Vizuál

Egy magyar származású női fotóművész, aki visszautasította a sárga csillag viselését

2023.03.31. 07:40
Ajánlom
Ergy Landau neve furcsán, idegenül hangzik, pedig magyar származású. Egy elfeledett ikon, akit Franciaországban a legnagyobb fotográfusok között tartottak számon. Magyarországon azonban nevét alig ismerik, leszámítva egy szűk, szakmai réteget, holott egyik-másik fényképéről első ránézésre azt hihetnénk, Brassaï vagy André Kertész készítette. A Mai Manó Ház Ergy Landau, Budapest–Paris, 1896–1967 című retrospektív tárlatán jártunk.

Ergy Landau (1896-1967) jómódú zsidó családban nőtt fel, ahol a fotográfia is fontos szerepet játszott: szívesen készíttetett magáról a család portrékat, csoportképeket. Akkoriban az ilyesféle „úri dolog” irigylésre méltó társadalmi státuszt fejezett ki. Az 1910-es évektől a polgárság számára elérhetővé vált a fényképezés, sőt már a nők is megmutathatták magukat alkotóként, nem csak múzsaként. Ergy Landau 1915-ben kezdett el fényképezni, akkor még Landau Erzsiként aláírva felvételeit. A kor első jelentős női fotóművésze, Máté Olga tanította a fényképezés mesterségére

Az első nő, aki itthon aktot fotózott

Kapcsolódó

Az első nő, aki itthon aktot fotózott

Máté Olga fotóművészt az egyik legjelentősebb műtermi portréfotográfusként tartották számon a 20. század elején. Nevét mégis nagyon kevesen ismerik, pedig kortársai, Székely Aladár, Pécsi József és Rónai Dénes is nagyra becsülték: ő volt az első nő itthon, akit férfikollégái egyenrangú félként kezeltek, sőt konkurenciát jelentett számukra. Mégis magányosan és elfeledve halt meg.

Épphogy csak betöltötte 23. életévét, amikor műtermet nyitott a fővárosban:

a kor hírességei is megfordultak nála, ekkor készített többek között Thomas Mannról is felvételt.

Noha nem szorult volna rá anyagilag, mégis szakmát akart tanulni, és önállóan, függetlenül élni, kiélve alkotóvágyát. Gyerekportrék készítésére szakosodott, több díjat is nyert, ám hamarosan mégis emigrálni kényszerült, mert az akkori politikai hatalom a zsidó lakosságot diszkrimináló intézkedéseket vezetett be. Így lett tagja a magyar emigráns diaszpórának, amely olyan nagy fotográfusokat adott a világnak, mint Robert Capa, André Kertész, Kati Horna és Brassaï. 1924-ben Párizsban nyitotta meg saját műtermét, a rue Lauriston 17. szám alatt.

Ergy-Landau_-Tornaszok-az-Eiffel-torony-alatt-Parizs-1950-_-Ergy-Landau_-Gymnasts-under-the-Eiffel-Tower-Paris-1950-_ok-132020.jpg

Ergy Landau: Tornászok az Eiffel-torony alatt, 1950 (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

A Mai Manó Ház hiánypótló kiállításán a fotográfus életművéből a korai önarcképeitől kezdve a magazinokba készített gyermekportréin át az aktképekig bőségesen találunk példákat.

Landau 1933-ban részt vett a szintén magyar származású Charles Rado által alapított RAPHO fotóügynökség létrehozásában. A művész halála után az értékes hagyatékot Raymond Grosset, az ügynökség volt igazgatója őrizte: lánya, Kathleen Grosset a tárlat egyik kurátoraként működött közre. Róla is láthatunk egy felvételt, amelyen még csak egyéves – mondta el Kathleen Grosset a sajtóbejáráson, hozzátéve, Landau jó barátságot ápolt édesapjával, aki a második világháború után vette át az ügynökség igazgatását.

A művész 1965-ben tragikus buszbalesetett szenvedett, állapota jelentősen megromlott: a barátok támogatták anyagilag, ők adták össze a pénzt az ápolónőre is, aki otthonában gondozta.

Ergy-Landau_-Gyermek-1930-as-evek-_-Ergy-Landau_-Child-1930s--ok-132018.jpg

Ergy Landau: Gyermek, 1930-as évek (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

Ahogy Kathleen Grosset mesélte, édesapja és a barátok annak idején nagyon rövid idő alatt ürítették ki Landau lakását, ahol a számtalan fénykép mellett sok levelezést is találtak. 1967-ben bekövetkezett halála előtt Raymond Grosset-ra hagyta minden fényképét.

Landau kiterjedt baráti körrel rendelkezett, amelybe Moholy-Nagy László éppúgy beletartozott, mint Arthur Koestler és a később állatportréiról világhírűvé vált Ylla, azaz Koffer Kamilla, aki szintén egy elfeledett magyar fotográfusnő. Ylla kezdetben Landau asszisztenseként dolgozott, ahogy egy másik magyar származású fotós, Nora Dumas, eredeti nevén Kelenföldi Telkes Nóra is.

Ergy-Landau_-Assia-1932-_-Ergy-Landau_-Assia-1932_ok-132018.jpg

Ergy Landau: Assia, 1932 (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

A kiállításon Yllaról és Koestlerről is látható felvétel, sőt Nora Dumas is pózolt a művésznek, mégpedig egy aktfotó erejéig.

(Nora Dumas moisson-i kertjében, 1930-as évek). Landau finom, nőies művészi aktjai a Természetjáró magazinban jelentek meg, amelyekből néhány képet a kiállításon is bemutatnak. Ergy egyébként is szívesen járta a természetet barátaival, akkoriban sokat utaztak együtt a francia vidékre, így kézenfekvő volt, hogy a magazinos fotókhoz is útitársait kérte fel „modellnek”.

A békés, boldog időknek azonban vége szakadt a második világháború kezdetével. A kurátor részleteket nem tudott mesélni arról, hogyan vészelte át ezt az időszakot Landau, ám annyi bizonyos, hogy

1939 és 1944 között nem volt hajlandó viselni a sárga csillagot.  

„Ergy a Gestapo egyik párizsi központjának a közelében lakott, mégis megúszta ép bőrrel. Nővére és annak férje már nem volt ennyire szerencsés, őket elhurcolták és meggyilkolták a nácik” – mondta el a kurátor.

Ergy-Landau_-Parizs-felszabaditasa-1944-_-Ergy-Landau_-Liberation-of-Paris-1944-_ok-132019.jpg

Ergy Landau: Párizs felszabadítása, 1944 (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

Párizs felszabadítását is megörökítette 1944-ben, a második világháború után pedig még mindig keresett fotósnak számított. Továbbra is magazinoknak fényképezett, gyermekportréi pedig igazán ismertté és népszerűvé tették. Sok más kollégájához hasonlóan, ő is járta a világot: kamerájával lencsevégre kapta Mongóliát, Brazíliát, a Kanári-szigeteket, Oroszországot és Kínát is.

Ő volt az első francia fotós, aki eljutott Kínába: Pekingben és Sanghajban az utca emberét fényképezte, ám képein annyira boldognak tűntek az alakok, hogy a Life magazin végül nem hozta le a fotókat.

„A túlságosan is boldognak látszó Kínát” ugyanis nem akarták bemutatni. A tárlaton Kínában készült felvételeiből is láthatunk jó néhányat.

Ergy-Landau_-Szekek-1930-as-evek-_-Ergy-Landau_-Chairseza-jo-132019.jpg

Ergy Landau: Székek, 1930-as-évek (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

Landau 1948-ban kapta meg a francia állampolgárságot, ám útlevelében nincs nyoma annak, hogy valaha is hazalátogatott volna Magyarországra. Csak most, fényképek formájában tért vissza.

Ergy Landau, Budapest–Paris, 1896–1967

Helyszín: Mai Manó Ház

Időpont: március 21.–május 14.

Kurátorok: Kathleen Grosset, Laurence Le Guen, David Martens

Fejléckép: Ergy Landau: Ergy Landau, 1930-as-évek (Fotó/Forrás: Mai Manó Ház)

Az extravagáns feminista ikon, aki halála után hetven évvel is inspirálja a divattervezőket

Kapcsolódó

Az extravagáns feminista ikon, aki halála után hetven évvel is inspirálja a divattervezőket

Hetven évvel ezelőtt hunyt el Emilie Flöge divattervező, akit a világ mégsem saját tehetsége jogán, hanem Klimt múzsájaként ismer. Noha Emilie elfeledve halt meg, a mai kor híres divattervezői még most is inspirálódnak alkotásaiból.

Férfiak árnyékában – öt tehetséges női művész, akiket életükben inkább múzsaként ismertek

Férfiak árnyékában – öt tehetséges női művész, akiket életükben inkább múzsaként ismertek

„Nem hiszem, hogy egy férfi valaha is egyenrangú félként kezelt volna egy nőt, pedig nőként ez minden, amit szeretnék" – írta jegyzetfüzetébe Berthe Morisot festőművész, aki jó barátságot ápolt Manet-val, Monet-val, Degas-val és Renoirral. Cikkünkben olyan női alkotókat gyűjtöttünk össze, akiket sokáig vagy még mindig csak múzsaként tartanak számon, pedig kiváló művészek is voltak.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

„Ha sztrájkolunk, ha lejjebb kapcsolunk, nem lesz magyar operaéneklés” – interjú Ókovács Szilveszterrel

Új évadról, sztrájkról, szereposztásokról és az Eiffel Műhelyházról is kérdeztük Ókovács Szilveszter főigazgatót, aki azt is elárulta, mit gondol az elmúlt időszak néhány olyan kínos ügyéről, amit felkapott a sajtó.
Klasszikus

Elhunyt Fekete Győr István

A Magyar Érdemrend lovagkeresztjével kitüntetett zeneszerző, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola zeneszerzés tanára 88 éves volt.
Plusz

Ugorjon fejest a szabadtéri szezonba a júniusi Fidelióval!

Részletes programbontásokkal, hírekkel, ajánlókkal és interjúkkal megjelent a 2024. júniusi Fidelio. Az ingyenes magazin megtalálható országszerte, az ismert terjesztési pontokon, és az online verzió is elérhető!
Jazz/World

Fedél nélkül – Simon Kornél zenekara ad koncertet a 6SZÍN-ben

Simon Kornél és Tótváradi Zsolt szerzőpáros együttese, a Boughris május 30-án tartja meg bemutatkozó estjét a terézvárosi játszóhelyen. A zenekar átmenetet képez a Pink Floyd és John Mayer stílusa között. 
Színház

A művészet szabaddá tesz – interjú Venyige Sándorral

Pest megye legnagyobb szabadtéri összművészeti fesztiválját kínálja Budapesttől mindössze 25 kilométerre a Mézesvölgyi Nyár. A fesztivál alapító-igazgatóját, Venyige Sándort kérdeztük az idei programokról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

A Kádár-kocka hatástörténetével foglalkozik a Ludwig Múzeum legújabb kiállítása

A május 18. és augusztus 18. között látogatható, időszaki tárlat változatos művészeti médiumok és immerzív installációk segítségével mutatja be a jellegzetes kockaház történetét.
Vizuál ajánló

Egy minden irányba kritikus politikai kabaré – a közélet abszurditásait bemutató tárlat nyílt a XV. kerületben

Hogy a politika az elmúlt években teljességgel rátelepedett az emberek hétköznapjaira, jól jelzi, hogy már a kortárs design tárgyakon is találkozhatunk a legemlékezetesebb közéleti botrányokkal.
Vizuál hír

Elveszettnek hitt részletek kerültek elő az Egri csillagok 1923-as filmfeldolgozásából

Filmtörténeti szenzációt jelentő részletek kerültek elő az Egri csillagok bő száz éve forgatott némafilmváltozatából. Az életre kelthető apró szilánkokra Janikovszky Mara hagyatékában bukkantak rá.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.