Vizuál

Egy magányos ember a csöndben – megnéztük a Goya mesterművei című dokumentumfilmet

2023.03.27. 13:40
Ajánlom
A Művészet templomai sorozat legújabb része, a Goya mesterművei című dokumentumfilm az Oscar-díjas forgatókönyvíró, Jean-Claude Carrière utolsó spanyolországi útját örökíti meg, ezen keresztül összefűzve az ő, Buñuel és Goya életútját.

„Volt egy friss vizű forrás, amely egy nemes birtokán csobogott, aki saját használat céljából privatizálni akarta volna. Az emberek azonban fellázadtak. Azt mondták: nem, a víz mindenkié. Ezért hívják a falut Fuendetodosnak, »minden ember forrásának«. Valahogy Goya mindannyiunk számára forrás. Mindenki találhat benne valamit,

ami megnyugtat, ami megrémiszt, bámulattal tölt el vagy megnyugvással”

– mondja Goya szülőházában ácsorogva Jean-Claude Carrière forgatókönyvíró, író. Az Oscar-díjas művész 2021 februárjában váratlanul halt meg. A tavalyi Cannes-i filmfesztivál egyik közönségkedvence, a Goya mesterművei című dokumentumfilm Carrière utolsó spanyolországi útját örökíti meg, ezen keresztül pedig az ő, Buñuel és Goya életútját fűzi össze.

Carriere-Fuendetodos_ok-100730.jpg

Jean-Claude Carrière Goya szülőházában (Fotó/Forrás: Pannonia Entertainment Ltd.)

A rendező, José Luis López Linares Carrière-t több helyszínre is elkíséri, miközben az író Goya remekműveinek máig ható erejéről elmélkedik.

A filmben Goya főbb művei mellett metszeteiről is szó esik, köztük Ha az értelem alszik, előjönnek a szörnyek című, leghíresebb grafikájáról.

489px-Museo_del_Prado_-_Goya_-_Caprichos_-_No_43_-_El_sueno_de_la_razon_produce_monstruos-093937.jpg

Goya: Ha az értelem alszik, előjönnek a szörnyek (Fotó/Forrás: wikipedia)

A művész 1799-ben – amikor kinevezték a királyi udvar festőjének – alkotta Los Caprichos című, nyolcvan nyomatból álló sorozatát. Az aquatinta technikával készített rézkarcok kifigurázzák a nemeseket, sőt még a papokat és az inkvizíciót is támadják. (Mégsem emiatt, hanem csak később, 1815-ben idézte be az inkvizíció, de erről majd később.)

A festő, aki egyszerre volt fényes és sötét

Noha Goya királyi festőként ismerte az udvart és annak szereplőit, sőt meg is festette a nemeseket, hercegeket, a királyt és a királynőt, mégsem hagyta figyelmen kívül a társadalom alsóbb rétegeit. Ecsetjével megörökített rabokat, őrülteket és nyomorult koldusokat is. Ahogy a filmben is elhangzik, „Goya egyszerre fényes, és sötét” és „olyasmit is észrevesz bennünk, amit mi nem látunk meg önmagunkban”, ez pedig jelentős művésszé teszi.

1323px-La_familia_de_Carlos_IV_Francisco_de_Goya-093938.jpg

Goya: IV. Károly spanyol király és családja, olaj, vászon, 280 cm x 336 cm (1800) (Fotó/Forrás: wikipedia)

A dokumentumfilm Carrière-en keresztül megidézi a spanyol rendezőt, Luis Buñuelt is, akihez mély barátság fűzte.

„Nem hiányzik, hiszen mindig itt van velem” – mondja több mint húsz éve elhunyt barátjáról, akitől a mai napig tanácsot kér (vagyis már nem, hiszen meghalt), ha elakad valamiben, és kap is rá választ. Felidézi, hogy kétszer is ellátogattak együtt a madridi Prado Múzeumba, kifejezetten azért, hogy lássák Goya „fekete festményeit”, amelyek a legsötétebbek és „legkínzóbbak” a mester művei közül. Goya 1819-ben vásárolta meg a Madrid közelében fekvő Quinta del Sordo házat, amely spanyolul annyit tesz, „A süketek háza”. (Ekkor Goya még nem süketült meg, az előző tulajdonosra utal a ház elnevezése.)

Az épület falára a mester 1820-ban festette meg „fekete festmények” néven elhíresült műveit, összesen tizennégyet.

A műveket később leválasztották a vakolatról, vászonra vitték át, és 1881-től a Pradóban őrzik.

1280px-Francisco_de_Goya_y_Lucientes_-_Witches_Sabbath_The_Great_He-Goat-093938.jpg

Goya: Boszorkányszombat, olaj, vászon, 140.5 cm x 435.7 cm (1821-1823) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Az alkotások között a legismertebb a Szaturnusz felfalja gyermekét című festmény, amelyen Kronosz, római nevén Szaturnusz isten bekebelezi fiát, attól tartva, hogy beteljesül a jóslat, és az ifjú az életére tör majd. A mű egyszerre reflektál a Spanyolországban akkor uralkodó sötét közhangulatra és Goya válságos lelkiállapotára.

Francisco_de_Goya_Saturno_devorando_a_su_hijo_1819-1823-093938.jpg

Goya: Saturnus felfalja gyermekét, 146 × 83 cm (1819) (Fotó/Forrás: wikipedia)

Goya csendje

A művész 1793 tavaszán egyik pillanatról a másikra összeesett az utcán. Amikor magához tért, hallucinálni kezdett, és agresszíven viselkedett,

onnantól kezdve pedig nem szűnt meg egy bizonyos csengés a fülében, amely aztán kínzó csönddé alakult át: az évek során ugyanis fokozatosan megsüketült.

VII. Ferdinánd uralkodása idején, 1824-ben hagyta el Spanyolországot, és Bordeaux-ban telepedett le. Haláláig ott élt, az utolsó éveiben már teljesen süketen. Az orvostudomány mai állása szerint süketségét ólommérgezés okozta, régen ugyanis az olajfesték ólmot tartalmazott. Egyes teóriák szerint azonban kicsapongó életmódja miatt már korán szifiliszes lett, és emiatt süketült meg.

„Goya. Egy magányos ember a csöndben.

Számára talán szerencsétlenség, számunkra azonban ajándék”

– hangzik el a kulcsmondat a filmben, Goya süketségére utalva.

Önkéntes bordeaux-i száműzetése során festette csendéleteit, mint például a filmben is bemutatott Csendélet bordákkal és bárányfejjel című, „brutálisan morbidnak” titulált képét, amely az akkor zajló spanyol szabadságharc (1807-1814) véres valóságára utal. Ezt a sorozatát vastag ecsetvonásokkal, korlátozott színpalettával alkotta meg, visszatérve így a csendélet hagyományos fogalmához, Rembrandt esztétikájához.

Bodegon_con_costillas_y_cabeza_de_cordero_por_Francisco_de_Goya-100730.jpg

Goya: Csendélet bordákkal és bárányfejjel, olaj, vászon 45 × 62 cm, 1(808-12) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

A filmben megjelennek Goyának a háború borzalmait megörökítő alkotásai is: az 1808 május 3-a: Madrid védőinek kivégzése (1814) című festmény mind közül az egyik legmegrendítőbb kép, amely a kivégzés előtti pillanatot ábrázolja. Carrière nemcsak erről, hanem A kolosszus című Goya-képről is beszél a filmben, párhuzamot vonva a jelenben is tapasztalható tömeges bevándorlás történéseivel.

1401px-El_Tres_de_Mayo_by_Francisco_de_Goya_from_Prado_in_Google_Earth-093938.jpg

Goya: 1808. május 3.: Madrid védőinek kivégzése, olaj, vászon, 260 cm x 340 cm 1814) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

Ahogy korábban már tettünk rá utalást, az expresszionisták előfutárának tartott spanyol festőművészt egyetlenegyszer idézte be az inkvizíció, még 1815-ben, leghíresebb aktja, a Meztelen Maja című festménye miatt. A mester azonban megúszta egy figyelmeztetéssel. A filmben az előbbi mű és a Felöltöztetett Maja című képe is kiemelt szerepet kap, mivel ezek voltak a kedvencei.

Goya_Maja_naga2-093938.jpg

Goya: A meztelen Maja, olaj, vászon, 98 cm x 191 cm (1799-1800) (Fotó/Forrás: Wikipedia)

„Hát eljöttem, hogy jó éjszakát kívánjak nektek. Sokszor láttalak, de sosem unlak meg. (...) Későre jár számomra. Láttalak titeket. Látlak. Először ötven évvel ezelőtt vagy talán még régebben” – mondja rejtélyesen a film végén a képek előtt állva, amelyekhez 2022 novemberében klímaaktivisták odaragasztották magukat. A műveknek szerencsére nem esett baja. Carrière azzal a reménnyel búcsúzik a „Majáktól”, hogy még visszatér hozzájuk. Reménye azonban nem teljesült be, hiszen 2021-ben váratlanul elhunyt.

Bemutató dátuma: 2023. március 23.

Forgalmazó: Pannonia Entertainment

Fejléckép: Jean-Claude Carrière az Alba herecegnője (1795) című festményről mesél a filmben (Fotó/Forrás: Pannonia Entertainment Ltd.)

 

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Jazz/World

Elhunyt Quincy Jones

A többszörös Grammy-, Tony- és Primetime Emmy-díjas amerikai zeneszerző, producer kilencvenegy éves korában hunyt el november 3-án éjszaka Los Angelesben, szerettei körében. Quincy Jones a 20. századi popkultúra egyik legmeghatározóbb alakja volt.
Színház

Elhunyt Forgács Gábor

A színész, humorista és szinkronszínész halálhírét lánya, Győrfi-Forgács Beáta tette közzé a közösségi oldalán. Forgács Gábor hetvenhat éves korában hunyt el november 4-én reggel.
Színház

Györgyi Anna: „Semmi nem szebb és fontosabb annál, ami esendő, emberi”

A Rózsavölgyi Szalon Szívhang című előadásában nyújtott játékáért a Vidor Fesztiválon a legjobb női alakításért járó Colombina-díját nyerte el Györgyi Anna. Az elismerést nemrég vehette át. A Jászai Mari-díjas színművészt a jelenleg futó előadásairól, szinkronos munkásságáról, feladatairól is kérdeztük.
Klasszikus

José Cura számára személyes ügy a fogyatékkal élők támogatása

José Cura argentin tenor és karmester ellátogatott a Salva Vita Alapítvány budapesti központjába, hogy találkozzon a szervezet munkatársaival és speciális igényű ügyfeleivel. A világsztár december 3-án fellép a szervezet jótékonysági koncertjén is.
Színház

Kórusmű tizenhét hangra – újra színpadon A várományos

November 10-én, vasárnap 19 órától ebben az évadban első alkalommal tűzi műsorára az Örkény István Színház az Ascher Tamás által rendezett A várományos című komédiát.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál kritika

A rabszolgaság költői hangja szólal meg Mati Diop Arany Medve-díjas dokumentumfilmjében

Három évvel ezelőtt a Benini Köztársaság visszakapott Franciaországtól huszonhat, a gyarmatosítás során elrabolt műkincset. Ennek a politikai gesztusnak az utóéletét követi nyomon a Dahomey – Kik vagyunk? című dokumentumfilm. Az alkotást a 2024-es Verzió Filmfesztiválon is láthatjuk.
Vizuál hír

Fődíjat nyert a Kék Pelikan Lipcsében

Csáki László animációs dokumentumfilmjét Németországban, a 67. DOK Leipzig fesztiválon díjazták. A Kék Pelikan valós eseményeket feldolgozó humoros, nosztalgikus történet a szabadságról és három jóbarátról, akik a kilencvenes években egy kék indigópapír segítségével hamisítottak nemzetközi vonatjegyeket.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Placebo-hatás

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a Placebo együttes énekeséről, Brian Molkóról hozott egy felvételt 2001-ből, és arról ír, miért bánkódhat az, aki kimaradt az analóg korszakból. 
Vizuál hír

Leváltották a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgató-helyetteseit

„Új idők, új szelek, új működési rend” – egyebek közt ezzel indokolta Demeter Szilárd, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ elnöke, miért váltak meg Hammerstein Judittól és Virágos Gábortól.
Vizuál hír

A felhők felett két héttel tovább kék az ég – meghosszabbították Gaál Kata kiállítását

Szeptember 13-án nyílt meg a Várfok Galériában Gaál Kata A felhők felett mindig kék az ég című kiállítása, amelynek zárlatára eredetileg október 31-én került volna sor, ám a galéria most bejelentette, hogy a tárlatot két héttel tovább, november 16-ig még látogathatja a közönség.