Vizuál

„Egész életemben hazudtam” – Kiállításajánló a nyár közepére

2022.07.12. 13:50
Ajánlom
Júliusban is érdemes a kiállítóterekben hűsölni és közben műtárgyakat nézni. Szubjektív válogatásunkban olyan tárlatokból szemezgettünk, amelyek fókuszában különleges témák állnak, mint például az anyaság kérdése, a traumákból való gyógyulás lehetőségei vagy éppen a pandémia időszaka alatt válogatott, a 20. és 21. századi eseményeit megörökítő archív filmek és fotók.

Jelenlétem evidens

„Az Anya politikai tényezővé vált a magyar társadalmi színtéren, ki lett mondva róla, hogy Nő és ő felel a Gyermek védelméért, mindez vizuális megerősítést is kapott a hazai köztereken. Ezzel párhuzamosan a hazai intézményi közeg teljesen néma maradt. Valamennyi szereplő negligálta, hogy párhuzamos, kritikai diskurzust kezdjen, folytasson az anyaságról (és megannyi más identitáskérdésről) részint tiltás, másrészt öncenzúra, harmadrészt érdektelensége folytán” – írja a Jelenlétem evidens című kiállítás kurátora, Oltai Kata művészettörténész. A Deák Erika Galériában látható tárlaton

olyan hazai alkotók jelennek meg, akik elszigetelten foglalkoztak az anyaság kérdésével.

Emellett olyan nemzetközi művészek is teret kaptak, akik itthon nem ismert hangon beszélnek a témáról.

Kiállító művészek: Christen CLIFFORD, FAJGERNÉ DUDÁS Andrea, Clare GALLAGHER, GALDI VINKO Andi, HORVÁTH LÓCZI Judit, Diana KARKLIN, KLENYÁNSZKI Csilla, KÖLCSEY Sára, MAGYARÓSI Éva, Bridget MOLONEY, OMARA - OLÁH Mara, SZABÓ Eszter, TÓTH Anna Eszter, Magdalena WOSINSKA

Kurátor: Oltai Kata

Nadartól az experimentális fényképészetig – Egy válogatás a Szöllősi-Nagy – Nemes gyűjtemény fotográfiáiból

A tárlat az emberi lét és kondíció három, egymástól nem független területét járja körbe és illusztrálja a fotográfia eszközeivel egy kisebb kamara-kiállítás keretein belül. A három terület a test, a munka és az épített környezet, mint habitat egy, az idő mentén változó mátrixba szervezve.

A kiállításon nemcsak fekete-fehér analóg fényképekből, hanem korunk experimentális digitális képeiből is láthatunk egy válogatást olyan művészektől, mint Brassaï, Mauer Dóra és Lucien Hervé.

A bemutatott művészek névsora: BALLA Demeter, BENKŐ Imre, BOROS György, BRASSAÏ, FEJÉR Ernő, FICZEK Ferenc, FLANEK Péter, FRANKL Aliona, HALÁSZ Károly, HERENDI Péter, HERVÉ, Lucien, HERVÉ, Rodolf, HEVESY Iván,  HORVÁTH László, ISPAROMAR (Szabó Zsolt), JEDERÁN György, KADAR, Joseph, KEREKES Gábor, KINSZKI Imre, LANDAU,  Ergy, MARÁCZ István, MARCHETTI, Antony,  MAURER Dóra, MISKOLCZI Emese, NADAR (Tournachon, Gaspard-Felix), NADAR, Paul, SAÁRY Éva, SARKANTYU Illés, SATO Jun, SEBESTYÉN Sára, SIMON Gellért, SOMLÓSI Lajos, SUGÁR Kata, SZÁSZ János, Dr. SZEGEDY-MASZÁK Zoltán, TELEK Balázs, TÓTH György, TRAUNER, Alexandre, WOHLFART Richárd

Mauer Dóra: Térfestés

A gondolat, hogy egy egész teret, valamennyi határterületével együtt kvázi-képpé alakítsak, 1977 óta foglalkoztat. Az érdekel, hogy mechanikus-racionális úton abszurd téri helyzet jöjjön létre”

– mondta Maurer Dóra 1982-ben, amikor megálmodta Dieter Bogner ausztriai kastélyában található toronyszoba kifestését. Maurer buchbergi élményeinek felelevenítése most a Torula terében kapott helyet egy monumentális helyspecifikus installáció formájában.

Mauer-ok-161022.jpg

Mauer Dóra: Térfestés (Fotó/Forrás: Torula Művésztér Facebook-oldala)

Napjaink egyik legismertebb képzőművésze 2008 óta nem készített ebben a műfajban munkát, így érdemes ellátogatni a győri Torula Művésztérbe, ahol a térinstalláció mellett egy grafikai mappát (1982) és az eredeti buchbergi munkáról szóló filmet (1983) is megnézhetjük.

FŰZ Art Group: Kérdezted már a halat, hogy mi a víz?

Lehet édes vagy sós, hideg vagy meleg, sekély vagy mély, egy helyben áll vagy magával sodor. Rajtad áll, hogyan viszonyulsz hozzá. Felismered-e benne önmagad, van-e rá válaszod, találsz-e kapaszkodót, gyógyírt?”

– teszi fel a kérdést új, csoportos kiállítása kapcsán a FŰZ Art Group. A kiállító művészek közös gondolkodásra hívnak olyan fontos témákról, mint például az átélt traumákból való gyógyulás útjai. A tárlaton láthatunk festményt, installációt, sőt, kerámiamunkákat és hímzéseket is.

Wirth Abigail: Traumavirágok, kerámia, 2022 (Fotó/Forrás: FŰZ Art Group / Vízivárosi Galéria)

Kiállító művészek: CZINDER Fanni, JUHÁSZ Kinga, METZING Eszter, PALMAN Zsuzsi, TÓTH Annamária Rita, WIRTH Abigail

A Menny és pokol között, Hieronymus Bosch rejtélyes világa

Még ezen a héten látogatható a Bosch-kiállítás, amelyet már több mint kétszázezren láttak a Szépművészeti Múzeumban. A Menny és pokol között, Hieronymus Bosch rejtélyes világa című tárlat az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch-kiállítása, amelyen csaknem kilencven műalkotást mutatnak be. A németalföldi mester szürreális világát megelevenítő, a késő középkor szellemi és vizuális kultúráját megidéző tárlaton Bosch teljes festői életművéből tíz saját kezű festményét láthatjuk, köztük a bruggei Utolsó ítélet-triptichont, A bolondok hajóját (Párizs, Musée du Louvre), a Királyok imádását (New York, Metropolitan Museum of Art), a Szent János Patmosz szigetént (Berlin, Gemäldegalerie) és az Ecce Homót (Frankfurt, Städel Museum).

A kiállítás hétfőn is nyitva áll a látogatók előtt, egészen július 17-ig.

El_jardin_de_las_Delicias_de_El_Bosco-145717.jpg

Bosch A gyönyörök kertje című festménye (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Puklus Péter: Egész életemben hazudtam 18+

Puklus Péter a 2010-es években vált ismertté a mindennapi életről és a kortárs kultúráról készített fotóival, amelyeket fotókönyvek és installációk formájában mutatott be. Miközben ezek az elemek továbbra is központi szerepet játszanak gyakorlatában, művészeti praxisát azóta kibővítette festészettel, videóval, szobrászati alkotásokkal, valamint a képalkotás egyre kísérletezőbb megközelítéseivel. Noha a kiállítás összegző jellegű, a kolozsvári művész most kiállított munkái az utóbbi egy-két évben készültek.

  • MűvészetMalom, Szentendre                                                                                                           
  • Megtekinthető: július 24-ig

Csáky Marianne: A másik bolygó

Vajon hogyan fognak emlékezni ránk az utódaink – talán már egy másik bolygón?

Milyenek lesznek a jövő történelmi és személyes történetei? Veszteséglisták vagy a túlélés diadalai? Esetleg mindkettő? A pandémia hosszú, bezárt hónapjai alatt Csáky Marianne többszáz órányi archív filmet és fotót nézett végig a 20. és 21. század eseményeiről, híreiről, történeteiről. Nem nehéz kitalálni, hogy a legtöbb híradás a háborúkról, fogságról, menekülésről szól. Képsorok, amiken az emberek – civilek és katonák – tömege hol egy térképen megjelenő vastag nyílként vagy foltként szerepel, hol az egész életüket a hátukon cipelő menekülők soraként.

CsakyMarianne_Amasikbolygo_Foto_IndaGaleria-102917.jpg

Csáky Marianne: A másik bolygó (Fotó/Forrás: Inda Galéria)

A kiállításon három műcsoport szerepel. Az első egy jelenleg hat műből álló szénrajz–fotó sorozat. Csáky archív és mai filmhíradók és sajtófotók alapján készült digitális fotómontázsokat egészített ki szénrajzokkal. A második sorozat hat műve Csáky saját, az Északi-tenger partján készült fotóira épül. A fotókon a 20. és 21. század egy-egy emlékezetes eseménye jelenik meg hímzett fekete selyem applikációk formájában: a normandiai partraszállás, német foglyok menetelése, egy Fehér Ház elleni magányos merénylő leterítése, Kennedy elnök kampánykörútja, mexikói migránsok menekülése, orosz szeparatisták Ukrajnában. A harmadik műcsoport művei személyes történetek eltűnő és megmaradó és újraírt töredékein jöttek létre, amelyekhez Csáky – korábbi gyakorlatát folytatva – családi fotókat és filmeket használt fel. Az alakok többsége ezeken a képeken is a háttérfotóból kivágott sziluett, selyembe hímzett alak, vagy fehér folt a videó animáción.

Vas István. Az idő metszeteiben 

VasIstvanLengyelLajoseredetinagyitasai002-1-page-001-2png-103140.png

Vas István (Fotó/Forrás: Lengyel Lajos eredeti nagyításai / Ferenczy Múzeum)

Vas István háború előtti epizodikus szentendrei élményei, majd az ötvenes évektől feleségével, Szántó Piroskával közös Hold utcai nyaraló és persze a szentendrei versek okán összegző, emlékező kiállítás nyílt az író és felesége Szentendréhez kötődő élményei által inspirálva.

Tagadhatatlan talán, hogy a mai olvasóhoz Vas István önéletírásai állhatnak a legközelebb, visszaemlékező írásaiban az intellektuális, poétikai fejlődés, a magára találás történetei mellett bőven találni a szerelmi és az irodalmi életet kitárgyaló szövegeket. Hasonlóan ígéretes Vas István költészetét, a „hétköznapi költészet” imponáló közvetlenségű szövegeit és az elégikus hangnemű verseit kiemelni. Érdekes módon, éppen a fordításokban rejtőzködik a leginkább, Shakespeare, Villon, Apollinaire, Molière, Brecht műveiben, holott ezek a remekművek sokáig s részben ma is Vas István átültetésében ismertek, sokszor nem is sejtjük, hogy az ő nyelvén szólnak hozzánk. A Szilágyi Zsófia Júlia kurátor által rendezett kiállítás az irodalmi kánon egykor kimozdíthatatlan, mára azonban egyre halványuló körvonalakkal ismert alakját mutatja be. Arra vállalkozik, hogy tudatosítsa az intellektuális érzékenységű, klasszikus költő életművét és felidézze vonzóan modern személyét, bemutassa a költőt, a műfordítót, a regényírót. 

Koleszár Kata: Urban Paradise

Koleszár Kata műveinek középpontjában a „Mit jelent itt és most a Paradicsom?” kérdése áll. A festőművészt néhány évvel ezelőtt kezdte foglalkoztatni a növényvilág művészi ábrázolása és a növényi ornamentika. A művészettörténet különböző korszakaiban újra és újra feltűnő, a növényeket elemző kutatásai során először a csendéletek kompozícióit, majd a kertábrázolásokat tanulmányozta. Mint írja magáról az Urban Paradise olajfestmény-sorozata alapja a vallásokból és kultúrákból ismert Édenkert-ábrázolások tovább gondolása.

Ez a szakrális hely, akárcsak maga a képzőművészet, kontaktpontot jelent, hiszen az eltérő tanokat hirdető vallások hasonlóan fogalmazzák meg a Paradicsomot, majdnem egyformán képzelik el, a leggyakrabban burjánzó kerttel azonosítják. Talán az ember természetéből, az evolúciójából következik, hogy ragaszkodik a buja, biztonságot ígérő növényegyütteshez, amit idealizál és újraalkot, adott esetben egy festmény formájában.”

Legújabb tárlatának anyagában olyan kompozíciók megalkotására törekszik, melyek akár egy mai lakás díszei is lehetnének, ám itt csupán a növények élők, az állatok terítő- és szőnyeg motívumként, míg az emberek egyáltalán nem, vagy csupán porcelánfigura formájában jelennek meg.

unnamed7-101319.jpg

Koleszár Kata: No title I., 2021 (Fotó/Forrás: Daniel Media, The Space Galéria)

Július 13-án (szerdán) 18 órától munkásságról és jövőbeni terveiről Csepelyi Adrienn Junior-Prima díjas újságíró, író, a Popfilter podcast műsorvezetője beszélget vele a The Space Galéria Artist talk sorozatában. Az esemény ingyenes, viszont regisztrációhoz kötött.

Hommage á Glass – Hódolat az üvegnek

Világszerte múzeumok, galériák, magán- és közgyűjtemények ünneplik a stúdióüveg-mozgalom immár hatvan éves indulását, itthon mégis sokan az iparművészet és a képzőművészet határterületén kezelik a magyar üvegművészetet. Holott a magyarországi üvegművesség hétszáz évre tekint vissza, 2021-ben felkerült az UNESCO reprezentatív listájára, a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére és idén felterjesztették az Unesco - Emberiség Szellemi Kulturális Örökségének listájára is, mely az eltűnőben lévő szakmák ENSZ-védelmét jegyzi.

A terület máig kevéssé ismert hazai történetét nemzetközileg elismert alkotók, meghatározó szellemi iskolák, és olyan, az üveg felhasználását forradalmasító innovációk keretezik, mint a „Tiffany-üvegként” elhíresült irizáló üveg.

EPITOKOCKASOROZAT-Antikkapu-112937.jpg

Építőkocka sorozat - Antik kapu, 2016 (Fotó/Forrás: Balogh Eleonóra)

Idén az Üveg Nemzetközi Évét ünnepeljük, melyhez 74 ország, köztük Magyarország is csatlakozott. A tematikus év alkalmából rendezett kiállítás a világörökség részét képező Budai Várnegyedben található De La Motte-Beer-palota barokk miliőjében mutatja be a XVIII. századi üvegművesség tárgyaitól a kortárs művészek alkotásáig az üvegművészet remekeit.

A kiállítás védnöke dr. Réthelyi Miklós, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, fő szervezője a Kiskép Galéria, kurátora Koós Ágnes. A tárlat alapjául Dr. Sík Attila műgyűjtő kollekciója szolgál a történelmi Magyarország üvegművességének különböző korszakaiból, melyhez a kortárs magyar üvegművészet remekei csatlakoznak, világszerte a magas szintű technikai tudást és művészi értéket hirdetve.

A De la Motte-Beer-palota nemcsak varázslatos helyszíne az üvegalkotások műremekeinek, de alkalmat nyújt a 250 évvel ezelőtt élt néhai patikus család mindennapjait is bemutatni. A különleges lakóteret végig járva, autentikus környezetben ismerhető meg az üvegművészet.

Ballenesque – Roger Ballen szerint a világ

CatCatcher1998_CRogerBallenPhotography_MaiManoHaz-101150.jpg

Roger Ballen: Cat Catcher, 1998 (Fotó/Forrás: Roger Ballen Photography, Mai Manó Ház)

Az 1950-ben az Egyesült Államokban született és több mint negyven éve a dél-afrikai Johannesburgban élő Roger Ballen generációja egyik legjelentősebb fotográfusa, akinek dokumentarista és megrendezett képei egyedülálló helyet foglalnak el a kortárs fotográfiában. Esztétikus, magával ragadó kompozíciókban foglalkozik olyan témákkal, mint a kontrollvesztés, a káosz, az őrület, az elidegenedés, az ember viszonya az állatvilággal, a halál elkerülhetetlensége, valamint – újra és újra – a másság élményével. Maga úgy jellemzi műveit, mint egzisztenciális pszichodrámákat, amelyek a tudattalanba hatolva az emberi lét lényegét tárják fel. 

Roger Ballen munkássága összetett és többértelmű, univerzális kifejező erejű és archetipikus, de mindemellett tele van iróniával, szellemességgel és humorral is.

Kísérteties, radikális fotói, amelyeket nehéz kiverni a fejünkből, a saját pszichénkbe vezető felfedezőutakká válnak.

Pályája során fokozatosan nyitott más műfajok felé, a grafikai vagy később a szobrászati és az installációs elemek elegyednek a mégis fotográfia területén maradó alkotásaival. Mindemellett sikeres videoklip-rendező. Egyike azon művészeknek, akik jelenleg Dél-Afrikát képviselik a 2022-es Velencei Biennálén.

Fejléckép: Jelenlétem evidens című kiállítás / fotó: Deák Erika Galéria Facebook-oldala 

Már hétfőn is várja a látogatókat a Bosch-kiállítás a Szépművészetiben

Kapcsolódó

Már hétfőn is várja a látogatókat a Bosch-kiállítás a Szépművészetiben

Eddig már több mint százezer látogatója volt a Szépművészeti Múzeum Bosch-kiállításának. A Menny és pokol között, Hieronymus Bosch rejtélyes világa című, július közepéig látogatható kiállítás az elmúlt fél évszázad egyik legjelentősebb Bosch-tárlata, közel kilencven műalkotást vonultat fel.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Shadows in the Forest, avagy milyen törékeny az élet – ALBUMPREMIER

Shadows in the Forest címmel jelent meg az MZK Publishingnál Palotás Gábor ütőhangszeres művész új marimba-albuma, amelynek a címadó dalból készült videóklipje is most a Fidelión debütál.
Klasszikus

Elhunyt Fodor Tamás hegedűművész

A Budafoki Dohnányi Zenekar egykori koncertmesterét, a Pesti Vigadó munkatársát váratlanul érte a halál. Egykori munkahelyei fájó szívvel emlékeztek rá.
Plusz

Kapszulák – Patti Smith Nap a Csokonaiban

Október 1-jén, a Patti Smith Napon a Csokonai Művelődési és Rendezvény Ház tereiben a zenét és a szabadságot körbejáró eseménysorozat veszi kezdetét, melynek keretében izgalmas performanszon, felolvasáson, beszélgetésen vehetünk részt és egy különleges, zenehallgató kapszulákból álló installációt is megtekinthetünk.
Vizuál

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Könyv

„Irodalom nélkül nem volna civilizáció sem” – exkluzív interjú Sjónnal

„Bármikor, ha a világ jelentősen változik, azt legelőször az irodalomban lehet észrevenni” – fejtette ki lapunknak adott interjújában Sjón. A PesText Fesztiválon vendégeskedő író-költővel az irodalom jelentőségén túl az izlandi nyelv történetéről, a jó regény ismérveiről és filmes munkáiról beszélgettünk, de elárulta azt is, mire a legbüszkébb.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: Bábszínház az egész világ

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Budapest Bábszínház ikonikus pálcikaemberkéjéről mesélt.
Vizuál hír

Idén sem lett jobb hely a világ – megnyílt a World Press Photo kiállítás – Galéria

Megnyitott a World Press Photo kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. A nemzetközi zsűri idén 130 ország 4066 fotóriporterének 64 823 fotójából válogatta össze a tárlat anyagát, amelyet világszerte százhúsz helyszínen mutatnak be.
Vizuál ajánló

Megérkezett a Toldi teljes előzetese

Másfél perces előzetest kapott a tavaly elhunyt Jankovics Marcell utolsó alkotása, az Arany János Toldijából készült egész estés animációs film. A trailerben a szemfüles nézők felismerhetik a Kecskemétfilm alkotóit is. Videó a cikkünkben!
Vizuál hír

Visszautasította Bulgária Oscar-díjra nevezett filmjét az amerikai filmakadémia

A hivatalos indoklás szerint az Anya című alkotás párbeszédeinek több mint ötven százaléka angol nyelvű, így nem nevezhető a legjobb nemzetközi film kategóriájában – tudatta közösségi oldalán Zornica Szofija, a film rendezője.
Vizuál ajánló

Festői rend és szépség az elcsúfított világban – Dezső Tamás kiállítása a Capa Központban

Mi az a rejtélyes és megmagyarázhatatlan kapocs, ami összeköti az összes élő személyiségét egy életen át? – teszi fel a kérdést Dezső Tamás legújabb, Hipotézis: Levél minden című sorozatában. A világhírű fotóművész legújabb tárlata a Robert Capa Központban látható szeptember 22-től.