Az Azíliumok ideje című tárlaton mintegy hatvan tárgyi emlék látható. Az MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjteménye az egykori intézeti ápoltak, köztük képzőművészek és az intézetben élő és dolgozó elmeorvosok munkáin keresztül nyújt betekintést a magyarországi elmegyógyintézetek huszadik századi történetébe.

Az Angyalföldi Elme- és Ideggyógyintézet Múzeum albumának egy lapja (Fotó/Forrás: MTA Pszichiátriai Művészeti Gyűjtemény)

A páciensek eredetileg esztétikai szempontok alapján megőrzött munkáinak (rajzok, festmények, kenyérbélből készül szobrok, papírmakettek, hímzések, versek, apró használati eszközökből fabrikált "fegyverek") gyűjtését az intézeti elmeorvosok egy idő után kiterjesztették a tudományos szempontok dokumentálására is: pszichiátriai, orvostörténeti bibliográfiákkal, kutatásokkal és azok fotóillusztrációival, albumokba rendezett sajtógyűjtéssel (elmeügyi hírek a publicisztikától a bulvárig, a szerelmi tébolytól a fajegészségügyig terjedő témakörben), valamint az intézet mindennapi életet bemutató fotóalbumokkal gyarapították.

Az ápoltak által készített tárgyak között a kitörés motívumaként fellelhetők az utazás eszközei, a hajótól a vonaton és zeppelinen át az űrhajóig. A betegtársaknak, az orvosoknak és az intézeti alkalmazottaknak állítanak emléket a festett és rajzolt portrék, a befelé fordulásról árulkodik számos fantáziakép és tárgyalkotás is. A lipótmezői intézet híres kastélyszerű sárga épületét pedig egy hatalmas makett idézi meg, amelyet 1917-ben készített egy beteg.

A május 21-ig látogatható kiállításon a páciensek alkotásai mellett az elmeorvosok által összeállított fényképalbumok és az általuk írt kötetek is megtekinthetők.