Vizuál

Egy kiállítás, ahol lassan kell nézni

2018.07.28. 16:00
Ajánlom
A Tate Modern arra szeretné rábírni a látogatókat, hogy merüljenek el a képekben, és ne csak végignyargaljanak egy kiállításon, hogy letudják. Az ehhez kapcsolódó kampányhoz a Pierre Bonnard-tárlatot érezték a legalkalmasabbnak, ahol olyan vezetéseket is terveznek, ahol csak pár képet vizsgálnának meg alaposabban.

A londoni Tate Modernben látható tárlat kurátorai szerint úgy a legélvezetesebbek a francia művész alkotásai, ha kellő időt szánnak rájuk, ezért "lassítva" is bemutatják Pierre Bonnard festményeit jövő évi kiállításukon. A januárban nyíló tárlat húsz év után az első jelentős tárlat Nagy-Britanniában a posztimpresszionista művész alkotásaiból, amely négy évtizedet ölel majd fel a munkásságából. 

PierreBonnardLatelieraumimosa1939-46MuseeNationaldArtModerne-CentrePompidouParisFrance-151620.jpg

Pierre Bonnard: Műterem mimózával (Latelierau mimosa 1939) (Fotó/Forrás: Musee Nationald Art Moderne Centre Pompidou)

"Festményei megérdemlik, hogy rendkívül közelről és alaposan tanulmányozzák őket. Ez talán kihívást jelent manapság, de ez a kiállítás erre bátorít

- idézte a The Guardian című lap Matthew Gale kurátort, aki szerint nem lesz könnyű rábírni a látogatókat, hogy szenteljenek több időt a képeknek. A múzeum tervei szerint az érdeklődők külön időpontokban, vezetés alatt élhetnek majd a "lassítás" lehetőségével. Az is elképzelhető, hogy csak két-három festményre jut majd idő, ha az elsőre nem látható részletek tanulmányozásába belemerülnek. Példaként a festő Műterem mimózával című, a párizsi Pompidou Központból érkező képét említették, amelyen sokan észre sem veszik a bal alsó sarokban megbújó alakot.

Francis Morris szerint ilyen közelről nézve a Bonnard-kiállítás valódi felfedezés lesz. A Tate Modern igazgatója az újítások között említette a kiállítással kapcsolatban, hogy

nagyobb méretű feliratokat akarnak, így a látogatóknak nem kell a nyakukat nyújtva olvasniuk a kép címét és fontosabb információkat.

"Erre panaszkodnak a legtöbben a látogatók közül. Zavarja az élményt." 

A tárlat Pierre Bonnard hozzávetőleg száz munkáját vonultatja fel, arra helyezve a hangsúlyt, hogy az élénk színeket használatával a francia művész miként forradalmasította a 20. század első felének festészetét. A kiállításon szereplő művek 1912 - Bonnard jellegzetes stílusának kialakulása - és 1947-ben bekövetkezett halála között születtek, és karrierjének kevésbé ismert részletei is megjelennek. Bemutatnak többek között két, együtt ritkán, Nagy-Britanniában pedig először látható művet, amelyek azt mutatják, hogy látta a életet az első világháború alatt. Az Egy falu romokban, Ham közelében című 1917-es festmény a sivárságot és a szenvedést, a Július 14. című 1918-as alkotás pedig a nemzeti ünneplést ábrázolja.

Photograph-of-Pierre-Bonnard-Andre-Ostier-1941-150400.jpg

Pierre Bonnard (Fotó/Forrás: Tate Modern / Andre-Ostier)

Matthew Gale emlékeztetett arra, hogy Bonnard rendkívül visszahúzódó ember volt, a kiállítással pedig többek közt az a céljuk, hogy "valamiképpen visszaillesszék a történelembe és bemutassák, miként reagált a körülötte zajló dolgokra". A kiállításra a világ minden pontjáról, magán- és közgyűjteményekből érkeznek alkotások. A Londonban május 6-ig látható tárlat anyaga ezt követően Koppenhágában és Bécsben is bemutatkozik majd.

Pierre Bonnard: The Colour of Memory

2019 jan. 23.–máj. 6., Tate Modern, London

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Gyönyörű Bach-klipet forgatott Yo-Yo Ma

A világ 36 helyszínére viszi el Yo-Yo Ma Bach-csellószvitjeit. Íme a projekt lenyűgöző első klipje.
Klasszikus

Az Óbudai Danubia mutathatja be Kurtág György operáját itthon

Előreláthatóan 2020-ban. Jövőbeli terveiről tájékoztatta a sajtót Óbuda 25 éves zenekara.
Tánc

Februárban megnyit a Nemzeti Táncszínház várva várt új épülete

Négy év bizonytalan helyzet után február 15-én a Budapest Táncfesztivállal egybekötve adják át a nagyközönségnek az intézmény új épületét a Millenáris Parkban.
Színház

Liliom mint intellektuális művész – ifj. Vidnyánszky Attila rendezése a Vígben

A Vígszínház hatalmas színpadát is szinte szétfeszítő, óriási díszletben mutatták be Molnár Ferenc emblematikus darabját, a Liliomot. A kisemberek szinte elvesznek a térben, de tragédiájuk elemi erővel tör át a rivaldán.
Jazz/World

Írók, akiknek szövegeiben ott lüktet a jazz

A jazz és az irodalom keveredéséből igazi varázsital jön létre, ha avatott kezek keverik. Olyan prózaírókat gyűjtöttünk össze, akik a jazz és az irodalom iránti szenvedélyüket igazi esszenciába oltották.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál BIDF

Ha kíváncsi vagy a nagyvilágra, nézz dokumentumfilmeket

Csaknem 40 film, köztük hét rövid dokumentumfilm száll versenybe az idei Budapesti Nemzetközi Dokumentumfilm Fesztiválon (BIDF), amelyet január 28. és február 3. között rendeznek Budapesten a Cinema City Aréna moziban.
Vizuál berlinale

Társadalmi, politikai kérdéseket feszegetnek a 69. Berlinale versenyfilmjei

Összeállt a 69. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (Berlinale) versenyprogramja, az Oscar-díjas francia színésznő, Juliette Binoche vezette zsűrinek 17 alkotás közül kell kiválasztania a legjobbat. A magyar filmet Mészáros Márta, Buda Flóra Anna, Tóth Luca és Tasnádi Zsófia képviseli.
Vizuál hír

A szakértői vizsgálat előtt loptak el egy feltételezett Michelangelo-festményt

A belga kisváros templomából pár nappal azelőtt vitték el a festményt, hogy a szakértőnek alkalma lett volna megvizsgálni. A magányos elkövető kizárható, mivel a kép súlya egy mázsa körül van.
Vizuál szecesszió

Eddig ismeretlen Klimt-domborműre bukkanhattak Budapesten

A hullámvonal, a babérfüzér és a domborművön látható líra Klimt jellegzetes motívumainak számítanak. A másfél éve felfedezett, gipszből készült alkotás korábban egy zongoraszalon díszéül szolgált.
Vizuál kiállítás

Hős vagy gazember? – Az ismeretlen Görgei

Görgei Artúr honvéd tábornokról szóló időszaki kiállítás nyílt a Nemzeti Múzeumban. A tárlat arra is választ igyekszik adni, igaza volt-e Kossuth Lajosnak, aki Görgeit tette felelőssé a szabadságharc elvesztéséért.