Vizuál

Eddig sehol sem látott Hemző-képeket is megcsodálhatunk

2015.12.12. 11:06
Ajánlom
A három éve elhunyt Hemző Károly a 20. század egyik legnagyobb magyar fotóművésze. Nincs olyan magyar, aki ne ismerné valamelyik képét; ha máshol nem, a híres Hemző Károly-Lajos Mari-féle szakácskönyvekben már szembetalálkozhatott valamelyik ínycsiklandozó alkotásával. A Magyar Nemzeti Múzeumban december 3-án nyílt meg életmű-kiállítása, amely több szempontból is különleges. Kiscsatári Marianna, a múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusa, a tárlat egyik társkurátora mesélt nekünk arról, miért is.
Hemző Károly 

Hemző Károly  (Fotó/Forrás: Hemzokaroly.hu)

- Hemző Károlynak életében még soha nem volt egész pályáját bemutató kiállítása. Hogy jött létre a mostani tárlat?

- Eddig csak tematikus kiállításai voltak, az egyik ilyen volt a Nemzeti Múzeumban a fővárost bemutató Hemzőváros 2010-ben. A korai sportfotóit a Magyar Olimpiai és Sportmúzeumnak adta, a városképi anyagból pedig nagyon sokat a Szabó Ervin Könyvtár Budapest-gyűjteményének. Ezt követően jött az ötlet, hogy egy nagy közgyűjteményben elhelyezzük az életmű többi részét. Körülbelül 20-25 ezer negatívot, vitázs kópiát és papírpozitívot adományozott a Nemzeti Múzeumnak, ezért ígértük meg neki még életében, hogy egy nagy életmű-kiállítással tisztelgünk előtte. A mostani tárlat a Magyar Művészeti Akadémia és a Nemzeti Sportközpontok támogatásával jött létre, és három rendezője van: a Magyar Nemzeti Múzeum, ezen belül a Történeti Fényképtár, a Magyar Olimpiai és Sportmúzeum, amelynek igazgatója, Dr. Szabó Lajos sporttörténész társkurátorként vett részt a rendezésben, valamint a Hemző Károly Alapítvány, amelyet Károly halála után özvegye, Lajos Mari hozott létre. Ennek titkára Szarka Klára, az életmű gondozója, a kiállítás főkurátora.

Dr. Szabó Lajos, Kiscsatári Marianna, Szarka Klára és Tomka Gábor, a Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese a sajtóbejáráson

Dr. Szabó Lajos, Kiscsatári Marianna, Szarka Klára és Tomka Gábor, a Nemzeti Múzeum főigazgató-helyettese a sajtóbejáráson (Fotó/Forrás: Kardos Judit)

- Sportfotók, utcai zsánerképek, reklámok, lovas sorozatok, gasztrofotók – szinte felsorolni is nehéz, mennyire sokoldalúan alkotott Hemző.

- Nagyon sokoldalú fotós volt, az 1950-es évektől a 2010-es évekig fotózott rengetegféle témában, világszínvonalon. A Honvéd Sportklub fotósaként az Aranycsapat legragyogóbb időszakát örökíthette meg. Kiváló kapcsolatba került a Puskás-családdal, a kiállításon látható olyan kép is, amin együtt karácsonyoztak. Később a Képes Sporthoz került, majd 1967-től 1990-ig a Magyar Szemle országimázs-építő lapnak dolgozott. Lehet, hogy az életmű túl sokszínűnek tűnik, de én érzek benne egy következetesen egységest. Teljesen függetlenül attól, hogy a rá jellemző intim hangulatot fotózta a városban vagy a Balatonnál, vagy éppen a sportoló örömét, bánatát, mindig ugyanaz az egyféle emberi gesztus és hozzáállás nyilvánul meg a képeiben. Én ezt az életmű ismeretében nem tartom szétszórtnak vagy annyira szerteágazónak, inkább csak keresőnek; kereste azt, hogy az élet mely területén található meg a jó és a szép, ami előre visz, ami segíthet. Ez persze nem jelenti azt, hogy „hurráoptimista” ember volt; nagyon finom, szomorú líra is látszik a képeiben. Emellett a technikai tudáson és a műveltségen túl egészen különleges, kiegyensúlyozott személyiséggel rendelkezett, ami a kor összes fotográfusának barátjává tette.

Hemző Károly: Albert Flórián, 1961

Hemző Károly: Albert Flórián, 1961 (Fotó/Forrás: Nemzeti Múzeum)

- A kiegyensúlyozottság mennyire kivételes egy fotóművész esetében? Az ember fejében él egy kép a bohém, „nehéz eset” művészekről.

- Először is hadd pontosítsak: Károly nem örült volna, ha őt fotóművésznek nevezik. Ő vérbeli fotóriporter volt, jelen volt az életben, az emberek közegében. Nehéz elkülöníteni a riportot a művészettől; persze kiváló művészi fotói is vannak, ezekből nyújtunk is ízelítőt a kiállításon. Sokoldalúságát mutatja, hogy bár soha nem tanított, mégis nemzedékek nőttek fel a munkáin, és nagy tisztelői vannak a fiatal fotográfusok között. Éppen ezért az özvegye létrehozott egy alapítványt, amelyen keresztül minden évben 35 év alatti fiatalokat díjaznak a Hemző Károly-díjjal. A velük, illetve régi kollégáival a kiállítás apropójából készült interjúk is megtekinthetők a tárlaton.

Hemző Károly: Ifjú vendég 1964

Hemző Károly: Ifjú vendég 1964 (Fotó/Forrás: Nemzeti Múzeum)

- Állítólag a sarki fűszereshez is fényképezőgéppel ment le. Mit lehetett tudni a magánember Hemzőről, mi lehetett a titka?

- Megfejteni nem tudom; azt tudom, hogy mikor a Hemzőváros kiállítást rendeztük, ő már nagyon beteg volt. Tolókocsival, oxigénpalackkal és a tüdőgyógyászával érkezett a megnyitóra; de egyszer csak fölállt, és nekiállt viccet mesélni. Derűs ember volt az utolsó pillanatig. Életének utolsó éveiben már nem tudott kijönni a lakásból, ezért az ablakon keresztül fotózott. Ennek emlékére egy kis sarkot rendeztünk be ablakkerettel és az így készített képekkel. Ugyanígy egy „gasztrofolyosó” is látható a kiállításon, hiszen élet- és szerzőtársával, Lajos Marival évtizedeken keresztül több ezer ételről készítettek felvételt, amikből szakácskönyvek készültek. Itt láthatók olyan művészi képei is, amelyeket csak játékból csinált, és még nem voltak bemutatva sehol: egy-egy étel textúrája, hal szeme egy tálon.

Hemző Károly: Cím nélkül, 2000-es évek

Hemző Károly: Cím nélkül, 2000-es évek (Fotó/Forrás: Nemzeti Múzeum)

- A kiállításon ezen kívül is szerepelnek olyan képek, amelyeket eddig nem láthattunk.

- Az előkészítés során számunkra is ismeretlen fotókat sikerült feltárni. Károly és özvegye úgy tudta, hogy az 50-es években a Puskás Öcsiékről készült aranycsapatos fotók nagy része elveszett. A Hadtörténeti Múzeum fotótárában Lukács Fanni segítségével 250 ebből a korszakból származó negatív tekercsét találtunk meg. A sportrészleg első részében ezek a zseniális anyagok láthatók.

Hemző Károly: Emil Zatopek,1954

Hemző Károly: Emil Zatopek,1954 (Fotó/Forrás: Nemzeti Múzeum)

- Hemző egy-egy sorozat készítésekor mindig fotózott plusz képeket, amelyeket nem a Magyar Szemlébe szánt. Milyen képek voltak ezek?

- A Balatonról elkészítette például a szokásos vitorlásos képeket, de aztán csinált olyat is, ami azokat néniket ábrázolta, akik naplementekor a nyugágyat bevitték a vízbe és eltespedtek rajta, miközben a bokájuk belelógott a tóba. Humorosak, de nem épp országimázs-építő propagandaképek ezek. Hasonlóak a Hortobágyon, Bugacon készült képei is. Egyébként az utcán jártában-keltében lógott a nyakában a gép, és folyamatosan fotózott: egyes témákat tudatosan gyűjtött, nagyon sok galambot és sirályt kapott lencsevégre például, valamint iszonyú mennyiségű szökőkutat és városi órát. Ugyanígy zászlókat, a város ünnepeit, szobrokat és épületrészleteket is megörökített. 20-30 év alatt elképesztően gyönyörű folyamatokat dokumentált. Ezek még csak most álltak össze számunkra is; egyet-egyet publikált időközben, de nem tudtuk, hogy akár 100 darab is lehet belőlük.

Hemző Károly: Juhász ünneplőben, Hortobagy, 1969

Hemző Károly: Juhász ünneplőben, Hortobagy, 1969 (Fotó/Forrás: Nemzeti Múzeum)

- Hogyan őrizte meg az utókornak ezt a rengeteg képet?

- Rendkívül precíz ember volt. Nagyon sok hagyatékot dolgoztam már fel, és ez a tulajdonság alapvetően nem jellemző a fotóriporterekre. Számozta és nyilvántartotta a munkáit, így könnyebben be tudtuk őket azonosítani. Egy több százezres gyűjtemény áttekintése nagyon időigényes, ebben sokat segített Károly precizitása. Ennek a kiállításnak a létrejöttében egyébként rengeteget segített a család: a veje, Lakatos Lajos sok tízezer kép digitalizálásában működött közre. Ahogy Szarka Klára is említette: a mostanival párhuzamosan legalább három ugyanilyen nívós kiállítást létre lehetne hozni az anyagból, amit most áttekintettünk.

Hemző Károly: Városligeti csónakok, 60-as évek

Hemző Károly: Városligeti csónakok, 60-as évek (Fotó/Forrás: Nemzeti Múzeum)

- Hogyan kapcsolódnak az életműhöz a híres lovas képek, amelyekkel Hemző a magyar lófotográfia megalkotójává vált?

- Ő nagyon városi ember volt mindig is. Édesanyja a Gerbeaud-családnál volt szobalány, az édesapja pedig ugyanitt sofőr. A Vörösmarty-téri Gerbeaud-házban találkoztak, ezért Károlynak ez a tér mindig emblematikus, fontos helyszínnek számított. Orosháza környékén laktak viszont a rokonaik, így minden nyarat lent töltött, és megszerette a lovakat. Sátánnak hívták az elsőt, amit megült. El is határozta, hogy mezőgazdász lesz, de aztán jött a háború, és úgy alakult az élete, hogy inkább operatőrnek készült. Nem vették fel a Filmművészetire, ezért fotográfus lett, de a lóimádat egész életében megmaradt. A képein olyanok ezek az állatok, mintha emberi tekintetük lenne.

Hemző Károly: Telivérek, 1975

Hemző Károly: Telivérek, 1975 (Fotó/Forrás: Nemzeti Múzeum)

- Almási László azt mondta: Hemző Károlyon kívül egy olyan embert se ismert, akinek nem volt ellensége. Lehetséges volt ez a szocializmusban, ráadásul a média területén?

- Úgy vélem, lehetséges. Történészként azt tudom a Kádár-kor puhuló időszakáról mondani, hogy igenis adott lehetőségeket és bizonyos fajta szabadságot ahhoz, hogy az ember megvalósítsa magát. Ehhez kellett szakmai alázat, technikai tudás és kompromisszumkészség is. Károlynál ezt nem negatívan értem, mert ez nem megalkuvás: mindig az a cél vezérelte, hogy a dolgok jó irányba menjenek, hogy a riportjai minél több mindent mutassanak meg és segítőek legyenek. Harminc éve foglalkozom fotótörténészként az 56-tól napjainkig tartó korszakkal; jónéhány jelentős fotográfusról ez nem mondható el.

Hemző Károly: Szakszervezeti üdülés Szántódon, 1961

Hemző Károly: Szakszervezeti üdülés Szántódon, 1961 (Fotó/Forrás: Nemzeti Múzeum)

- Egy ennyire kíváncsi ember hogy kezelte az 1956-os eseményeket?

- Október 23-án a Képes Sport első és hátsó címlapja is Hemző-fotóval jelent meg, tehát az élet ment tovább. A harcot valamiért nem képileg dokumentálta, magában élte meg. Készített ennek kapcsán képeket, de kevesebbet. Egyetlen emblematikus alkotást tettünk ki '56-ról egy fekete installációra: a Vörösmarty téren '57 januárjában fotózott le egy '56-os sírt, pont a Gerbeaud-ház mögött.

Hemző Károly: A BVSC uszodájában, 1960

Hemző Károly: A BVSC uszodájában, 1960 (Fotó/Forrás: Nemzeti Múzeum)

- Sose akart külföldre költözni?

- Soha nem fordult meg a fejében. A húga –akivel nagyon szoros volt a viszonya idősebb korában is – Amerikába ment. A férje tornászbajnok volt, látható is az egyik képen.

- Hemző még a háború alatt lett TBC-s. Hogyan tudta a betegség következményeit ilyen jól viselni egy életen át?

- Akkoriban nagyon nehezen lehetett penicillinhez jutni, de a húga kapcsolatai révén ez sikerült, így maradt életben. Másfél évig tartották szanatóriumban, elég súlyos volt az állapota. Mindig azt mondta, hogy „ezt kapta a 20. születésnapjára ajándékba”. Soha nem gyógyult ki belőle teljesen, utána viszont sportriporterként fél napokon át guggolt, meg fölmászott mindenhová, hogy jobb szögből fotózzon, esőben, hidegben egyaránt, és cipelte a 20-25 kilós felszerelést. Ebből is látszik, mennyire kivételes személyiség volt ő.

Hemző Károly: A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, 1972

Hemző Károly: A Kecskeméti Baromfifeldolgozó Vállalat, 1972 (Fotó/Forrás: Nemzeti Múzeum)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Elhunyt Quincy Jones

A többszörös Grammy-, Tony- és Primetime Emmy-díjas amerikai zeneszerző, producer kilencvenegy éves korában hunyt el november 3-án éjszaka Los Angelesben, szerettei körében. Quincy Jones a 20. századi popkultúra egyik legmeghatározóbb alakja volt.
Színház

Elhunyt Forgács Gábor

A színész, humorista és szinkronszínész halálhírét lánya, Győrfi-Forgács Beáta tette közzé a közösségi oldalán. Forgács Gábor hetvenhat éves korában hunyt el november 4-én reggel.
Vizuál

KÉP-regény: Placebo-hatás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Placebo együttes énekeséről, Brian Molkóról hozott egy felvételt 2001-ből, és arról ír, miért bánkódhat az, aki kimaradt az analóg korszakból. 
Klasszikus

José Cura számára személyes ügy a fogyatékkal élők támogatása

José Cura argentin tenor és karmester ellátogatott a Salva Vita Alapítvány budapesti központjába, hogy találkozzon a szervezet munkatársaival és speciális igényű ügyfeleivel. A világsztár december 3-án fellép a szervezet jótékonysági koncertjén is.
Tánc

Kallós Zoltán gyűjtéseiből készült koncerttel lép fel a Fonóban a Duna Művészegyüttes népi zenekara

A Duna Művészegyüttes zenekara, a Göncöl zenekar koncertje a kétszeres Kossuth-díjas erdélyi magyar néprajzkutató, Kallós Zoltán népzenei gyűjtéseiből válogat koncertjén, amely a Fonó Budai Zeneház színpadán november 29-én 19 órától lesz látható.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

A rabszolgaság költői hangja szólal meg Mati Diop Arany Medve-díjas dokumentumfilmjében

Három évvel ezelőtt a Benini Köztársaság visszakapott Franciaországtól huszonhat, a gyarmatosítás során elrabolt műkincset. Ennek a politikai gesztusnak az utóéletét követi nyomon a Dahomey – Kik vagyunk? című dokumentumfilm. Az alkotást a 2024-es Verzió Filmfesztiválon is láthatjuk.
Vizuál hír

Fődíjat nyert a Kék Pelikan Lipcsében

Csáki László animációs dokumentumfilmjét Németországban, a 67. DOK Leipzig fesztiválon díjazták. A Kék Pelikan valós eseményeket feldolgozó humoros, nosztalgikus történet a szabadságról és három jóbarátról, akik a kilencvenes években egy kék indigópapír segítségével hamisítottak nemzetközi vonatjegyeket.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Placebo-hatás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Placebo együttes énekeséről, Brian Molkóról hozott egy felvételt 2001-ből, és arról ír, miért bánkódhat az, aki kimaradt az analóg korszakból. 
Vizuál hír

Leváltották a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyetteseit

„Új idők, új szelek, új működési rend” – egyebek közt ezzel indokolta Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, miért váltak meg Hammerstein Judittól és Virágos Gábortól.
Vizuál hír

A felhők felett két héttel tovább kék az ég – meghosszabbították Gaál Kata kiállítását

Szeptember 13-án nyílt meg a Várfok Galériában Gaál Kata A felhők felett mindig kék az ég című kiállítása, amelynek zárlatára eredetileg október 31-én került volna sor, ám a galéria most bejelentette, hogy a tárlatot két héttel tovább, november 16-ig még látogathatja a közönség.