Vizuál

Egy barátság története

2014.12.11. 16:37
Ajánlom
Rippl-Rónai József legalább annyira nagy hatást gyakorolt a modern magyar művészetre, mint Aristide Maillol a modern európai szobrászatra. E két nagy hatású művész barátságát és kapcsolatuk művészi dokumentumait állítja középpontba a Magyar Nemzeti Galéria decemberben nyíló kiállítása.

Rippl-Rónai József 1890 körül ismerkedett meg Aristide Maillollal Párizsban. A két fiatal művész életre szóló barátságot kötött és kölcsönösen támogatta egymást művészi törekvéseiben. Mind Rippl-Rónai, mind Maillol pályája szempontjából döntő volt az ezt követő mintegy tíz év és a művésszé érésük szempontjából is meghatározó barátságuk. Maillol kezdetben festőnek készült, de foglalkozott szőnyegtervezéssel és faszobrok faragásával is. Rippl-Rónai, miután búcsút vett első mesterétől, Munkácsy Mihálytól, a párizsi szimbolista körökben forgolódott. 1894-től a Nabikkal dolgozott együtt, akiket ő ismertetett össze Maillollal. Maillol fokozatosan eltávolodott a festészettől, majd a szőnyegkészítést is feladva a szobrászatban találta meg hivatását. Kapcsolatuk egyik tetőpontja az a három hónap volt, amit Rippl-Rónai 1899 végén a Pireneusokban fekvő Banyuls-sur-Merben töltött Aristide Maillol vendégeként.

Rippl-Rónai 1900 körül elhagyta Párizst, és 1902-ben végleg Kaposváron telepedett le. Ugyanebben az évben, 1902-ben volt Maillol első gyűjteményes kiállítása Ambroise Vollard párizsi galériájában, ahol szobrászként is sikerrel mutatkozott be. Valójában mind Rippl-Rónait, mind Maillolt 1902 után ismerték el: Rippl-Rónai Magyarországon lett híres és elismert festőművész, Maillol pedig kora egyik legfontosabb francia szobrásza. Személyesen már csak egyszer találkoztak, amikor Rippl-Rónai 1914-ben Franciaországban járt. Barátságuk azonban megmaradt, meleg hangú levelezést folytattak a magyar festő 1927-ben bekövetkezett haláláig. 1914-es franciaországi internálásakor Rippl-Rónai Maillol és barátaik - Maurice Denis és Pierre Bonnard - segítségével szabadult ki és térhetett haza.

A kiállítás e két rendkívüli művész barátságának állít emléket, és igyekszik bemutatni egymásra gyakorolt hatásukat. A tárlaton látható Rippl-Rónai egyik fő műve, az 1899-ben Maillolról festett portréja. A párizsi Musée d'Orsay gyűjteményéből érkező alkotást utoljára csaknem nyolcvan éve, 1936-ban láthatta a budapesti közönség. Aristide Maillol festményeit, grafikáit, szőnyegét és kisméretű szobrait - összesen mintegy negyven művet -  a párizsi Fondation Dina Vierny-Musée Maillol támogatásának köszönhetően mutatjuk be. A kiállításon Maillol és más Nabi művészeknek a Szépművészeti Múzeumban őrzött rajzai, grafikái is láthatók lesznek.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Mundruczó Kornél: „Élvezem, hogy az operában nem én vagyok a főnök”

Jelentős filmes és színházrendezői karrierje mellett az utóbbi években sorra a legnagyobb operaházak műsorán találkozhattunk Mundruczó Kornél munkáival. Az alkotó azt is elárulta: fog Magyarországon rendezni. Mundurczó Kornél-interjú.
Plusz

Újabb feljelentés az NKA-támogatások ügyében – hűtlen kezelés és költségvetési csalás a gyanú

A Nemzeti Kulturális Támogatáskezelő szerint a támogatási igények benyújtásához minimális szakmai kritériumokat sem határoztak meg az NKA-pályázatok kiírásában.
Klasszikus

Átláthatóságot és elszámoltathatóságot kérnek számon az NKA-n a magyar zeneszerzők

Ötvenkét zeneszerző írta alá a közleményt, amelyben aggodalmukat fejezik ki az NKA Kiemelt Kulturális Programok Ideiglenes Kollégiuma által odaítélt támogatások miatt, egyben együttműködést kínálnak a rendszer tisztaságának helyreállítása érdekében.
Plusz

„Hiánypótlók vagyunk” – Benkő Nóra a Városmajori Szabadtéri programjáról

A Szemle Plusz minőség a minőségben, ezt a közönség is tudja – hangsúlyozza Benkő Nóra, a Városmajor Szabadtéri Színpad ügyvezető igazgatója. A mustra mellett szóba került a 2026 nyarán elinduló „évad”, a válogatási szempontok és a férfi-női arányok is. Interjú.
Plusz

A Szépség és a Szörnyeteg – egy mesemotívum története

Egy szép lány, akinek csúf szörnyalakkal kell élnie, ám amikor alaposabban megismeri, rájön, hogy a rémisztő külső jó lelket rejt. A Szépség és a Szörnyeteg történetét mindenki ismeri, de honnan is ered, és hányféle alakban él a közkedvelt mese?

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

Százéves lett David Attenborough – öt érdekesség a bolygó krónikásáról

Tudtad, hogy miközben a világ egyik legnagyobb természetrajongójaként tartjuk számon, van egy állat, amit még Sir David Attenborough is utál? Öt érdekességet osztunk meg a százéves biológusról.
Vizuál ajánló

Nyolc év várakozás után érkezik Tasnádi István első mozifilmje – itt Az örökség előzetese

Októberben kerül a mozikba Tasnádi István első mozifilmje, Az örökség, amely közvetlen állami támogatás nélkül, mindössze 14 forgatási nap alatt készült. Előzetes a cikkben!
Vizuál ajánló

A Fészek Klub múltja és jelene elevenedik meg Török Ferenc új kísérleti dokumentumfilmjében

Május 9-én, szombaton mutatják be Török Ferenc legújabb, Fészek Klub című kísérleti dokumentumfilmjét, méghozzá ott, ahol a történet maga is életre kel: az idén 125 éves, legendás klub falai között.
Vizuál ajánló

Bátor, kísérletező filmek kaptak helyet a Friss Hús magyar versenyprogramjában

Május 28-án kezdődik a 2026-os Friss Hús Budapest Nemzetközi Rövidfilmfesztivál. Az országos eseménysorozat magyar versenyprogramjában 39 új hazai rövidfilm mutatkozik be, köztük több olyan alkotás, amely nemzetközi fesztiválokon is sikerrel szerepelt.
Vizuál ajánló

Mads Mikkelsen megtéríti a neonácikat – újra mozikba kerül az Ádám almái

A Cirko Film újra bemutatja az utóbbi évtizedek egyik legnagyobb hatású dán filmjét, a 2005-ben készült Ádám almáit. A Mads Mikkelsen és Ulrich Thomsen főszereplésével készült groteszk dráma júniustól látható a mozikban.