Vizuál

Duna-parti magánpaloták élete az 1800-as években – FényképTár

2019.03.28. 15:20
Ajánlom
Heidenhaus Ede Lánchídról fényképezett fotója az egyik legrégebbi, Budapestről készült felvétel. Ennek apropóján végigvesszük, kik éltek és milyen intézmények működtek a parton álló házakban.

Az 1857 áprilisában a kocsiforgalomnak átadott Alagút tetején, valószínűleg a Pestre remek kilátást nyújtó Ellipsz sétányon állította fel fényképezőgépét Heidenhaus Ede. Életéről keveset tudunk. Festőnek és fotográfusnak nevezte magát, műterme 1859-1870 között Budán, a Vízivárosban, 1880-ban már Bécsben működött. A fővárosról 1858-59 fordulóján készített fotográfiáit a legrégibb, magyar közgyűjteményben őrzött Budapestet ábrázoló papírképek között tartjuk számon.

1860 végén Fényrajzi képek Magyarországból címmel megjelent

egy dunai utazás állomásait idéző, 43 nagy méretű lapból álló gyűjteménye is, amelyet a grafikai lapok mintájára mappában árusítottak.

Előbbit a neves könyvkiadó, Osterlamm Károly – később az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat igazgatója – adta ki, s 1859 februárjától árusította Újvásár (ma: Erzsébet)  téri üzletében.

137-1957heidenhauslanchid-224420.jpg

Heidenhaus Ede: A Lánchíd, 1858-59. albumin, karton 51x41 cm, kép 40x32 cm (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

 

Heidenhaus fotográfiái a változás küszöbére lépett reformkori várost örökítették meg.

Képünkön Széchenyi Lánchídján jól láthatók a majd 1859 novemberétől működő gázlámpák,

ám a híd rövid történetét elmesélő szöveget majd csak 1861-ben vésik az oroszlánok alatti táblákba. A pesti hídfő két oldalán húzódik a 345 m hosszú, első dunai rakpartszakasz, melyet a Duna Gőzhajózási Társaság építtetett 1853-ban raktárai és felvételi irodái számára.

A híd tengelyében 1828 óta áll az akkori Pest legnagyobb magánpalotája, 1833-tól a nagyszentmiklósi Nákó-család tulajdonában. Első emeletén lelt először otthonra a Magyar Tudós Társaság, és itt nyílt meg 1842 nyarán az első fényképészműterem, Marastoni Jakabé. Mellette jobbra emelkedik a tér 1823-ban épült első épülete, a híresen szép és korszerű, Diana-fürdő.

Első emeleti saroklakásában lakott 1827-1832 között Széchenyi István.

Ekkor a Pesti Műegylet hirdeti “Permanente Kunstausstellungját”, állandó műtárlatát. A Pesti Lloyd Társulat teret délről lezáró székháza, akárcsak az előző két palota Hild József tervei alapján épült. Földszinti Kereskedelmi Csarnokában bonyolódott a tőzsdei forgalom, innen irányították nemcsak Pest, de az egész ország gazdasági életét. A nagyterem az ötvenes évek kedvelt báli helyszíne volt. A hídtól délre a pesti Felső-Dunasor egységes, harmonikus, reformkori házsora húzódik.

A kép előterében lévő budai terület 1857-ben, az Alagút áprilisi megnyitásával indult fejlődésnek, amit a palánkok és kőtörmelékek is bizonyítanak.

Az Alagút kiásásából nyert földdel szabályozták a híd melletti partszakaszt.

A bal oldali telken kezdődött meg 1860 szeptemberében az Ybl Miklós által tervezett Budai Takarékpénztár építése, s a Fő utca a képen csak keskeny csíkként látszódó kockaköves sávjának túloldalán csinos parkot alakítanak majd ki a Lánchíd Társaság palotájának elkészülte után.

szerző: Tomsics Emőke

5 érdekesség a 0 kilométerkőről

Kapcsolódó

5 érdekesség a 0 kilométerkőről

A 0-ás kilométerkő alkotójának,Borsos Miklós születésének 110 éves évfordulója alkalmából emléktáblát kapott. Ennek apropóján idézünk fel néhány fordulatot a magyarországi úthálózat jelképes kiindulópontjának igencsak kalandos történetéből

A hangszerkészítő palotájának titkai

A hangszerkészítő palotájának titkai

Április utolsó előtti hétvégéjén ismét megnyitják kapuikat Budapest történelmi épületei olyan bennfentes titkokat is elárulva, amit csak a legrégebbi lakók ismernek. Idén a százéves rakpart és a környező házak adják a témát. Kedvcsinálónak a Lánchíd utca 5. történetébe pillantunk bele.

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Vizuál

Színes, szélesvásznú életműdíjak a magyar film ünnepén

Megszámlálhatatlan filmben és televíziós alkotásban játszottak az 5. Magyar Filmhét életműdíjasai: Andorai Péter, Bánsági Ildikó, Bodrogi Gyula, Koncz Gábor és Venczel Vera. A díjátadóval megkezdődött a filmhét, hét kategóriában összesen 203 filmet vetítenek a Corvin moziban.
Színház

Udvaros Dorottya: „Mintha az élet direkt adná nekem ezeket a szerepeket”

Világhírű román rendező, Silviu Purcărete állította színpadra a Nemzeti Színházban Csehov utolsó, összegző főművét, a Meggyeskertet. A román és az orosz színházi iskoláról, Csehovról és a tavaszról is beszélt a női főszerepet alakító Udvaros Dorottya.
Plusz

Létünk legizgalmasabb momentuma a felfedezés – Interjú Novák Péterrel

Javában tart a Partitúra zenei, művészeti road show új szériájának forgatása. Novák Péterrel rendező tapasztalatairól, forgatásokról, témaválasztásról mesélt, és arról is, hogy lehet-e kultúra nélkül élni.
Klasszikus

Megújul a Virtuózok, május elejétől már nézheti a tévében

Idén kamaraegyüttesek versenyeznek a Virtuózok 5. évadában, május 3-án lesz a széria első adása. Mutatjuk, kik versenyeznek!
Jazz/World

Mary Lou Williams, aki az ujjaival imádkozott zongorázás közben

A női zenészekről szóló sorozatunkból nem hiányozhat Mary Lou Williams, aki nemcsak azért izgalmas, mert elsőként szerzett érvényt magának női zeneszerzőként és zongoristaként, de azért is, mert beemelte zenéjébe azt a spirituális töltetet, ami a szakrális jazz anyjává avatta őt.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál kult50

A gerillaszobrász és szomjas trollok költője a Kult50-ben

Kolodko Mihály a gerillaszobrairól ismert, Varró Dániel pedig A szomjas troll című kötetéért került be a Kult50-be. A két alkotó videónkban a játékról és a meséről beszélgetett, és sok közöset találtak egymásban.
Vizuál fényképTár

Szabotázs a Felszabadulási emlékmű koszorúzásán? – FényképTár

Az itt bemutatott felvételek a Rákosi- és Kádár-korszakra jellemző, kevés meglepetést tartogató protokoll riportfotóknak tűnnek. Az alábbi történet elolvasása után azonban a megörökített esemény izgalmasabb színezetet ölt.
Vizuál tűzfal

Ideiglenesnek szánták a budai tűzfalfestményt, mégis marad a kócsag

A Zsuffa Zsanna Lídia által tervezett tűzfalfestményt leszedték volna egy év elteltével, de a közönségszavazás alapján mégis marad a falon.
Vizuál ajánló

A legelső magyar absztrakt festmény is megcsodálható az újragondolt Czóbel kiállításon

Tovább folytatódik Czóbel Béla életművének bemutatása Szentendrén, a Templomdombon, a művész egykori lakóhelyén kialakított múzeumban. Az Újragondolt Czóbel 4.0. kiállítás egyik szenzációja a legkorábbi magyar absztrakt festmény.
Vizuál napszállta

Nemes Jeles László a legjobb rendező Pekingben

Nemes Jeles László nyerte a legjobb rendező díját Ázsia nagyszabású seregszemléjén, a Pekingi Nemzetközi Filmfesztiválon a Napszállta című filmjéért. A filmet pénteken vetítik a Magyar Filmhéten, a Corvin moziban.