Vizuál

Egy ikonikus épület életrajza - kiállítás az Andrássy út 69. és a Lotz-freskók történetéről

2022.02.01. 15:00
Ajánlom
Megnyílt a Magyar Képzőművészeti Egyetem Barcsay Termében a Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei című kiállítás, amelynek fókuszában a frissen restaurált, csodálatos Lotz-freskók állnak. A tárlat az MKE150 eseménysorozat egyik fő pillére. 

A Magyar Képzőművészeti Egyetem fennállásának 150. évfordulóját egy nagyszabású, az egész tanévet átívelő programsorozattal ünnepli. Az MKE150 fő pillére az a reprezentatív kiállítás sorozat, melynek harmadik, egyben utolsó nagy állomása a Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei című tárlat. A tárlat a Képzőművészeti Egyetem egyik műemléki épületét, az Andrássy út 69. alatt álló palotát állítja a középpontba, és bemutatja a frissen restaurált, káprázatos Lotz-freskókat. 

Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei 

Az Andrássy út 69. alatt álló épület a világszerte híres sugárút egyik legszebb palotája. 1945 óta a Magyar Képzőművészeti Egyetem otthona, de hányattatott sorsa alatt volt kiállítótér, múzeum, műterem, vásári látványosság, hivatal, színház, sőt kabaré is. A díszes palotát, Műcsarnok néven, a Magyar Képzőművészeti Társulat emeltette azzal a céllal, hogy - a párizsi szalonok mintájára -, itt rendezzék meg az évi, nagy képzőművészeti tárlatokat.

Az 1877-ben elkészült épületet Láng Adolf tervezte, itáliai reneszánsz mintát követve. Az Andrássy 69. alatt felépült Műcsarnok volt a magyar kortárs képzőművészek első professzionális kiállítási tere: első 20 éve alatt sok ezer festményt, szobrot és grafikát tártak itt a közönség elé.

1882-ben itt mutatta be Munkácsy Mihály a Krisztus Pilátus előtt c. festményét, de itt kapott helyet az Iparművészeti Múzeum első kiállítása is.

MKEAndrassy-Homlokzat-2-174350.jpg

Magyar Képzőművészeti Egyetem (Fotó/Forrás: MKE)

Amikor 1896-ban, a Hősök terén elkészült az új Műcsarnok, a Magyar Képzőművészeti Társulat átköltözött oda. Ettől kezdve az Andrássy 69. alatt álló palota neve ’Régi Műcsarnok’ lett. 1896 után a Régi Műcsarnokban a magas művészet átadta helyét a népszórakoztatásnak: Plasticon néven megnyílt a viaszmúzeum, 1907-ben pedig a Modern Színház Kabaré. 1945 után a palota kiállító tereiben a Képzőművészeti Főiskola műtermei leltek otthonra, az alagsori régi kabaré helyén pedig a Bábszínházat alakították ki.

Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei kiállítás egyedülálló archív hang- és képanyagokkal - különleges régi dokumentumokkal, fotókkal, építészeti tervrajzokkal, műtárgyakkal - idézi fel a 19. századi Régi Műcsarnok szalontárlatainak hangulatát, de a századforduló kabaré miliőjébe is belefeledkezhetünk.

A tárlaton az archív anyagokat modern és kortárs alkotások is kiegészítik: megcsodálhatjuk többek között Bernáth Aurél, Barcsay Jenő, Czene Márta, Csók István, Ferenczy Károly, Gróf Ferenc, Jovánovics György, Kósa János, Lengyel András, Lotz Károly, Réti István, Szőnyi István, Tranker Kata, Katarina Ševic, Vaszary János alkotásait is.

A Képzőművészeti Egyetem hallgatói új, izgalmas alkotásokkal reflektálnak az ikonikus palota történetére.

A 19. században a belső udvart egy gyönyörű majolika kút díszítette - Fischer Mór porcelángyáros ajándékaként -, amelyről csak dokumentumfotók maradtak ránk. Laneury Tom hallgató újraformálta a díszkutat, a Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei kiállításra drótokból készítette el a majolika kút kicsinyített mását. Egy hallgatói csoport - Heim Fanni, Panák Laura, Döbröntei Klári, Sziládi Szabolcs - archív fotók felhasználásával látványos animációban eleveníti fel az épület első pár évtizedének hangulatát.

A híres Lotz-freskók

A Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei kiállítás fókuszában az épületrész legnagyobb látványossága, a frissen restaurált, csodálatos Lotz-freskók állnak. A Képzőművészeti Egyetem Régi Műcsarnokának mennyezetét díszítő Lotz-freskók restaurálása 2021 végén fejeződött be, ugyanekkor újult meg az épület díszes előcsarnoka, aulája, lépcsőháza és rektori folyosója is. A nagyszabású felújítási projektet széleskörű kutatási munkák előzték meg, melynek célja az volt, hogy az évtizedek alatt súlyosan roncsolódott Lotz-faliképegyüttes és a Láng Adolf által tervezett épületrész neoreneszánsz belső terei újra az eredeti pompájukban legyenek láthatóak.

Lotz_osszhang_ilyenvolt_lettMKE-174359.jpg

a felújított Lotz-freskó az MKE Andrássy úti épületében (Fotó/Forrás: MKE)

A restaurálás során az épületrész díszítőfestése mellett a fa, üveg, fém és kő épületelemek is megújultak. A Lotz-faliképciklus allegorikus női figurái a művészeti ágakat - Festészet, Szobrászat, Rajz, Építészet, Iparművészet, Művészettörténet -, valamint az akadémikus művészet alapfogalmait - Valóság, Képzelet, Fantázia, Harmónia - testesítik meg. A Lotz-freskók restaurálása különleges szakértelmet igényelt, mivel a falfestések szekkótechnikával, száraz vakolatra, olajfestékkel készültek. A Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei kiállítás bemutatja Lotz-freskók előtörténetét, festményváltozatait, valamint egy különleges válogatást is az egyetem Művészeti Gyűjteményének Lotz-kollekciójából.

A káprázatos archív anyagot az egyetem volt és jelenlegi tanárainak és diákjainak a Lotz allegóriákhoz kapcsolódó munkái egészítik ki.

Lotz_restauralas1MKE-174354.jpg

a Lotz-freskók restaurálása (Fotó/Forrás: MKE)

Révész Emese a kiállítás kurátora, a Művészettörténet Tanszék oktatója kiemelte:

Rendkívüli kaland Budapest egyik ikonikus épületének történetét megismerni és megmutatni a nagyközönségnek. Célunk, hogy érzékeltessük ennek az épületlét a varázsát, ami ma is áthatja a tereit.”

Lázár Eszter a kiállítás másik kurátora, a Képzőművészet-elmélet Tanszék oktatója összefoglalta: "Az épület története nem egy lezárult korszak lenyomata: ezek ma is aktív terek, melyeket a művészek és művészhallgatók nap, mint nap használnak. A Régi Műcsarnok múltja egyúttal az ő jelenük is.”

A kiállítás designját a Képző látványtervező hallgatói valósították meg, a grafikai arculatát a Tervezőgrafikai Tanszék egyik hallgatója, Tarcsa Rebeka készítette. Az arculat alapmotívuma a mőbiusz-szalag, amely utal a kiállítótér egykori funkcióinak megismételhetőségére, egy történet lezárásának lehetetlenségére, valamint a fizikai adottságokkal rendelkező terekből való kilépés nehézségeire is. 

A kiállítást Bojár Iván András művészettörténész nyitja meg 2022. február 22-én, 18 órakor. 

Frissítés (2022.02.03.):

A kiállítás eredetileg február 15-én nyílt volna, azonban a szervezők a megnyitót egy héttel későbbre, február 22-re halasztották.

Térfoglalások - A Régi Műcsarnok történetei
Megnyitó: 2022. február 22. 18:00
Helyszín: MKE, Főépület Barcsay Terem, 1062 Budapest, Andrássy út 69-71.
Megtekinthető: 2022. február 16. - március 19.

A kiállítás megtekinthető 2022. március 19-ig, hétfő-péntek: 14.00-19.00, szombat: 10.00-18.00.
Az egyetem szombatonként tárlatvezetéseket tervez.

 

 

Fejléckép: az MKE Andrássy úti épülete / fotó: Gabelics Antal, MKE

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

Kapcsolódó

Ahol a diákok szombaton is iskolába akarnak járni - Erős István rektor a Képzőművészeti Egyetem jubileumi évéről

A jubileumi, 150. tanév gazdag programsorozatáról, a képzőművészet újrapozicionálásáról, pedagógiai módszerekről és új tanszékek indításáról beszélgettünk a Magyar Képzőművészeti Egyetem nemrég kinevezett rektorával, Erős Istvánnal, aki azt is elárulta, hogy mitől tart a legjobban.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Klasszikus

Lemondta a Putyin-párti zongoraművész, Valentina Lisitsa fellépését a Margitszigeti Színház

Az intézmény a művész politikai szerepvállalása miatt döntött úgy, hogy megválik tőle, miután az ukrán nagykövetségtől tudomást szerzett a mariupoli megszállókat éltető koncertjéről.
Klasszikus

A nagyok titkai

Vezető karmesterük, Kirill Petrenko vezényletével adta elő a Berlini Filharmonikusok Csajkovszkij Pikk dáma című operáját, saját koncerttermében, Berlinben. Az április 21-i, koncertszerű előadáson megpróbáltuk kideríteni, mit tudhat az a dirigens, akit egy ilyen jelentőségű zenekar mindenáron magának akart.
Könyv

Krasznahorkai László és Bödőcs Tibor kapta a Libri irodalmi elismeréseit

2022-ben a zsűri egy hosszú elbeszélést, míg a közönség egy politikai szatírát emelt ki a tíz döntős mű közül.
Színház

„Napfény a dörzspapíron” – Szakácsi Sándor, a nyughatatlan lélek

Szakácsi Sándort, bár már gyerekkorában nagy jövőt jósoltak neki a színészi pályán, kisebb korában gúnyolták iskolatársai, felnőttként pedig alkoholproblémákkal küzdött, magát La Mancha lovagjának, szélmalomharcosnak nevezte. Saját bevallása szerint a szerepeiből merített erőt a folytatáshoz.
Klasszikus

Elhunyt Cser László hegedűművész

A Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagjától Gál-Tamási Mária hegedűművész búcsúzott a zenekar közösségi oldalán, és megható sorokkal idézte fel mindazt a támogatást, amit az együttes a muzsikustól kapott.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A színpadon Robbie Williams!

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal arról mesél, miért hiúsult meg kis híján Robbie Williams koncertjének fotózása.
Vizuál ajánló

Hegedűs Ákos morpho koncertfotóiból nyílik kiállítás a Kispont galériában

Olvasóink hétről hétre megismerhetik állandó vendégszerzőnk, Hegedűs Ákos morpho képeit, aki mindig egy kis történet vagy háttéranyag kíséretében osztja meg velünk alkotásait. A művész most ’90-es évekbeli koncertfotóit tárja a nagyközönség elé.
Vizuál ajánló

Meteoritok és egyéb költemények – Geszler Mária Garzuly jubileumi kiállítása

A Kossuth-díjas keramikusművész, Geszler Mária nem egyedül ünnepli jubileumát. A Pesti Vigadóban most látható tárlaton nyolc fiatalabb alkotóval osztja meg nemcsak a teret, de a művészetről, világról vallott elképzeléseit is. A kiállítás július 24-ig tekinthető meg.
Vizuál ajánló

Grunwalsky Ferenc kapja a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál életműdíját

Május 24. és 28. között rendezik meg a szegedi operatőrfesztivált, amelynek idei életműdíjasa Grunwalsky Ferenc operatőr, rendező, forgatókönyvíró. Az eddig 73 filmet jegyző Kossuth- és Balázs Béla-díjas alkotó Jancsó Miklós barátja és munkatársa volt, az 1999-ben induló Pepe-Kapa filmek jó részét közösen forgatták.
Vizuál hír

A Néprajzi Múzeum műtárgyainak mintáiból alkothatunk saját dizájnt ezzel az alkalmazással!

A Múzeumok Világnapján bemutatott motívumalkotó applikációban ezer darab vektorizált díszítmény és motívum közül válogathatunk.