Orosz Péter (Iparművészeti Múzeum)

A kiállítás kurátora: Gálos Miklós

A titokzatos és egyben lenyűgöző alkotás péntektől megtekinthető a Ráth György-villa új időszaki kiállításán. A művel együtt látható lesz Jankovich Miklós hatalmas műgyűjteményének néhány kivételes ötvöskincse, melyek Tempesta képéhez hasonlóan a 17. század főúri Wunderkammerjeibe illő darabok. 

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Slow Art Day a Ludwig Múzeum Facebook-oldalán

A Ludwig Múzeumban áprilisban nyílt volna a Lassú élet – Radikális hétköznapok című kiállítás, amely a koronavírus-járvány miatt csak később lesz látható. A veszélyhelyzet miatt a szombati nemzetközi Slow Art Day múzeumba meghirdetett programjai is elmaradnak, a Ludwig azonban két online programot kínál, amelyek a lassú élethez és a kiállításhoz kapcsolódnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Szelfinvázió

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, miért kéne letennünk a telefonunkat, és a fényképezés helyett a pillanatnak átadni magunkat.
Vizuál ajánló

Remény és jövőbetekintés a Ludwig Múzeum műveivel

A Ludwig Múzeum The Dead Web – The End című kiállításán bemutatott alkotások között több olyan munka is szerepel, amelyek a Ludwig gyűjteményének művei, és amelyeket a jövőben biztosan láthatunk, ha a múzeum újranyitja kapuit. Melyek ezek az alkotások?
Vizuál Nemzeti Filmintézet

Azonnali segély a szabadúszó filmeseknek

A Nemzeti Filmintézet 50 milliós Filmipari Segélyalapot nyit a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére.
Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.