Vizuál

Édentől keletre a Lumúban

2011.09.15. 19:00
Ajánlom
A hatvanas évektől kibontakozó fotórealizmus jegyében született nyugati és kelet-európai festményeket állít párhuzamba a Ludwig Múzeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú) szerdától látogatható, Édentől keletre - Fotórealizmus: Valóságváltozatok című időszaki tárlata.

Az Édentől keletre a harmadik és utolsó állomása egy kiállítás-sorozatnak, amely a bécsi MUMOK és az aacheni Ludwig Forum után érkezik a Lumúba - emlékeztetett a tárlat budapesti sajtótájékoztatóján a budapesti múzeum igazgatója. Bencsik Barnabás azonban hangsúlyozta: a három kiállítás kurátorai más-más szempontból dolgozták fel a fotórealizmuson keresztül a hatvanas-nyolcvanas évek korszakát. Mint Susanne Neuburger, a Museum Moderner Kunst Stiftung Ludwig Wien (MUMOK) kiállításának kurátora felidézte, Bécsben elsősorban az amerikai fotórealista festészet állt a középpontban, Aachenben a képzőművészeti anyag kiegészült a korszak amerikai életmódját dokumentáló irodalmi, zenei és egyéb anyagokkal, a legtöbb újdonságot pedig talán a Lumú tárlata hozza azzal, hogy az amerikai és nyugat-európai alkotásokat párhuzamba állítja a közép-európai fotórealista munkákkal.

Erőss Nikolett, az Édentől keletre kurátora hozzátette, nem kizárólag művészettörténeti szempontból kívánták vizsgálni a hidegháború korszakának fotórealizmusát, hanem a képeken keresztül a hatvanas-nyolcvanas évek társadalomtörténetéről is szeretnének szólni. A művek együttes bemutatása nem a versenyt szolgálja, hanem a festészettechnikai és társadalmi kérdésekre adott művészi válaszokat helyezi egymás mellé. Míg az amerikai festményeken többnyire a jóléti, fogyasztói társadalom derűs oldala bukkan fel, ez keleten természetesen nem volt lehetséges. Közös vonás azonban az ábrázolt téma mögött kibomló metaforikus tartalom - hangsúlyozta Erőss Nikolett. Sajátos ellentétben áll egymással a fogadóterem két képe: míg a horvát Jadranka Fatur Lift című munkája a bezártság, perspektívanélküliség érzését kelti, a francia Gérard Gasiorowski festményén önfeledten ünneplő vietnámi diákok más képet sugallnak a szocialista társadalomról. A fotórealizmus fontos műfaja a portréábrázolás, melyből a Lumú tárlata is gazdag válogatást ad, Lakner László és Méhes Lóránt munkáin keresztül kitérve egy sajátos változatra, a dokumentum-festményre. A másik jellemző téma a fogyasztói társadalom toposzainak ábrázolása, autók, reklámok és magazinok címlapjainak megfestésével. Don Eddy képein például csillogó limuzinok, színes kirakatok bukkannak fel, míg Franke Berko Bercic Legkedvesebb biciklim címmel egy újságból kivágott Robert Redford-portrét festett meg.

Sajátos nézőpontból idézik a szocializmus időszakát a privát életet ábrázoló alkotások. Nyári István Csirkeragu című képének teli szájjal falatozó alakjai a kádári gulyáskommunizmus kompromisszumairól beszélnek, Lukasz Korolkiewicz 1981. december 31., reggel című szobabelsőjén pedig egy tévéképernyőn éppen Wojciech Jaruzelski jelenti be a "szükségállapotot". A Matei Lazerecsu által megfestett írógép és magnetofon talán a Securitate egy kihallgatószobájába kalauzol, Lakner László és Bernáth(y) Sándor nyolcvanas évekből származó "brigádnaplói" azonban már ironikus szempontból közelítenek a szocialista nagyipar letűnőben lévő kultuszához. Erőss Nikoletta az MTI-nek elmondta: a kiállítás 72 festményt és 19 litográfiát vonultat fel 53 alkotótól, kétharmad részben Közép-Európából: magyar, lengyel, csehszlovák, román és jugoszláv művészektől. A 2012. január 15-ig látogatható tárlathoz számos kísérőprogram is kapcsolódik, a Busszal múzeumba projekt keretében például vidéki iskolák diákjai látogathatnak el a Lumú kiállítására.

Programkereső

Legnépszerűbb

Plusz

Lemondott Lőrinczy György az NKA alelnöki posztjáról

Az Origo értesülései szerint Kásler Miklós miniszter elfogadta Lőrinczy György indokait a lemondást illetően.
Klasszikus

Bencze Máté döntős a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyében

A Magyarországot képviselő fiatal szaxofonos az öt döntős közé jutott a Fiatal Zenészek Eurovíziós Versenyén Edinburghben.
Könyv

Könyvtáros osztag kutatja fel a könyveket, amikre csak halványan emlékeznek az olvasók

Előfordult már, hogy egyszerűen nem tudott kiverni a fejéből egy könyvet? Néhány részletére emlékezett, de a címre vagy a szerzőre egyáltalán nem. A New York-i Közkönyvtár a legképtelenebb esetekben is próbál segíteni.
Klasszikus

Jelenleg ez a tizenkilenc éves fiú a világ legtöbbet hallgatott csellistája

Már ami a lemezeladási adatokat illeti. Sheku Kanneh-Mason fellépett a brit királyi esküvőn, és 100 ezer példányban adták el a debütáló lemezét. Még nem töltötte be a huszadik életévét.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál robot

Mesterséges intelligencia alakíthatja át a mozit - akár már a közeljövőben

Az okostelefonok, okosotthonok és okoshűtők után itt vannak az okosfilmek is? A jövőben forradalmi technológiák segíthetnek a stúdióknak a megfelelő forgatókönyvek kiválasztásában, miközben a robotok akár a színészek helyét is átvehetik.
Vizuál magazin

Szfinxek és obeliszkek városa: egyiptománia és szabadkőművesség Budapesten

Van egy mondás, amely szerint Rómában ma több obeliszk áll, mint Karnakban, az ókori egyiptomiak egyik fő vallási központjában. Talán sokak számára meglepő lehet, hogy Budapesten is többet tudnánk összeszámolni egy városi séta alkalmával.
Vizuál

Réz András: Az utolsó mozielőadás

Nem kell pánikolni, ez az írás nem Peter Bogdanovich azonos című 1971-es filmjének elemzése. És nem is apokaliptikus vízió, amelyben az utolsó mozielőadást a világvége miatt nem követik továbbiak. Hanem Réz András elmélkedik a mozi jövőjéről.
Vizuál ajánló

Csendes áramlat

Idén lenne 85 éves Nagy B. István Munkácsy-díjas festőművész, akinek tiszteletére Csendes áramlat címmel rendezett emlékkiállítást a Pesti Vigadó galériája.
Vizuál banksy

Banksy nem örült neki, hogy kiállítást rendeztek a műveiből az oroszok

A graffitiművész Banksy tudta és hozzájárulása nélkül rendeztek munkáiból kiállítást Moszkvában. A művész kifogásolta, hogy elveivel ellentétben a tárlat látogatóinak még fizetniük is kell, mint mondta, ő sohasem kérne pénzt az emberektől, akik látni akarják a képeit.