Vizuál

Egy kis napfény – Budapesti életképek 1945–1949

FényképTár
2019.05.23. 15:35
Ajánlom
Budán még javában zajlott az ostrom, amikor Pesten már megnyílt az első mozi, a következő napon megindult az első villamosjárat, majd Buda felszabadulása után öt nappal fogadta vendégeit az első kávéház is. A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársai ezúttal az 1945 és 1949 közötti néhány békés évből válogattak fotókat.
01-135814.jpg

Romtakarítás a Lánchíd pesti hídfőjénél. 1947. augusztus. Bass Tibor felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

1944-1945 fordulóján Budapestre is rászabadult a pokol; ötvenkét napig tartó ostroma a második világháború egyik legnagyobb, legvéresebb csatája volt. A szovjet hadsereg házról-házra harcolva törte meg a városba szorult német és magyar csapatok elkeseredett ellenállását. Amikor 1945. február 13-án a fegyverek elhallgattak, „a gyönyörű város romokban hevert, szépséges hídjai a Dunába omlottak,

vak sötétség borult az egykor fényben úszó utcákra, az asszonyok fatörmelékeket keresgéltek a romok között, hogy ebédet főzhessenek, fiúk és leányok lyukas cipőben, mezítláb meneteltek a hullákkal borított utcákon és tereken, hogy megkeressék elveszett szeretteiket.

A békebeli fővárost keresték, s kevesen hitték, hogy Budapest valaha feltámadhat romjaiból” – írja egy kortárs emlékező.

A főváros 1945 tavaszán valóban katasztrofális helyzetben volt: lélekszáma több mint egynegyedével csökkent, épületeinek háromnegyede megsérült, nem volt villany és gáz, a közlekedési eszközök zöme megsemmisült, a telefon, a távíró, a rádió nem működött, a gyárak, üzemek, műhelyek, üzletek, csarnokok, éttermek és kávéházak vagy elpusztultak, vagy hasznavehetetlen állapotban voltak. Az utcákat és tereket rom- és szeméthegyek, harckocsi- ágyú- és egyéb hadianyagroncsok tették járhatatlanná. Mindenütt temetetlen, vagy csak felületesen elhantolt holttestek és állati tetemek hevertek. A pincékből és óvóhelyekről előmerészkedő, elgyötört, fagyoskodó lakosságot éhínség és járvány fenyegette.

03-135813.jpg

Randevú a Nyugati téren. 1948. december 29. D’Isoz Lajos felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A város csodálatos, elpusztíthatatlan életereje azonban, mint történelmében annyiszor (Budapest fennállása óta 15 ostromot vészelt át), ismét győzedelmeskedett.

Budán még javában zajlott az ostrom, amikor Pesten, február 6-án már megnyílt az első mozi, a következő napon megindult az első villamosjárat, majd Buda felszabadulása után öt nappal fogadta vendégeit az első kávéház is.

Mindezek azonban az új élet első, elszigetelt jelenségei voltak csupán, és még sok időbe, munkába és küzdelembe került, amíg a dermedt város valóban életre kelt. Szerszámok, gépek, szállítóeszközök hiányában a romok eltakarítása óriási nehézségekbe ütközött. Az emberek szinte két kezükkel kaparták ki a várost a romok alól, s tették újra lakhatóvá. A Duna két partja között a közlekedés katonai pontonhidakon indult meg, de 1946 januárjára felépült az első új állandó híd. A budapestiek tömegesen utaztak vidékre élelemért, megszállva a ritkán közlekedő vonatok lépcsőit, ütközőit, tetejét is, vittek sót, ruhát, ékszert, mindent, amit vidéken élelmiszerre lehetett cserélni.

02-135813.jpg

Szabad strand a pesti Duna-parton. 1948. július. Ráth Károly felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

E napok hősei az asszonyok voltak, akik minden találékonyságukat latba vetve látták el családjukat: sorban álltak az üzletek előtt, tyúkot, kacsát, libát neveltek a házak erkélyein, a világítóudvarokban, a lebénult liftekben. Az általános nyomor és áruhiány alkalmi kereskedőket szült, akik tömegével lepték el az utcákat, az elhagyott üzlethelyiségeket, a betört üvegű üres kirakatokat, a romos kapualjakat, vagy utcára kitett ládákról, nyakba vetett tálcákról kínálták portékáikat: cipőzsinórt, fésűt, cigarettát, tűzkövet, szappant és minden egyéb elképzelhető árucikket. Közben dúlt a világtörténelem legnagyobb inflációja, amelynek végén, 1946. augusztus elsején az új és a régi pénz aránya 1 a 400 000 quadrillióhoz volt. A stabilizációt az tette lehetővé, hogy országosan is megkezdődött az ipari és a mezőgazdasági termelés, beindult a közlekedés, az áruszállítás. 1946. február elsején - Magyarországon másodszor - kikiáltották a köztársaságot. 1947. február 10-én a győztes nagyhatalmak aláírták a Magyarországgal kötött békeszerződést.

05-135814.jpg

Utcai mérleg. 1948. július. Bolgár György felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A magyar történelemben új korszak kezdődött, amely az embereket reménnyel töltötte el a súlyos békefeltételek és a szovjet katonai megszállás ellenére, mivel béke volt ismét, s ha lassan is, de javultak az életkörülmények. A fasiszta diktatúra megsemmisült, a sztálinista zsarnokság még nem uralkodott el.

Olyan volt ez a néhány szabad év 1945 és 1949 között, mint amikor a hurrikán középpontjában a szél elül, és rövid időre kisüt a nap.

Ilyenkor az ember fellélegzik, nem szívesen gondol arra, hogy ez csak átmeneti szünet, rövidesen ismét beborul az ég, és most már a másik irányból csap le újra a pusztító vihar. Örül a napsütésnek, a szélcsendnek.

Ezekből az évekből mutatunk most be jellegzetes budapesti életképeket. A fotókat a Magyar Nap című, 1947 júliusa és 1949 decembere között megjelent képes bulvárlapnak a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárában őrzött archívumából válogattuk. 1947 nyarára a háborús romok eltakarítása már nagyjából befejeződött és az élet minden területén kezdtek helyreállni a normális viszonyok. A háború és az ostrom iszonyata után az emberekből elemi erővel tört fel az életvágy. Teltházak előtt játszottak a színházak és a mozik, a vendégek megtöltötték a vendéglőket és a gombamód szaporodó eszpresszókat. Az éjszakai élet csaknem olyan eleven volt, mint a háború előtti években.

04-135814.jpg

A Kulacs vendéglő a Dohány utca és az Osvát utca sarkán. A zongoránál Seres Rezső, a Szomorú vasárnap című világhírű sláger szerzője. 1947. augusztus. ismeretlen fotóriporter felvétele (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A Magyar Nap riporterei a napi politikai események mellett kedvtelve fotózták az városi utca jellegzetes figuráit, a hétköznapok apró jeleneteit. A felvételek egy nagyon szegény, de hevesen élni vágyó, reménykedő város rövid ideig tartó szabad életének mindennapjairól tudósítanak. Értékük a valóság őszinte, eszköztelen ábrázolásában rejlik, abban, hogy meg tudták ragadni ennek a különleges néhány évnek soha vissza nem térő hangulatát, talán éppen ideiglenességében, átmenetiségében, könnyen sebezhetőségében rejlő varázsát. Mert 1949-től ismét hosszú időre beborult az ég Budapest felett.

A valóságábrázolás helyét elfoglalta a propaganda, a becsületes, hiteles fényképezést felváltotta a hamis, kincstári optimizmust tükröző „szocialista realista” fotográfia.

Ennek produktumaiban a „hely szellemét” már hiába keresnénk. De még megtaláljuk azt a Magyar Nap riportereinek képein, amelyekből Egy kis napfény címmel a Magyar Nemzeti Múzeum kiállítást mutatott be 2001-ben a budapesti Mai Manó Házban és a párizsi Association „Le Pont Neuf” kiállítóhelyén.

(szerző: Jalsovszky Katalin)

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

A Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárával együttműködésben minden héten megosztunk olvasóinkkal egyet a náluk őrzött kivételes felvételek közül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint száz esztendős múltra tekint vissza. Legkorábban nyilvántartásba vett darabja a Rosti-album, amely 1859-ben került a gyűjteménybe. A Történelmi Képcsarnok fényképgyűjteménye és a Legújabbkori Történeti Múzeum fényképtára a gyűjtemény fontosabb elődei. A Történeti Fényképtár a teljesség igényével gyűjti, rendszerezi, dolgozza fel a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős.

A Történeti Fényképtár 1995-től a Magyar Nemzeti Múzeum önálló főosztálya. Jelenleg több mint 1 millió felvételt őriz, ebből közel 360 ezer darabot egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Klasszikus

Távozó ügyvezető, elmaradó programok a Fesztiválzenekarnál

Számos jövőre tervezett programot, köztük az idősotthonokba és kisgyermekeknek szervezett koncerteket kénytelen lemondani a Budapest Fesztiválzenekar a kieső TAO-forrás miatt. Leépítés kezdődött meg a háttérstábban.
Klasszikus

A karmester nem közlekedési rendőr

Kitűnő hegedűsből lett rendkívüli karmester. Takács-Nagy Gábor energiája a színpadon a zenét szolgálja, interjú közben pedig az őszinte beszélgetés záloga. Október elején, egy budapesti zenekari próba és egy mesterkurzus közben kerestük fel az Egyesült Királyságban élő művészt.
Színház

Botrány a Katonában: kitiltották az egyik dolgozót

A Katona József Színház egyik szerződéses munkatársa erkölcsi határokat átlépő módon viselkedett a színház dolgozóival. A színház nem nevezte meg a szóban forgó személyt.
Klasszikus

Az EU is elismerte a Kodály-módszeren alapuló digitális tudásközpontot

A zeneoktatás innovatív módszereinek kidolgozására létrejött digitális zenepedagógiai tudásközpont, a Kodály HUB az első magyar vezetésű felsőoktatási Erasmus-projekt, amely „Jó Gyakorlat” és „Sikertörténet” minősítést is nyert.
Klasszikus

Díjat nyert a Fesztivál Akadémia imázsfilmje

Szabó Stein Imre és Géczy Dávid látványos imázsfilmje a Lovie Awards díjkiosztóján nyert.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Új díjat alapított a Ludwig, ők az első díjazottak

Átadták az ARTtransfer-díjat – A Ludwig Múzeum a kortárs művészet közvetítésének elismerésére alapított új díját. A díjjal a múzeum olyan múzeumpedagógusok, pedagógusok, művészek, művészettörténészek, kurátorok tevékenységét ismerte el, akik a saját területükön az elmúlt időszakban sokat tettek a kortárs művészet közvetítéséért és népszerűsítéséért.
Vizuál ajánló

A művészet ajándék! – karácsonyi kortárs műtárgyvásár az ÚjMűhely Galériában

Különleges karácsonyi vásárral várjuk látogatóinkat november 20-tól az ÚjMűhely Galériában! A szentendrei MANK Nonprofit Kft. és az ÚjMűhely Galéria A művészet ajándék! címmel ünnepi programmal készül az adventi időszakra.
Vizuál ajánló

A somlói vár és egy film is építészeti díjat kapott

Kihirdették a DECODE pályázat eredményét a Faur Zsófi Galériában, ahol a pályaművekből rendezett kiállítás is megtekinthető november 20-ig.
Vizuál Film

Ceauşescu önéletrajz, Chuck Norris és a román új hullám remekei a Román Filmhéten

A rendszerváltás 30. évfordulóján a visszatekintésé, az emlékezésé a főszerep a 14. Román Filmhéten. A filmhetet A hegyek szigete nyitja, Corneliu Porumboiu Cannes-i versenyfilmjét premier előtt vetíti az Uránia kedd este.
Vizuál díj

Izraeli ügyvédnőről szóló film nyerte a Verziót 

Átadták a 16. Verzió Nemzetközi Emberi Jogi Dokumentumfilm Fesztivál díjait szombat este Budapesten, amelyen Rachel Leah Jones és Philippe Bellaiche munkája, Az ügyvéd kapta a legjobb emberi jogi film díját.