Vizuál

Egy ilyen szellemi világban az ember könnyen „fertőződik" meg - Interjú Lelkes Péterrel

2018.11.01. 10:30
Ajánlom
2018. november 28-án nyílik a Lelkes család kiállítása a Pesti Vigadóban. A család művésszé válásban betöltött szerepéről, művész tagjairól, valamint a kiállításon bemutatkozó tagjairól beszélgettünk Lelkes Péter Munkácsy-díjas ipari formatervezővel, egyetemi magántanárral, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjával.

Ki volt az első művész a családban, kitől eredeztethető a művészetek iránti érdeklődés, fogékonyság?

Apai nagyapám pék volt, aki fantasztikus kézügyességgel rendelkezett – árulkodnak erről a fennmaradt lombfűrésszel készült szecessziós tárgyai –, vagyis a kreativitása már neki is megvolt. Akárcsak ötgyermekes családja elsőszülöttjének, édesapámnak, Lelkes Istvánnak, aki képzett festőművész és tanáremberré vált, a Budapesti Műszaki Egyetem docenseként ment nyugdíjba. Édesanyámnak, Lelkes Dergács Máriának már nagypapája és papája is ötvös volt, s szintén többgyerekes családból származtak. Szüleim a Képzőművészeti Főiskolán ismerkedtek meg, mi is öten vagyunk testvérek, s lehet természetszerű, lehet a szüleim genetikai örökítése hozta így, de mindannyian beléptünk a művészeti életbe, a művészeti talentumot így örökítette – mindig több gyermekes – családunk.

Talán ilyen környezetben az embernek nincs is más választása, mint hogy maga is művész legyen. Mi lehet a titka annak, hogy mind az öten művészi pályára léptek?

Sokat számít, egy ember hol nő fel.

A gyereknek a karaktere, gondolkodása nagymértékben függ attól, hogy milyen közegben nevelkedett. A mi életünket, apai és anyai oldalon is, a művészeti élet, művészeti közélet illetve a művészetelmélet végigkísérte. Szüleink alkotóemberek voltak, apám festőművész majd rajztanár, anyám akvarellista, de zongoráztak is, szóval egy ilyen szellemi világban az ember könnyen „fertőződik" meg. Egyedül én voltam az, aki nem akarta a művészeti pályát választani, mert nem nagyon érdekelt, a gyakorlati ügyek annál inkább. Aztán apám egyszer megkért, rajzoljak le egy hokedlit, majd a rajz láttán azt mondta: „kár lenne a te tehetségedet elveszejteni, mert ugyanolyan tehetséges vagy, mint a testvéreid", így én is a Kisképzőbe (Képző és Iparművészeti Gimnázium) mentem. Végül egyedül húgom, Lelkes Mária nem végzett ott, Ő az Ybl Miklós Építőipari Technikum után került az Iparművészeti Főiskolára. Legidősebb bátyám,  Lelkes István festőművész, László belsőépítész, építészként végzett, de az élete a fotó. Én kerámiaszakon kezdtem, de ipari formatervezőként végeztem. Öcsém, András iparművész, bőripari tervezőként végzett, de a festészet jobban foglalkoztatta, húgom pedig belsőépítész volt, így alakult ki nálunk ez a művészeti összetartozás.

MMA_238_LELKESPETER-hprmasolata-101037.jpg

Lelkes Péter (Fotó/Forrás: MMA)

Hogyan lehet elképzelni egy ilyen család mindennapjait? Folyamatosan művészeti kérdésekkel foglalkoztak?

Apám volt a meghatározó személy, az Ő gondolkodása, vallásos meggyőződése határozta meg a család mindennapjait. Hazahozta azokat a gondolatokat, melyeket nap, mint nap megélt, úgy, mint tanár, úgy, mint alkotó, s mi ezeket láttuk. Benne élt a művészeti közéletben, művészettörténeti kutatásai is voltak, ezekből állandóan felolvasott részleteket anyámnak, de legidősebb testvérem is részt vett már e beszélgetésekben. Egy ilyen közegben az ember egészen másként éli meg a mindennapokat. Valamennyien, ha valamin gondolkodtunk, valamihez hozzá akartunk szólni, akkor rögtön rajzban fejeztük ki magunkat.

Ipari formatervezőként végzett a Magyar Iparművészeti Főiskolán. Hogyan kell elképzelni egy ipari formatervező munkáját, mi szakmájának célja?

A gimnáziumban díszítőfestőként végeztem, nagyon tetszett, de akkor épp nem indult ez a szak az Iparművészeti Főiskolán, így végül kerámiaszakra mentem, ami valahogy nem fogott meg, de a technikai érdeklődésemet felerősítette. Aztán egy év után átkerültem az Ipari Formatervező Tanszékre, ahol a desing világában már gyakorlatiasabb, mesterségszerűbb dolgokat találtam. Nagyon érdekes, hogy a design értelmezése napjainkban is felmerül, mert amióta az életemet élem, ez állandóan visszajön. Ennek az az oka, hogy ma a design kifejezés benne van a köztudatban, ma már azt mondják sokan, hogy ami jól néz ki, az „megvan designolva". Hagyományosan az ipari formatervezés egy tárgynak az esztétikai megjelenését, megjelenítését és megtervezését jelenti. A főiskolán sok olyan dologgal foglalkoztunk, ami kimondottan tárgytervezés, sőt a diplománk neve is ipari formatervező művész. Hallgattunk gépészeti és technikai oktatásokat, meg kellett tanulni a gépszerkezetet, a műszaki rajzolást, ez mind a reál szféra része, ugyanakkor, hogy a tárgyat megszólaltassuk, hogy hatással legyen egy másik emberre, a felhasználóra, ez már mind emocionális kérdés, része az ipari formatervezésnek. Itt – a képzőművészethez hasonlóan – már megjelenik a formában az arány, a felület, a szín, az egésznek az összképe, a hangulata, a környezetre való hatása, a környezeti együtthatás és a környezeti viszonyok.

Alkotott többek között olyan használati tárgyakat, mint a MOL olajoskannái vagy a moszkvai olimpia hangosító berendezései. Ipari formatervezőként mely terveire, műveire a legbüszkébb?

A főiskolát követően abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy a Budapesti Elektroakusztikai Gyárhoz kerülhettem, a hangosítással kapcsolatos eszközöknek, vagyis a hangfalaknak, a hangszóróknak vagy a stúdióhangosítóknak a tervezése volt a feladatom. Ide tartozott a konferenciák hangosítása is, amire talán a legbüszkébb vagyok. Létrehoztunk 1980-ra egy olyan konferencia rendszert, amivel az akkori szocialista piacon nagyon nagy sikert arattunk, nagyon nagy példányszámban gyártották. Az adott szegényes technikai feltételek között egy nagyon izgalmas, organikus formát tudtam megtervezni, és az adott belső szerkezeti egységek is lehetővé tették, hogy egy jól összefogott alkotás szülessen. Azért vagyok rá büszke, mert amikor 1980-ban az első Ipari Formatervezési Nívó-díj pályázat megjelent, ez a berendezés nívódíjat kapott. Aztán változott a világ, változott a technika, a lehetőségek, és újraterveztették a rendszert, és a következő generációját is megterveztem, nagy örömömre az is nívódíjas lett; most pedig tervezem a harmadik generációt…

ArtDESIGNERBoritotarstervezoCzappGyorgymasolata-101037.jpg

Art Designer (Fotó/Forrás: MMA)

A Lelkes családnak már a '80-as években is több kiállítása volt. Honnan jött az ötlet, hogy közösen jelenjenek meg, és mutatkozzanak be – hiszen egyéni vagy csoportos tárlatokon rendszeresen szerepeltek külön is?

Nagyon sok emberrel voltunk kapcsolatban, köztük húgomék Dr. Czeizel Endrével, a genetikussal. Az Ő indíttatására jött az ötlet, hogy mi lenne, ha a családi genetika megmutatná magát, s Czeizel is nyitotta meg az első közös kiállításunkat. A tárlatot, aminek hatalmas sikere volt, közösen szerveztük művészettörténész bevonásával, s akkor szembesültünk mi magunk is azzal a családban, hogy milyen értéket képvisel az a tevékenység, amit ez a hét ember végez! Aztán több helyről is jelentkeztek, hogy vigyük a kiállítást oda is, így vándorkiállítássá vált.

A mostani, novemberben nyíló kiállításnak mi az apropója? Miben más, mint a korábbiak?

Amikor szüleim után meghalt öcsém és húgom is, bennem merült fel, hogy mi lenne, ha rendeznénk egy újabb kiállítást, amibe már bevonnánk a következő nemzedéket. Így már négy generáció képviselteti magát a Pesti Vigadóban, amihez kapcsolódva könyvben is megörökítjük, dokumentáljuk a Lelkes család négy generációjának tevékenységét.

A tárlat célja bemutatni a folyamatot, hogy miből mi következett, ennek érdekében nagyszüleimtől, dédszüleimtől kis relikviák, fotók kerülnek be még a kiállításba.

Mire számíthatnak a tárlatot felkeresők, kiknek és milyen művei várják majd őket?

Összesen tizenkét ember művészeti világa fog megjelenni, a tér adta keretek között, így tulajdonképpen szűk válogatás lesz mindenkitől. Apám a '60-as évek végéig festett, tárgyakat tervezett, közben a pedagógia kötötte le jobban, így ebből a korszakból lesznek láthatóak munkái, míg anyám, Lelkes Dergács Mária gyönyörű akvarelljeivel lesz jelen. István és András testvérem festményeit, László fivérem fotóit, a belsőépítészként végzett Mária húgom – aki König Róbert grafikusművésznek volt a felesége és kiállításainak állandó rendezője – különböző alkotásait, nekem pedig megvalósult munkáimat láthatják az érdeklődők. Szobrászművész fiam, Márk, autonóm munkáival, reklámgrafikus lányom, Annamária plakátjaival, a fotógráfussá váló Bernadett fotóival, míg festőművész unokaöcsém, Gergely festményeivel jelentkezik. Borbála unokám képgrafikus, könyvkötészettel foglalkozik, s e témában lesznek láthatóak alkotásai is. Így összesen hét ág – a festőművészet, szobrászat, képgrafika, fotó, belsőépítészet, ipari formatervezés és könyvkötészet – jelenik meg egyszerre egy időben, egy helyen.

A LELKES CSALÁD KIÁLLÍTÁSA 2018. november 29. és 2019. január 27. között látogatható a Pesti Vigadóban.

Támogatott tartalom.

Pesti Vigadó

A Pesti Vigadó minden korban a társasági élet központi helyszíneként működött.

Otthonául szolgált Strauss, Liszt, Erkel, Wagner, Bartók, Dohnányi koncertjeinek, a Pesti Műegylet által szervezett első hazai kiállításnak, az első népképviseleti országgyűlésnek ugyanúgy, mint Bleriot XI-es repülőgépe bemutatásának vagy az aktuális korszak legnépszerűbb báljainak.

2014 óta az épület fenntartását és üzemeltetését a Magyar Művészeti Akadémia, mint tulajdonos megbízásából a Pesti Vigadó Nonprofit Kft. biztosítja, amelynek célja továbbra is fenntartani, és megőrizni a közönség számára e kulturális sokféleséget és a magas művészeti színvonalat.

Az elmúlt években megvalósult rendezvények minősége és a látogatottsági adatok azt bizonyítják, hogy sikerült ismét a magyarországi kulturális és turisztikai életben korábban méltán elfoglalt pozíciójába visszahelyezni a Főváros szívében található Pesti Vigadót!

Legnépszerűbb

Klasszikus

Chaplin, az elfeledett zeneszerző zseni

Legtöbb filmjéhez maga komponált zenét, pedig nem tudott kottát olvasni. Egy időben sehova nem ment a hegedűje nélkül, és zeneszerzőként Oscar-díjat is nyert. Chaplin kevéssé ismert arca a muzsikusé.
Klasszikus

Ez a csellóirodalom egyik legszebb versenyműve

Dvořák egyik legszebb művével, a h-moll gordonkaversennyel búcsúzik a Müpa közönségétől a Pannon Filharmonikusok ebben az évadban.
Klasszikus

Fischer Ádám is fellép a Royal Albert Hallban

A holdra szállás 50., Viktória királynő születésének 200., a Proms megalapítója, Henry Wood születésének 150. évfordulójára emlékezik a BBC Proms rendezvénysorozata, amelyen idén először környezetvédelemmel kapcsolatos zeneműveket is műsorra tűztek.
Jazz/World

Női energiáktól pezseg a Jazztavasz

A május 3. és 5. között zajló Jazztavaszon idén három hölgy közvetíti a jazz iránti szenvedélyt – ezúttal basszusgitáron, szaxofonon, illetve énekhanggal.
Jazz/World

Alinda Chagallról és tüdőkapacitásáról is kérdezte Horgas Esztert

Folytatódik a heti rendszerességgel jelentkező portréinterjú széria, melyben Veiszer Alinda kérdezi a Zsidó Művészeti Napok művészeit. Horgas Eszter fuvolaművésszel arra is kitértek, mennyire kemény fizikai munkát jelent a fuvola, és hogy jönnek ehhez a gumimatracok.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál tűz

Kimentették a Notre-Dame festményeit

Az utolsó festményeket, 15 darab 17. századi képet is átszállították pénteken a tűzvész pusztította párizsi Notre-Dame-ból a Louvre múzeumába, miután a műkincseket és ereklyéket már az elmúlt napokban kimenekítették a katedrálisból.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A Notre-Dame lángjai

Ezt az egészet igazándiból sosem akartam megírni, de most olyan helyzetet teremtett az élet, hogy egyszerűen muszáj! 1992 nyarát Párizsban hédereltem végig egy cimbimmel, és ez megváltoztatta az egész életemet. Előtte ugyanis szerelmes voltam, utána meg már nem. Miközben állítólag Párizs a szerelmesek városa. Hát, nekem sikerült ezt is inverzben lehozni!
Vizuál Cannes 2019

A nagy visszatérők fesztiváljának ígérkezik Cannes

Jim Jarmusch zombifilmjével nyílik a 72. cannes-i fesztivál május 14-én. Visszatér és versenybe száll az Arany Pálmáért Pedro Almodóvar, Ken Loach, Xavier Dolan, Terrence Malick és a Dardenne fivérek is, a zsűri elnöke Alejandro González Inárritu lesz.
Vizuál fényképTár

Róbert bácsi – jótevő vagy csaló?

A nagylelkű adakozót mindenki csak így ismerte Budapesten: Róbert bácsi. A városhoz tartozó egyik jellegzetes figura volt ő. Hogy ki is ő valójában, az már a kortársaknak is komoly fejtörést okozott, sőt rendőrségi nyomozás is volt az ügyben..
Vizuál interjú

Modern rabszolgák, akiket a félelem tart fogva

Maris modern rabszolgaként él napjaink Budapestjén egy családnál, ahol megalázzák, és fizikailag is bántalmazzák. Tuza-Ritter Bernadett másfél évig követte kamerájával az 52 éves asszony mindennapjait, hogy bemutassa, hogyan lehet valakit tíz évig fogva tartani rácsok helyett rettegéssel.