Vizuál

Egy magyar festő Párizsban – Csernus Tibor gyűjteményes kiállítása

2017.08.03. 14:28
Ajánlom
A Kovács Gábor Művészeti Alapítvány és a Liu Haisu Art Museum több éves közös együttműködésének új állomása a sanghaji kortárs művészeti múzeum frissen átadott épületében 2017. augusztusában megrendezésre kerülő Csernus Tibor gyűjteményes kiállítás. A tárlat a magyar művész életművét olyan nemzetközi kontextusban mutatja be a kínai közönségnek, amely elsősorban Csernus fontos témáit és műfajait vizsgálva próbál képet adni a 20. századi magyar művészet egyik meghatározó festőjének munkásságáról.

Csernus Tibor egy kis magyar faluból, Kondorosból származik, de Párizsban találta meg a számára legmegfelelőbb szellemi kisugárzást a Bateau-Lavoir műteremházban, ahol egykor Picasso és Braqueis dolgoztak, s amelynek fél kilométeres körzetében élt és festett Degas, Manet, Toulouse-Lautrec vagy éppen Van Gogh. És Csernus, aki a párizsi Montmartre-on lévő műtermének magányában is megmaradt magyar festőnek. Munkássága jól elkülöníthető, stilárisan egészen változatos periódusokra osztható, azonban e korszakok szervesen fejlődtek egymásból.

Csernus Tibor: Ülő önarckép vörös mellényben

Csernus Tibor: Ülő önarckép vörös mellényben (Fotó/Forrás: KOGART)

Csernus Tibor hatalmas életműve a posztimpresszionizmust és francia avantgárdot ötvözőfestészettől a szürnaturalizmuson, majd a hiperrealizmuson, később a neobarokk Caravaggio-parafrázisokon át az egészen szabad és áramló expresszív festészetig terjed. Az örökösen kereső-kísérletező Csernus szenvedélyesen kutatta a festészet mesterségének lehetőségeit, a tradíció újraértelmezésének módszereit.

A cél mindegyik esetben ugyanaz: újraalkotni a világot a festővásznon a lehető legnagyobb intenzitással.

Hogy a kép olyan legyen, mint a világ, ha már a világ sohasem lehet olyan, mint a kép. A világ pedig hol félelmetes, hol ragyogó és derűs, de leggyakrabban a két oldal átjárja egymást. Ennek az átjárásnak a bemutatását – amely egyúttal a teljesség megmutatását is jelenti – nagyon kevesen vállalták fel. Mert, mintha egyszerre legalább két ember kellene ehhez: egy józanul reális, a világ tárgyi gazdagságára érzékeny művész és egy látomásos, rendkívüli képességekkel megáldott festő, aki e tárgyi gazdagságon keresztül látva felvillanni engedi az ősképek fényét is. A két művész Csernus Tibor személyében egy és ugyanaz.

Egy magyar festő Párizsban

– Csernus Tibor gyűjteményes kiállítása

Liu Haishu Múzeum,

Sanghaj

2017. augusztus 4 – 27.

Csernus Tibor aktképei korábban a KOGART tihanyi kiállítóhelyén voltak láthatóak.

Csernus aktjai

Kapcsolódó

Csernus aktjai

A KOGART Kiállítások Tihany a hatvanas évek közepétől haláláig Párizsban dolgozó Csernus Tibornak, a huszadik század egyik legjelentősebb magyar festőművészének állít emléket az életmű egy eddig kevéssé ismert szegmensét bemutató, április 7-én nyíló tárlattal.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Nincs lezárva – kritika Az ember tragédiája 2.0-ról

Ilyet még nem láttunk. Éva a Titanic első tisztjével, Ádám a nagyváradi gettóban, Lucifer a spanyol kommunista párt főtitkáraként. Aztán mindhárman fennakadnak egy csendes-óceáni szemétszigeten. Négy kortárs író variációja Az ember tragédiájára.
Vizuál

„Járt-e Cecile a Török utcában?” - film készült a Kék rókából 

A megújuló Duna televízióban látható először Herczeg Ferenc legnépszerűbb művéből, a Kék rókából készült egészestés romantikus játékfilm. Pacskovszky József filmes adaptációja a '30-as évek Budapestjén játszódó izgalmas szerelmi történet közepébe, egy „modern házassági sokszögbe" repít vissza.
Plusz

Egy koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda

Január 22-én egy exkluzív koncert erejéig ismét összeáll az Amadinda Ütőegyüttes, hogy a Műcsarnok Prima díjas kiállítója, Barabás Márton tárlatvezetését gazdagítsák a Magyar Kultúra Napján.
Zenés színház

Egy halálraítélt utolsó percei – Újra műsoron Jake Heggie operája, a Ments meg, Uram!

Mindössze egyetlen élő előadást ért meg a járványhelyzet miatt az Opera tavalyi kortárs bemutatója. Január 21-től ismét a közönség elé kerül Jake Heggie-nek az azonos című film története alapján készült operája, a Ments meg, Uram!
Klasszikus

„A csúcsbarokk leginkább félreismert zeneszerzője” – Beszélgetés Vashegyi Györggyel

Egy elfeledett alkotó, aki a legnagyobb mesterekkel lehet egyenrangú, évszázadokon keresztül előadatlanul szunnyadó remekművek, melyek a közismert alkotásokat is új megvilágításba helyezhetik – Vashegyi Györggyel a Cziffra100 keretében tartott, január 26-i koncert kapcsán beszélgettünk.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Szombat estig szabadon nézhető a Serge Gainsbourg-ról készült életrajzi film

Joann Sfar 2010-es filmje Serge Gainsbourg, a minden ízében rendhagyó és polgárpukkasztó művész, énekes, dalszerző, költő, filmrendező életútját eleveníti fel. A sok-sok zenei betéttel és letagadhatatlanul franciás hangulattal készült alkotás január 22-ig látható a Médiaklikk.hu oldalán.
Vizuál interjú

„A traumatizált ember nem tud meggyőző lenni” – új magyar film az erőszak hatásáról

Aktuális és fontos kérdéseket feszeget Lőrincz Nándor és Nagy Bálint első játékfilmje, a Legjobb tudomásom szerint. Az év vége meglepetésfilmje a szexuális bántalmazás hatásait állítja középpontba – rendhagyó módon nem az áldozat, hanem annak férje szemszögéből. Interjú az alkotókkal.
Vizuál hír

Így gondolkodnak a fiatal animációsok – Jön a 7. Animascope

Két év kihagyás után újra itt az Animascope, melyen a Budapesti Metropolitan Egyetem animáció szakos hallgatóinak legfrissebb munkáit láthatja nagyvásznon a közönség.
Vizuál gyász

Síbalesetben elhunyt Gaspard Ulliel francia színész

A 37 éves művész az Alpokban szenvedett súlyos balesetet síelés közben, adta hírül a telex.hu az AFP értesüléseire hivatkozva.
Vizuál interjú

„A legegyszerűbb dolgokat megfesteni a legbonyolultabb”

A szilágysomlyói születésű Jovián György huszonöt alkotása tölti meg realista jellegű kifejezőerővel a Pesti Vigadó hatodik emeletét a 2021. december 10-től 2022. január 30-ig terjedő időszakban. A kiállított alkotások kapcsán Zuh Deodáth-tal, a tárlat kurátorával beszélgettünk.