Vizuál

Egy nagyváros szimfóniája – Szerelmeslevél Berlinhez

2020.03.11. 16:55
Ajánlom
Berlin nem szép, wunderbársága másban áll, hogy pontosan miben azt nehéz megfogalmazni. Erre vállalkozott a Berlinále három nagyon erős alkotása, mindhárom német filmet megnéztük.

Berlin, oly csodás vagy (du bist so wunderbar) énekli a híres berlini himnuszban Kaiserbase, azaz Robert Philip, a 20-as, 30-as évek stílusában. És tényleg, Berlin nem szép, wunderbársága másban áll, és azt nagyon nehéz megfogalmazni, hogy miben, mert annyira komplex.

Erre tesz kísérletet a Berlinale három nagyon erős alkotása, mindhárom a verseny programban futott. A Berlin, Alexanderplatz, a Kis nővér (Schwesterlein) és az Undine című film is Berlint választotta kulisszának, holott műfajilag nagyon különböznek egymástól: a Berlin, Alexanderplatz egy nagyvárosi eposz, az Undine egy nagyvárosi tündérmese, a Kis nővér pedig egy mai modern emberi sorsdráma.

202011035_2-102643.jpg

jelenet az Undine c. filmből (Fotó/Forrás: Christian Schulz/Schramm Film/Berlinale)

Christian Petzold, aki már ötödszörre vendég a Berlinale versenyszekciójában a Berlin alatti mocsárvilágból indít; hősnőjének egy a hugenották által Berlinbe hozott monda sellőjét, Undinét teszi meg. A film többnyire Berlin szívében a Nikolaiviertelben játszódik, amit a második világháború után középkoriasra építettek vissza. Csak zárójelben, ha ez nem lenne, ma semmit nem látnánk a történelmi Berlinből, köszönhetően a második világháború hatalmasságainak.

Paula Beer Ezüst Medve díjat nyert el Undine megformálásáért, ráadásul idegenvezetőt játszik a filmben, így a város múltjáról, a legújabb építkezésekről, a városfejlesztés terveiről is sok mindent megtudunk. Undine az Alexanderplatzot övező szocreál dzsungel egyikében lakik, így a filmben többször is megcsodálhatjuk az éjszakai Berlint felülről. Egyébként pont ez a része az Berlinnek, ami annyira személytelen, hogy a németek csak nicht-Ortnak, non place-nek nevezik, ami Marc Auge antropológustól származik és olyan monofunkcionális tereket jelent az urbánus és szuburbánus térben, mint a repterek, pályaudvarok, bevásárlóközpontok, azaz nincs történetük és identitásuk.

A fentről mutatott éjszakai Berlin, mintha mégis körül fonná, magához ölelné a szerelemeseket ebben a kollektív elmagányosodásban.

Egyfajta kontraszt is ez a fajta bensőségesség a nagyváros kissé felszínes kötödéseihez képest, ahol mindenki cimborája mindenkinek, de senkinek sem igazán. Petzold Berline egyszerre szerelmi vallomás és gyászjelentés: Berlin egy olyan város, amely csak úgy nem enged magához. Ahogy a szerelmet ugyanazon a helyen elveszítheted és meg is találhatod, a városban is ha akarod minden nap meghalhatsz és fel is támadhatsz - mert mindkettő szembe jön.

És nagyjából ott kezdi Burhan Qurbani Berlin, Alexanderplatz című filmjében, ahol Petzold abbahagyja. Az afgán származású, de Németországban szocializálódott rendező egy igazi nagyvárosi, a mai berlini viszonyokat hűen visszatükröző eposzt varázsol Döblin Alexanderplatzából. A filmben Franz Biberkopfot Franz Francisnak hívják, és nem német, hanem egy jobb élet reményében Bissau-Guineából Berlinbe érkező menekült.

Csak hogy a számoknál maradjunk: 16 millióan menekültek el Afrikából a kontinensen kívül, és 40 millióan élnek Afrikán belül nem saját hazájukban. Döblin nagyregénye és Ourbani filmje is egy történet, ami a lelkek utazását meséli el, míg végül a karakterek azzá válnak, amivé válni akarnak, vagy válniuk kell. És erre a mindenkori, beleértve a mai Berlint is kiválóan alkalmas. A regényt már harmadszor filmesítik meg, itthon talán a Fassbinder-féle tévésorozat a legismertebb.

Ha egy ilyen nagyvárosban rosszul indítasz, lehúz magával a mély, eltűnsz a süllyesztőben, onnan pedig még nehezebb feljutni - üzeni a történet -, holott senki nem akar mást, mint egy normális életet, házzal, kocsival és barátnővel. Senki sem egy menekültszállási ágyért és vajaskenyérért jött Berlinbe, mondja Reinhold az ördög, a kerítő, a fekete és arab menekülteknek.

Qurbani a berlini alvilágot mutatja be, története központi figurái drogkereskedők a Hasenhaidén, ami tökéletesen mutatja Berlin Janus-arcúságát.

A Hasenhaide egyfelől egy polgári park, ahol hipszterek dzsoggingolnak, családok piknikeznek és kutyát sétáltatnak, a másik sarokban meg ezerrel megy a drogkereskedelem. És ez is része a berlini imázsnak. Sokan vannak a társadalom peremén és nem veszünk róluk tudomást és legitim, hogy ezek az emberek nem akarnak a peremen maradni. Berlin egy fantasztikus párhuzamos univerzum, ahol egyszerre vannak jelen a turisták a hipszterek és a sötét alvilág. Nem lehet ítéletet alkotni a szereplőkkel kapcsolatban, hiszen, hogy lehetne jónak lenni és maradni egy rossz világban? Ez itt a kérdés, nem először is nem utoljára a történelemben: de legalább Berlinben minden a szemünk előtt zajlik, nincsenek tabuk, a rossz sem ólálkodik, nem oson alattomosan, hanem kitárja és megmutatja magát. 

202012396_1-102928.jpg

jelenet a Berlin, Alexander Platz c. filmből (Fotó/Forrás: Stephanie Kulbach/2019 Sommerhaus/eOne Germany/Berlinale)

És innen a mítoszból és eposzból érkezünk meg a harmadik film a Kis nővér (Schwesterlein) realizmusába, ami szinten kísérletet tesz a mesebeli-szál beemelésével, Jancsi és Juliska képében. Jancsit Lars Eidinger, Juliskát Nina Hoss játssza, a legyőzendő gonosz pedig a rák maga. A Kis nővér születésének körülményei is nagyon Berliniek. A svájci rendező duó, Stéphanie Chuat és Véronique Reymond 2012-ben a Berlinalen, a Barbara bemutatója után látta meg egy boltban Nina Hosst és leszólították, hogy rá gondoltak filmjükben női főszereplőként. És ez itt tényleg ilyen: én szinte minden nap látom Daniel Brühlt és Ludwig Treptet, de szálltam már ki úgy taxiból a házam előtt, hogy August Diehl állt előttem.

A rendezők Berlinben egyenesen a Schaubühnébe repítenek bennünket, ahol a valóságban mindkét művész játszik. Sven (Lars Eidinger) ide készül visszatérni a Hamletbe egy csontvelő műtét után. David, a színház igazgatója (Thomas Ostermeier) azonban ódzkodik az ötlettől, nem vállalja be bukást, esetleges visszaesés esetén. Csak hogy mindenki értse a párhuzamot, ez olyan, mintha egy magyar filmben Ónodi Eszter és Nagy Ervin játszanának testvérpárt és ezért Ascher Tamás bevállalná, hogy eljátssza a színigazgatót a vásznon.

202003211_1-103235.jpg

jelenet a Kis nővér (Schwesterlein) c. filmből (Fotó/Forrás: Vega Film/Berlinale)

Járunk a Schaubühne színpadán, a művészbüfében, sőt a tetőteraszon is, ahol a Nina Hoss tesz még egy kísérletet Thomas Ostermeier meggyőzésére. Lisa (Nina Hoss) férjével Svájcban él, ahol a férfi egy magánzeneiskola igazgatója.

Csodás, több emeletes mézeskalácsházban laknak a hegyek öblén, hétvégénként kiszaladnak a gleccserre síelni és sikló ernyőzni, Lisa mégis visszavágyik Berlinbe.

Hogy miért? Mert a nagy tökély, a mézeskalácsház és a glamour megölik kreatív vénáját, évek óta nem ír semmit, mert nincs, ami motiválja. Férje döntésével dacolva, visszatér Berlinbe, gyerekkora és felnőtté válása helyszínére és önmagát megtalálva újra írni kezd, ami megváltás testvére Sven számára is. És pont ez az, ami legjobban jellemzi Berlint, ezt a szabad, dekadens és őrült metropolist: ha elvesztél, vagy elvesztettél valamit, vagy valakit, itt biztosan megtalálod, még akkor is, ha ára van...

 

Fejléckép: Paula Beer az Undine c. filmben (fotó: Christian Schulz/Schramm Film/Berlinale)

Titokban, néhány hónap alatt készült el a Berlinale díjnyertes filmje

Kapcsolódó

Titokban, néhány hónap alatt készült el a Berlinale díjnyertes filmje

Morális kérdések, politikai hitvallás, műfaji és tematikai sokszínűség egyaránt jellemezte a 70. Berlinalét. Megnéztük Mohammed Rasoulof önéletrajzi ihletésű Arany Medve-díjas filmjét.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Színház

„A politika félelmetes szinten átszőtt mindent” – Vecsei H. Miklós is megszólalt a Junior Prima-közlemény kapcsán

A Junior Prima Díj átadóján Vilmányi Benett nem vette át a kitüntetést, amelyre a korábbi díjazottak közös közleményben reagáltak. Az aláírók között volt Vecsei H. Miklós is, aki közösségi oldalán fejtette ki véleményét az ügyről.
Színház

„Elkötelezett hívei vagyunk a vélemény- és szólásszabadságnak” – közleményt adtak ki a Junior Prima Díj birtokosai

A Junior Prima szeptember 20-án tartott díjátadó ünnepségén az egyik díjazott, Vilmányi Benett személyes nézeteire hivatkozva nem vette át a kitüntetést. Az elismerés birtokosai most közleményben reagáltak az esetre – adta hírül a Színház Online.
Klasszikus

Időutazás Anna Netrebkóval

Különösen személyes hangvételű estet adott Anna Netrebko szeptember 25-én este a Magyar Állami Operaházban, a mostanában a hírekben politikai állásfoglalása (vagy annak hiánya) miatt szereplő orosz szoprán néhány órára visszarepítette a nézőket a boldog békeidőkbe.
Színház

A Candide és a Szólít a szörny nyerte az eSzínház Fesztivál fődíját

Második alkalommal rendezték meg a virtuális térben az eSzínház Fesztivált, melynek keretében szeptember 16. és 25. között 18 színház 19 produkcióját láthatta a közönség. Az online szemlét négy kontinens 23 országából követték a nézők, a fesztivál végével a zsűri és a közönség döntött a legjobb produkciókról és alkotókról.
Színház

„Nem a csönd, a némaság jelzi a díj függetlenségét” – újabb reakciók Vilmányi Benett visszautasított elismerése kapcsán

A korábbi Junior Prima díjasok közleménye után Tompa Andrea, Gábor György és Kovács Bálint is közzétette gondolatait a véleményszabadságról, a díjak függetlenségéről és a színészszakma összefogásáról.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Tiszteletbeli lovagi címet kapott John Williams

A 91 éves amerikai zeneszerző is szerepel II. Erzsébet utolsó kitüntetési listáján. A tiszteletbeli lovagi címmel filmzenei életművét ismerik el.
Vizuál ajánló

Nem fordíthatjuk el a fejünket – Film készült az időskori demenciáról

Valós történetet dolgoz fel Vámos Zoltán orvos, filmrendező és forgatókönyvíró időskori demenciáról szóló kisjátékfilmje, amelyet szeptember 28-tól láthatnak az érdeklődők.
Vizuál hír

A gép szívében című filmet indítja az Oscar-díjért Bulgária

Martin Makariev alkotását indítja az Anya című film helyett Bulgária a 2023-as Oscar-díj legjobb nemzetközi film kategóriájában. A történet a kommunista Bulgáriába kalauzolja el a nézőket, ahol egy fegyenccsoport túszdrámába keveredik.
Vizuál ajánló

Artists in Residence – különleges programmal készül a Babel Camp Balatonbogláron

A boglári Babel Camp főképp azért csatlakozott a VEB2023 EKF Kultháló programjához, hogy a szezonon kívül is kulturális programokat biztosíthassanak a tó déli partján. Ennek kapcsán szeptember 25. és október 25. között összművészeti alkotótáborral várják a művészetek iránt érdeklődőket.
Vizuál ajánló

Art Market Budapest 2022 – A kortárs képzőművészet hazai csúcstalálkozója

Október 6. és 9. között 30 országból érkező mintegy 120 kiállító, több mint 500 művész több ezer alkotásával várja a közönséget a Bálna Budapest épületének négy emeletén, összesen mintegy 8000 négyzetméteren – ezzel Közép- és Kelet-Európa vezető kortárs képzőművészeti vására tovább erősíti meghatározó szerepét a régióban.