Vizuál

Duray Tibor, a túlságosan is emberi művész

2017.01.27. 09:53
Ajánlom
Mi visz rá egy festőt arra, hogy megbízás nélkül műtermében hosszú évekig egy olyan festményen dolgozzon, amit nem láthat teljes egészében, mert a kép jóval nagyobb, mint a rendelkezésére álló falfelület?

Duray Tibor életművét mutatja be a Szegeden nyíló kiállítás, ahol több évtized után ismét látható lesz a monumentális Aranykor című mű is. A tárlat kísérőprogramjaként, március 7-én különleges divatbemutatóra kerül sor olyan ruhákból, melyeket az alkotások inspirálták.

Duray Tibor 1913-ban született Budapesten. Már gyermekkorában sokat rajzolt, festett, azonban a család szűkös anyagi helyzete miatt a művészpálya nem jöhetett szóba. Előbb műbútorasztalos-tanoncnak állt, amit egy másfél hónapig tartó tífusz miatt otthagyni kényszerült. Ezután hét évig apja foglalkozását követve szabóként dolgozott. A későbbi években is gyakran kerültek nehéz anyagi helyzetbe. A háború után a család egyetlen megélhetési forrása a hajnali újságkihordás volt.

Tehetségére egy tanára figyelt fel, akinek a javaslatára 1935-ben beiratkozott a Marsovszky-féle szabadiskolába. Itt karolta fel Aba-Novák Vilmos.

 Duray Tibor ekkoriban nappal szabóinas volt, este a szabadiskolába járt, éjszaka pedig festett.

A következő év decemberétől öt hónapig segédkezett mesterének a párizsi világkiállításra festett,  Francia-magyar történelmi kapcsolatok  című pannón, mely végül elnyerte a világkiállítás nagydíját. 1937-ben kétéves római ösztöndíjat nyert. Az utazás nagy hatással volt egész művészi világára. Rómában ismerte meg későbbi feleségét és modelljét, Lévai Adrienne-t, akitől két kislánya született.

1968 és 1972 között készül el az Aranykor két vázlata. A majd 1982-ben befejezett, végleges alkotás a Mementóhoz hasonlóan összegző mű, amelyet szintén megbízás nélkül készít. A 2 x 10 méteres kép a Mementó ellentéte: itt a béke és a harmónia kifejezésére törekedett.

A szegedi Reök-palota körbejárható, első emeleti kiállítótermében tematikus csoportokba szedve láthatjuk Duray alkotásait. A monumentális méretű, több évtizednyi műteremi szunnyadás után előkerült és restaurált Aranykort, a korai art decós képeket, a Derkovits hatás mutató, megkapó enteriőröket, zsánerképeket és portrékat, a háborús és 1956-os élmények szuggesztív műveit, a spontán manuális készségről tanúskodó tusrajzokat, a késői apró tájképeket és a hatalmas üvegablak-terveket, a talányos színpadképeket.

Már az előző felsorolásból is kitűnik, milyen sokrétű művész volt a pályáját Aba-Novák Vilmos festőiskolájában kezdő, majd római ösztöndíjas, a világháború utáni művészeti életben aktív szerepet vállaló, az ötvenes években visszavonuló, ám eszményeihez és a figuralitáshoz mindvégig ragaszkodó Duray. Nagy tehetségű festő, finomkezű rajzoló, szenvedélyes szobrász, sikeres éremművész. Azonban a - talán kényszer is szülte -

sokoldalúság mögött egy melankolikus, önmagára tekintő személyiség lapul,

 aki idős korára is - minden kísérlete ellenére - rabja a Kádár-rendszer művészetfelfogásának és esztétikai elveinek. Magát a műterme magányában jól érző, munkamániás alkotó, aki sosem adja fel a monumentalitás és a szerencsés esetben ezzel járó nagy megbízatások iránti vágyát.

Művészetének ellentmondásossága abban is megnyilvánul, hogy Duray Tibor sajátosan egyéni hangú művei nem rejtik el a mestereinek, példaképeinek (Aba-Novák Vilmos mellett Derkovits Gyula, Bernáth Aurél vagy Pablo Picasso) hatását.

Picasso maga a “képzőművészet száz legjobb grafikája” közé sorolja egyik levelében Duray Szenvedő című rajzát. 

1982-ben nagy gyűjteményes kiállítása nyílt a Műcsarnokban, melybe azonban félve fogott: “Most még életünkben együtt látni a ki nem állított nagy képeket a többiekkel - írta a tárlat kapcsán.

Most még én határozhatom meg, mit tartok lényegesnek munkásságomban. Félek magamat kiszolgáltatni, hogy bárki belém köthessen.

"Féltem a mostani viszonylag nyugodt munkamenetemet: hogy mindent elrendezzek magam körül. Könnyen megzavarhat a kedvezőtlen fogadtatás”. Az idős művész aggodalma nem volt alaptalan. A kedvezőtlen kritikák pedig tovább rontottak az amúgy is depresszióra hajlamos alkotó állapotán. Halálát autóbaleset okozta: 1988. február 15-én lakásuk közelében halálra gázolta egy kocsi.

Emberi, túlságosan is emberi. Duray Tibor művei.

REÖK, Szeged, 2017. 01.28 – 2017. 03.19.

A száznál több művet felsorakoztató kiállítás gerincét a hagyaték tetemes részét is gondozó BDO-gyűjtemény teszi ki, emellett az MNG-ben található és neves magánygyűjteményekben fellelhető alkotások szerepelnek még a tárlaton. A képeken túl a hátramaradt dokumentációs anyagból - kritikák, levelek, sőt vendégkönyv-bejegyzések - is válogató kiállítás szokásos kísérőprogramjai (tárlatvezetések) egy igencsak rendhagyó projekttel, a Duray üvegablakok által inspirált friss ruhakollekció (MyDuray) a tárlatra időzített bemutatójával (március 7.) egészülnek ki.

kurátor: Kukla Krisztián

A cikkben szereplő életrajzi adatok forrása a duraytibor.hu honlap.

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Miért írt új befejezést az Orfeóhoz Fischer Iván?

Valami nem stimmel Monteverdi Orfeójával. Fischer Iván több mint negyven éve ezt érzi, és most tett is érte, hogy ne így legyen: új befejezést írt hozzá. Hogy miért volt erre szükség?
Klasszikus

5 zongoraművész, aki megmutatta, mit jelent a női energia a színpadon

Tudta, hogy Schumann felesége egymaga is zenetörténetet csinált? És hogy Fischer Annie véreskezű diktátorral is szóba állt, hogy megmentse egy ismerősét? Összeszedtünk néhányat a legvagányabb és legbátrabb zongoraművésznők közül.
Könyv

Hallgassa meg a Grecsó Krisztián új regényében előforduló zenéket!

Az író Vera című regénye az 1980-as évek elején Szegeden játszódik, a kiadó egy lejátszási listával tette még átélhetőbbé a könyv atmoszféráját.
Vizuál

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Színház

Mácsai Pál: „Az egypercesek nem csak intellektuális sziporkák”

Egy nemrégiben tartott irodalmi beszélgetés egyik vendége Örkény István „magyar hangjának” nevezte Mácsai Pált. Az Azt meséld el, Pista! című monológot huszonhárom éve adja elő a legkülönbözőbb helyszíneken. A Zsidó Művészeti Napokra is Örkény-esttel készül.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál fotó

KÉP-regény: Fényképezzünk Madonnát!

A Fidelio új sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Íme az első rész, amely az Evita című film budapesti forgatásához kötődik.
Vizuál műgyűjtés

Megnyílt az Antik and Art Budapest vásár és kiállítás

A magyar műtárgypiac legnevesebb szereplői részvételével több mint 30 kiállító anyaga látható a Millenárison, köztük bútor, csillár, ékszer, festmény, grafika, numizmatika, óra, papír-régiség, porcelán és kerámia, ritkaság-szőnyegek, textíliák, vallási tárgyak.
Vizuál fényképTár

Nem szabadott nagyobb fület rajzolni Sztálinnak, mint az etalon – FényképTár

A vezetők képmásán minden apró részletet ellenőriztek, központilag kiadott portrékról dolgoztak az állami ünnepségek transzparenseinek festői.
Vizuál térkép

Online térképen böngészhetőek híres emberek egykori otthonai

Mindig is érdekelt egy utadba eső épület története? Esetleg az izgatott, hogy hol éltek a magyar kultúra ismert alakjai? A Lechner Tudásközpont két online térképével órákra le fogod foglalni magad.
Vizuál hír

Ingyen nézhetőek a Cirko filmjei online

A négyzet, a Táncterápia, a Férfiak fecskében, vagy személyes kedvencünk, a Tű, cérna, szerelem is bekerültek a Cirko Film új online videotékájába, ahol március 30-ig az is kényelmesen mozizhat, aki valami miatt nem jut el a moziba.