Vizuál

Egy kis napfény – Budapesti életképek 1945–1949

FényképTár
2019.05.23. 15:35
Ajánlom
Budán még javában zajlott az ostrom, amikor Pesten már megnyílt az első mozi, a következő napon megindult az első villamosjárat, majd Buda felszabadulása után öt nappal fogadta vendégeit az első kávéház is. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal az 1945 és 1949 közötti néhány békés évből válogattak fotókat.
01-135814.jpg

Romtakarítás a Lánchíd pesti hídfőjénél. 1947. augusztus. Bass Tibor felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

1944-1945 fordulóján Budapestre is rászabadult a pokol; ötvenkét napig tartó ostroma a második világháború egyik legnagyobb, legvéresebb csatája volt. A szovjet hadsereg házról-házra harcolva törte meg a városba szorult német és magyar csapatok elkeseredett ellenállását. Amikor 1945. február 13-án a fegyverek elhallgattak, „a gyönyörű város romokban hevert, szépséges hídjai a Dunába omlottak,

vak sötétség borult az egykor fényben úszó utcákra, az asszonyok fatörmelékeket keresgéltek a romok között, hogy ebédet főzhessenek, fiúk és leányok lyukas cipőben, mezítláb meneteltek a hullákkal borított utcákon és tereken, hogy megkeressék elveszett szeretteiket.

A békebeli fővárost keresték, s kevesen hitték, hogy Budapest valaha feltámadhat romjaiból” – írja egy kortárs emlékező.

A főváros 1945 tavaszán valóban katasztrofális helyzetben volt: lélekszáma több mint egynegyedével csökkent, épületeinek háromnegyede megsérült, nem volt villany és gáz, a közlekedési eszközök zöme megsemmisült, a telefon, a távíró, a rádió nem működött, a gyárak, üzemek, műhelyek, üzletek, csarnokok, éttermek és kávéházak vagy elpusztultak, vagy hasznavehetetlen állapotban voltak. Az utcákat és tereket rom- és szeméthegyek, harckocsi- ágyú- és egyéb hadianyagroncsok tették járhatatlanná. Mindenütt temetetlen, vagy csak felületesen elhantolt holttestek és állati tetemek hevertek. A pincékből és óvóhelyekről előmerészkedő, elgyötört, fagyoskodó lakosságot éhínség és járvány fenyegette.

03-135813.jpg

Randevú a Nyugati téren. 1948. december 29. D’Isoz Lajos felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A város csodálatos, elpusztíthatatlan életereje azonban, mint történelmében annyiszor (Budapest fennállása óta 15 ostromot vészelt át), ismét győzedelmeskedett.

Budán még javában zajlott az ostrom, amikor Pesten, február 6-án már megnyílt az első mozi, a következő napon megindult az első villamosjárat, majd Buda felszabadulása után öt nappal fogadta vendégeit az első kávéház is.

Mindezek azonban az új élet első, elszigetelt jelenségei voltak csupán, és még sok időbe, munkába és küzdelembe került, amíg a dermedt város valóban életre kelt. Szerszámok, gépek, szállítóeszközök hiányában a romok eltakarítása óriási nehézségekbe ütközött. Az emberek szinte két kezükkel kaparták ki a várost a romok alól, s tették újra lakhatóvá. A Duna két partja között a közlekedés katonai pontonhidakon indult meg, de 1946 januárjára felépült az első új állandó híd. A budapestiek tömegesen utaztak vidékre élelemért, megszállva a ritkán közlekedő vonatok lépcsőit, ütközőit, tetejét is, vittek sót, ruhát, ékszert, mindent, amit vidéken élelmiszerre lehetett cserélni.

02-135813.jpg

Szabad strand a pesti Duna-parton. 1948. július. Ráth Károly felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

E napok hősei az asszonyok voltak, akik minden találékonyságukat latba vetve látták el családjukat: sorban álltak az üzletek előtt, tyúkot, kacsát, libát neveltek a házak erkélyein, a világítóudvarokban, a lebénult liftekben. Az általános nyomor és áruhiány alkalmi kereskedőket szült, akik tömegével lepték el az utcákat, az elhagyott üzlethelyiségeket, a betört üvegű üres kirakatokat, a romos kapualjakat, vagy utcára kitett ládákról, nyakba vetett tálcákról kínálták portékáikat: cipőzsinórt, fésűt, cigarettát, tűzkövet, szappant és minden egyéb elképzelhető árucikket. Közben dúlt a világtörténelem legnagyobb inflációja, amelynek végén, 1946. augusztus elsején az új és a régi pénz aránya 1 a 400 000 quadrillióhoz volt. A stabilizációt az tette lehetővé, hogy országosan is megkezdődött az ipari és a mezőgazdasági termelés, beindult a közlekedés, az áruszállítás. 1946. február elsején - Magyarországon másodszor - kikiáltották a köztársaságot. 1947. február 10-én a győztes nagyhatalmak aláírták a Magyarországgal kötött békeszerződést.

05-135814.jpg

Utcai mérleg. 1948. július. Bolgár György felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A magyar történelemben új korszak kezdődött, amely az embereket reménnyel töltötte el a súlyos békefeltételek és a szovjet katonai megszállás ellenére, mivel béke volt ismét, s ha lassan is, de javultak az életkörülmények. A fasiszta diktatúra megsemmisült, a sztálinista zsarnokság még nem uralkodott el.

Olyan volt ez a néhány szabad év 1945 és 1949 között, mint amikor a hurrikán középpontjában a szél elül, és rövid időre kisüt a nap.

Ilyenkor az ember fellélegzik, nem szívesen gondol arra, hogy ez csak átmeneti szünet, rövidesen ismét beborul az ég, és most már a másik irányból csap le újra a pusztító vihar. Örül a napsütésnek, a szélcsendnek.

Ezekből az évekből mutatunk most be jellegzetes budapesti életképeket. A fotókat a Magyar Nap című, 1947 júliusa és 1949 decembere között megjelent képes bulvárlapnak a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött archívumából válogattuk. 1947 nyarára a háborús romok eltakarítása már nagyjából befejeződött és az élet minden területén kezdtek helyreállni a normális viszonyok. A háború és az ostrom iszonyata után az emberekből elemi erővel tört fel az életvágy. Teltházak előtt játszottak a színházak és a mozik, a vendégek megtöltötték a vendéglőket és a gombamód szaporodó eszpresszókat. Az éjszakai élet csaknem olyan eleven volt, mint a háború előtti években.

04-135814.jpg

A Kulacs vendéglő a Dohány utca és az Osvát utca sarkán. A zongoránál Seres Rezső, a Szomorú vasárnap című világhírű sláger szerzője. 1947. augusztus. ismeretlen fotóriporter felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A Magyar Nap riporterei a napi politikai események mellett kedvtelve fotózták az városi utca jellegzetes figuráit, a hétköznapok apró jeleneteit. A felvételek egy nagyon szegény, de hevesen élni vágyó, reménykedő város rövid ideig tartó szabad életének mindennapjairól tudósítanak. Értékük a valóság őszinte, eszköztelen ábrázolásában rejlik, abban, hogy meg tudták ragadni ennek a különleges néhány évnek soha vissza nem térő hangulatát, talán éppen ideiglenességében, átmenetiségében, könnyen sebezhetőségében rejlő varázsát. Mert 1949-től ismét hosszú időre beborult az ég Budapest felett.

A valóságábrázolás helyét elfoglalta a propaganda, a becsületes, hiteles fényképezést felváltotta a hamis, kincstári optimizmust tükröző „szocialista realista” fotográfia.

Ennek produktumaiban a „hely szellemét” már hiába keresnénk. De még megtaláljuk azt a Magyar Nap riportereinek képein, amelyekből Egy kis napfény címmel a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítást mutatott be 2001-ben a budapesti Mai Manó Házban és a párizsi Association „Le Pont Neuf” kiállítóhelyén.

(szerző: Jalsovszky Katalin)

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Vizuál

Erős, makacs és érzékeny - Meryl Streep 70 éves

Ma ünnepli hetvenedik születésnapját a háromszoros Oscar-díjas Meryl Streep, a ma élő legnagyobb színészek egyike, akit 21 alkalommal jelöltek Oscar és 31 alkalommal Golden Globe díjra. Portré.
Színház

„Egy Beethoven-koncert után kisebb a valószínűsége annak, hogy valakit fejbe verjünk”

Az Ördögkatlan két megálmodójával, Kiss Mónikával és Bérczes Lászlóval arról beszélgettünk, miből fakad a fesztivál egyedi hangulata és milyen új fellépőket avatnak idén, de néhány praktikus tanáccsal is ellátják azokat, akik kedvet kapnának ellátogatni a fesztiválra július 30. és augusztus 3. között.
Jazz/World

M és Ö és R és K, avagy nem tudom, milyen zene ez, de nagyon jó

Funk, soul, pszichedelikus pop, lo-fi és blues, nem is ez a lényeg, hanem hogy a Mörk nem csak azt tudja, hogyan zenéljen, hanem azt is, hogyan zenéljen Neked.
Jazz/World

David Gilmour 6 milliárd forintért adta el a gitárjait, hogy segítse a klímakatasztrófa elleni harcot

A Pink Floyd gitáros-énekese, a Wish You Were Here szerzője rekordáron adta el a hangszereit, azokat is, amiket az ikonikus lemezein használt. Egy zöld szervezetet támogat a pénzzel.
Klasszikus

Miskolcon találkozott Prometheus és Kékszakállú

Fanfárok, azaz harsonákon játszó zenészek figyelmeztették a közönséget az előadások kezdetére: a Miskolci Nemzeti Színház óratornyából felcsendülő ünnepélyes jeladás két előadásra invitálta meg a Bartók Plusz Operafesztivál hallgatóit, Alekszandr Szkrjabin Prometheus: a tűz költeménye című szimfonikus művére, illetve Bartók Béla A Kékszakállú herceg várára.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

Elton John élete, a musical

Taron Egerton nemcsak őrült jelmezben, de hangban is hozta a karaktert. Ha Gene Kelly ma dolgozna, pont olyan musicalfilmet forgatna, mint a Rocketman. 
Vizuál ajánló

Felújítják az egyiptomi múzeumok "ősanyját"

Megkezdődött a kairói Egyiptomi Múzeum nagyszabású átalakítási és felújítási munkálatai.
Vizuál kaff

Szezonvégi képeslap, vámpírlegenda és féltékenység - véget ért a 14. KAFF

Láng Orsolya diplomamunkája, a Szezon után nyerte el a 14. KAFF nagydíját, Andrasev Nadja legújabb animációja, a Szimbiózis három elismerést kapott, a legjobb rövidfilm Tóth Roland Lugosi Béla életét feldolgozó alkotása lett Kecskeméten.
Vizuál galéria

Erősen kopnak Van Gogh napraforgói, de legalább a festő ujjlenyomata megmaradt bennük

A holland festő sorozatának színei jelentősen "megkoptak" az elmúlt 130 évben - derült ki az 1889-es Napraforgók című festmény tudományos vizsgálatakor. Viszont felfedezték, hogy Vincent véletlenül belenyúlt a félkész képbe.
Vizuál Film

Erős, makacs és érzékeny - Meryl Streep 70 éves

Ma ünnepli hetvenedik születésnapját a háromszoros Oscar-díjas Meryl Streep, a ma élő legnagyobb színészek egyike, akit 21 alkalommal jelöltek Oscar és 31 alkalommal Golden Globe díjra. Portré.