Vizuál

Egy kiállítás, ahol lassan kell nézni

2018.07.28. 16:00
Ajánlom
A Tate Modern arra szeretné rábírni a látogatókat, hogy merüljenek el a képekben, és ne csak végignyargaljanak egy kiállításon, hogy letudják. Az ehhez kapcsolódó kampányhoz a Pierre Bonnard-tárlatot érezték a legalkalmasabbnak, ahol olyan vezetéseket is terveznek, ahol csak pár képet vizsgálnának meg alaposabban.

A londoni Tate Modernben látható tárlat kurátorai szerint úgy a legélvezetesebbek a francia művész alkotásai, ha kellő időt szánnak rájuk, ezért "lassítva" is bemutatják Pierre Bonnard festményeit jövő évi kiállításukon. A januárban nyíló tárlat húsz év után az első jelentős tárlat Nagy-Britanniában a posztimpresszionista művész alkotásaiból, amely négy évtizedet ölel majd fel a munkásságából. 

PierreBonnardLatelieraumimosa1939-46MuseeNationaldArtModerne-CentrePompidouParisFrance-151620.jpg

Pierre Bonnard: Műterem mimózával (Latelierau mimosa 1939) (Fotó/Forrás: Musee Nationald Art Moderne Centre Pompidou)

"Festményei megérdemlik, hogy rendkívül közelről és alaposan tanulmányozzák őket. Ez talán kihívást jelent manapság, de ez a kiállítás erre bátorít

- idézte a The Guardian című lap Matthew Gale kurátort, aki szerint nem lesz könnyű rábírni a látogatókat, hogy szenteljenek több időt a képeknek. A múzeum tervei szerint az érdeklődők külön időpontokban, vezetés alatt élhetnek majd a "lassítás" lehetőségével. Az is elképzelhető, hogy csak két-három festményre jut majd idő, ha az elsőre nem látható részletek tanulmányozásába belemerülnek. Példaként a festő Műterem mimózával című, a párizsi Pompidou Központból érkező képét említették, amelyen sokan észre sem veszik a bal alsó sarokban megbújó alakot.

Francis Morris szerint ilyen közelről nézve a Bonnard-kiállítás valódi felfedezés lesz. A Tate Modern igazgatója az újítások között említette a kiállítással kapcsolatban, hogy

nagyobb méretű feliratokat akarnak, így a látogatóknak nem kell a nyakukat nyújtva olvasniuk a kép címét és fontosabb információkat.

"Erre panaszkodnak a legtöbben a látogatók közül. Zavarja az élményt." 

A tárlat Pierre Bonnard hozzávetőleg száz munkáját vonultatja fel, arra helyezve a hangsúlyt, hogy az élénk színeket használatával a francia művész miként forradalmasította a 20. század első felének festészetét. A kiállításon szereplő művek 1912 - Bonnard jellegzetes stílusának kialakulása - és 1947-ben bekövetkezett halála között születtek, és karrierjének kevésbé ismert részletei is megjelennek. Bemutatnak többek között két, együtt ritkán, Nagy-Britanniában pedig először látható művet, amelyek azt mutatják, hogy látta a életet az első világháború alatt. Az Egy falu romokban, Ham közelében című 1917-es festmény a sivárságot és a szenvedést, a Július 14. című 1918-as alkotás pedig a nemzeti ünneplést ábrázolja.

Photograph-of-Pierre-Bonnard-Andre-Ostier-1941-150400.jpg

Pierre Bonnard (Fotó/Forrás: Tate Modern / Andre-Ostier)

Matthew Gale emlékeztetett arra, hogy Bonnard rendkívül visszahúzódó ember volt, a kiállítással pedig többek közt az a céljuk, hogy "valamiképpen visszaillesszék a történelembe és bemutassák, miként reagált a körülötte zajló dolgokra". A kiállításra a világ minden pontjáról, magán- és közgyűjteményekből érkeznek alkotások. A Londonban május 6-ig látható tárlat anyaga ezt követően Koppenhágában és Bécsben is bemutatkozik majd.

Pierre Bonnard: The Colour of Memory

2019 jan. 23.–máj. 6., Tate Modern, London

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Plácido Domingo fia végigfényképezte a Virtuózok koncertjét – íme a fotók!

„Istenem! Annyi érzelem van bennem a Virtuózokkal kapcsolatban!” – mondta a koncert után José Plácido Domingo, a világhírű tenor fia.
Klasszikus

Ezt hallani kell: Rahmanyinov Chopint játszik

Az orosz zeneszerző, aki negyvenöt éves korában határozta el, hogy zongoraművész lesz, egy 1919-es felvételen Chopin Asz-dúr keringőjét játssza. Lélegzetelállító!
Klasszikus

Átkelni az Urálon Berezovszkijjal

Egyszerre különleges, és első pillantásra kissé rendhagyó összeállítással készült Borisz Berezovszkij A Zongora című sorozatban rendezett idei koncertjére, melyet a Zeneakadémia Nagytermében adott november 9-én.
Vizuál

Virtuálisan beléphet Monet kertjébe, a vízililiomok közé

Claude Monet az 1918. november 11-i fegyverletétel másnapján ajándékozta Franciaországnak a Vízililiomok című óriási képeket, így akart "részt venni a győzelemben". A párizsi Orangerie Múzeumban őrzött művekbe szerdától gyakorlatilag besétálhat a látogató.
Klasszikus

Klasszikus zenei minikoncertek nyolc budapesti szórakozóhelyen

Szombaton késő délutántól éjfélig A zene éjszakája - csak klasszikusan címmel ünneplik Pest, Buda és Óbuda egyesülését.

Támogatott mellékleteink

Ezt olvasta már?

Vizuál sisi

Ön mit szól a legújabb budapesti Sisi-szoborhoz?

Új, egész alakos szobrot kapott Sisi, azaz Erzsébet királyné a Madách téren, ám felmerül néhány kérdés az alkotással kapcsolatban.
Vizuál hír

Kiakadtak a régészek az amatőr kincskeresés népszerűsítésén

Közleményben hívja fel a figyelmet a Magyar Régész Szövetség a fémkeresős tevékenységet korlátozás nélkül űzhető, szabadidős tevékenységként beállító médiamegjelenések veszélyére.
Vizuál kult50

Kortárs művészet alulról szerveződve – Somogyi Hajnalka és az OFF-Biennále

Az egyre népszerűbb OFF-Biennále az egyik legnagyobb alulról szerveződő, államtól független civil kezdeményezés Magyarországon. A kezdeményezés alapítója, projektvezetője és kurátora, Somogyi Hajnalka Kult50-ben megjelent portréja.
Vizuál csernus tibor

Tárlatvezetések és művészeti foglalkozások gyerekeknek a Csernus kiállításban

A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Várkert Bazár közös kiállítása, a Csernus és a Montmartre novembertől januárig izgalmas programokkal várja az érdeklődőket! A Testőrpalotában helyet kapó tárlat Csernus Tibor, a magyar festőzseni sokszínű alkotói tevékenységét hivatott bemutatni és a kapcsolódó foglalkozások is a kreatív energiák felszabadításának jegyében kerülnek megrendezésre.
Vizuál kult50

Új alkotói korszaka hetven fölött kezdődött – Ragályi Elemér

Keresztre feszíttette Christian Bale-t, Budapesten vezetgette Scarlett Johanssont, Robin Williams pedig mindenben kikérte a véleményét. Ragályi Elemér Kult50-ben megjelent portréja.