Vizuál

Dráma, amiről mindenki beszél – A sorozatok aranykora

2018.07.29. 09:00
Ajánlom
„A középszerűségnek befellegzett. Minden sorozatnak kimagaslónak kell lennie” – ennél lényegretörőbben aligha jellemezhetnénk azt a sorozatbummot, amely az elmúlt években szinte az összes háztartásba, így hazánkba is beköszöntött.

Részlet a KULT50 magazinban megjelent cikkből.

A fenti idézet az egyik amerikai országos tévé, az ABC egyik fejesétől, Patrick Morantől származik, aki sokakkal együtt közelről figyelhette, ahogy a sorozatok megítélése, hatása teljesen átalakult az elmúlt 15-20 évben, ahogy cikiből egyenesen menővé vált a képernyő előtt gubbasztani órákig.

Egyesek a tévé harmadik aranykorszakának nevezik, mások a csúcstelevízió (Peak TV) korszakaként jellemzik azt a 2000-es évek kezdete óta tartó folyamatot, amelynek következtében egyre minőségibb és bátrabb műsorok szereztek komoly rajongótábort, váltak világmárkává. Egy olyan korszak köszöntött be, ahol egyre több klasszikus mozifilmes csábult át a sorozatok világába – A kategóriás színészektől a kultikus rendezőkig.

Ma már ott tartunk, hogy a világot az tartja például lázban, hogy talán a két leghíresebb élő amerikai színésznő, Meryl Streep és Nicole Kidman együtt szerepel a Hatalmas kis hazugságok második évadában. Vagy hogy olyan, mozikból ismerős ünnepelt rendezők is, mint Martin Scorsese (Bakelit), Danny Boyle (Bizalom), David Fincher (Kártyavár, Mindhunter), Paolo Sorrentino (Az ifjú pápa) a sorozatokban valósítják meg kreatív vízióikat.

Annyi sorozat készül egy évben világszerte, hogy az év minden egyes napjára jut egy évadpremier. Vajon a Maffiózók és a Breaking Bad után a leszállóágat éljük, vagy még csak most jön a csúcskorszak?

A gengszter leül egy pszichiáterrel szemben, és minden megváltozik

Valószínűleg még nem állunk elég távol időben ahhoz, hogy egyértelmű kezdőpontját jelölhessük ki a legújabb aranykorszaknak, de a legtöbb szakíró a Maffiózók (The Sopranos) 1999-es indulásához köti az új éra berobbanását. Az HBO ugyanis a pánikrohama után titokban terápiára járó maffiózót, Tony Sopranót és környezetét követő sorozatával történelmet írt. Az egyórás részekben ott volt minden, ami a csúcsműsorokat a következő években jellemezte: egy morálisan megkérdőjelezhető, mégis szimpátiát kiváltó főhős, az akár különálló filmekként is értelmezhető epizódok és csúcsminőség a teljes alkotócsapattól: az íróktól egészen a technikai stábtagokig.

A sokáig lesajnált tévéipar olyan színvonallal rukkolt elő, ami a legjobb mozifilmek szintjét hozta művészileg és technikailag is.

SorozatBreakingBad-164213.jpg

Breaking Bad

A mélypont után törvényszerű a felemelkedés

Persze a Maffiózók kritikai és közönségsikere nem a semmiből érkezett, előzmények sora vezetett az áttöréshez. Már az ezredforduló előtt is voltak világszerte sikeres amerikai sorozatok, ki ne ismerné a Starsky és Hutch-ot, a Miami Vice-t, a Dallas-t, a Baywatchot vagy a Vészhelyzetet, amikért a képernyőkre tapadtak még Közép-Európában is.

A kilencvenes évek végére azonban kifulladni látszott az amerikai hegemónia, egyre kisebb szeletet haraptak a tortából az amerikai gyártók az európai piacon. Magyarországon ez a jelenség kicsit később csapódott le, de a 2000-es évek elején már nagyítóval kellett keresni az amerikai sorozatokat a hazai csatornákon főműsoridőben. Csak a C.S.I. és a 24 ért el igazán átütő sikert ebben az időszakban.

Amerikában az országos csatornák mellett a kábelcsatornák (USA, FX, AMC stb.) is egyre gyakrabban vágtak saját gyártású sorozat készítésébe. A kábeltévék a rájuk vonatkozó engedékenyebb szabályozás miatt bátrabb, szókimondóbb szériákat gyártottak az országos csatornáknál, az internet térhódítása miatt pedig könnyebben elérhetővé váltak az információk egy-egy sorozatról.

Ez vezetett odáig, hogy a 2000-es években egyre több olyan széria (pl. The Shield, Oz) jelent meg, amely a mozifilmek szabadságát idézte, az addig ismert határokat feszegette, miközben számottevő rajongótábort szerzett magának az online térben. Emellett pedig megjelent a színen egy másik műsorpolitikával az HBO, amely előfizetéses rendszere miatt egyértelműen a prémiumminőségű saját tartalomra helyezte a hangsúlyt.

Így érkeztünk el a Maffiózók premieréhez, amely ki is jelölte a sorozatok jövőjét, ahol a langyosnak, a közepesnek már nem volt helye. Tét nélküli limonádék helyett olyan dráma érkezik, amiről napokig beszélnek.

DSC_3243-144903.jpg

KULT50

A cikk további részében arról is szó esik, milyen jelenségek ösztönözték a gyártó cégeket egyre izgalmasabb és rizikósabb alkotások elkészítésére, és érintjük a magyar sorozatpiac működését is, kiemelve a legfontosabb produkciókat, köztük az Aranyéletet és a Terápiát.

A cikk teljes terjedelmében a Fidelio gondozásában megjelent KULT50 magazinban olvasható.

A kiadvány kapható az újságárusoknál, a Líra, Líra-Móra, a Rózsavölgyi és Társa könyvesboltokban, valamint megrendelhető a Líra weboldalán.

Fejléckép: Maffiózók

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

Én vagyok a legszéle, innen már nincs hova esnem – beszélgetés Urbanovits Krisztinával

Május 23-án volt a premierje az Apertúrában Thomas Bernhard ismert darabjának, A színházcsinálónak, aminek az eredetileg férfira írt főszerepét, Bruscont a darabot rendezőként és dramaturgként is jegyző Urbanovits Krisztina játssza. A friss bemutató kapcsán a KV Társulat alapító tagjával a megszállottság teremtő erejéről beszélgettünk.
Színház

Visszatér a színpadra Kulka János – évadot hirdetett a Jurányi Ház

A Nemzet Színésze egy Thomas Mann-adaptációban lesz látható szeptembertől a Jurányi Ház 2024/205-ös évadában. A játszóhely évadzáró ülésén Rozgonyi-Kulcsár Viktória ismertette a következő szezon előadásait. 
Vizuál

Elhunyt Anouk Aimée

A huszadik századi francia filmművészet egyik legismertebb sztárja 92 éves korában halt meg párizsi otthonában kedden – jelentette be ügynöke és családja.   
Vizuál

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Plusz

Korniss Péter és Nyáry Krisztián is az Ördögkatlan Fesztivál díszvendége lesz

Július 30. és augusztus 3. között rendezik meg a 17. Ördögkatlan Fesztivált, ahol több száz programmal és neves fellépőkkel várják a kultúra szerelmeseit. 

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Mi köze Bobby Ewingnak a magyar gombfocihoz?

A Dallas sorozatból ismert Patrick Duffy is látható lesz Vékes Csaba legújabb, Lepattanó című vígjátékában, amely egy különleges sportszubkultúra, a szektorlabda világába kalauzolja el a nézőket. Cikkünkben megtekinthető a film első teaser előzetese.
Vizuál Film

Viggo Mortensen és Daniel Brühl is a Karlovy Vary-i filmfesztivál díszvendége lesz

Rajtuk kívül még Clive Owen és Ivan Trojan veheti át a fesztiválelnök díját Kelet-Európa legrangosabb filmes szemléjén. Az egy hét múlva kezdődő Karlovy Vary-i Nemzetközi Filmfesztiválon magyar művészért is szoríthatunk.  
Vizuál ajánló

Műkincsrablás Lengyelországban – izgalmas politikai krimi érkezik a mozikba

Június 27-től érkezik országszerte a mozikba a lengyel-magyar koprodukcióban készült Szent című film, amely Szent Adalbert gnieznói ereklyetartójának 1986-os elrablását dolgozza fel.
Vizuál magazin

10 kihagyhatatlan program az idei Múzeumok éjszakáján

Több száz izgalmas programmal, koncertekkel, tárlatvezetésekkel, interaktív eseményekkel, családi foglalkozásokkal, valamint számos meglepetéssel várják az érdeklődőket június 22-én országszerte a múzeumok és kiállítóterek.
Vizuál ajánló

A street art szaggatott plakátjairól ismert látnokának kiállítása érkezik Pécsre

A pop art úttörőjének, Jacques Villeglé művészi univerzumát tárja a közönség elé pécsi Zsolnay Negyed m21 Galériája. A város falain című kiállítás a művész több mint száznegyven alkotását vonultatja fel, amelyek az elmúlt 74 év során készültek. A június 20-án nyíló tárlat bemutatja Villeglé munkásságát a szaggatott plakátoktól a kollázsokig, a filmektől a matricákig és a kriptográfiákig.