Vizuál

Egy nemzedék férfibálványa – 20 éve halt meg Marcello Mastroianni

2016.12.19. 08:04
Ajánlom
Az olasz filmszínész Fellini kedvenc színésze volt. Az édes élet főszerepét Paul Newman helyett osztotta rá, mert a rendező szerint "szörnyen jellegtelen" arca volt.

Marcello Mastroianni 1924. szeptember 28-án született agy asztalos fiaként a Rómához közeli Fontana Liriben. Műszaki rajzolóként dolgozott, amikor a második világháború végén a nácik elfogták, és egy észak-németországi munkatáborba vitték. Innen sikerült megszöknie, a harcok utolsó heteit egy velencei padláson vészelte át. A háború után egy római filmvállalatnál dolgozott könyvelőként, miközben építészetet és közgazdaságtant tanult az egyetemen. Az ottani színkörben partnere volt Giulietta Masina is, aki később Fellini felesége lett. Tehetségére Luchino Visconti rendező figyelt fel, aki színtársulatába hívta, a kamera elé először 1947-ben a Nyomorultak egyik filmváltozatában állt.

Marcello Mastroianni

Marcello Mastroianni (Fotó/Forrás: Keystone Features / Getty Images Hungary)

Az ötvenes években kissé esetlen mozgásával, kisfiús kedvességével a hősszerelmes jellegzetes olasz típusát teremtette meg a filmvásznon.

Az igazi ismertséget a Dosztojevszkij nyomán készült Fehér éjszakák hozta meg számára, a nagy áttörést pedig a Fellini rendezte Az édes élet. A heves vihart kavaró, gyorsan klasszikussá nemesedett alkotásban egy életét eltékozló újságírót alakítva divatot teremtett: fekete keretes szemüvege, angol Triumph sportkocsija és órája egyaránt utánzókra talált. A főszerepet eredetileg Paul Newmannek szánták, és Fellini csak azért választotta őt, mert "szörnyen jellegtelen" arca volt.

Mastroianni úgy vélekedett, hogy Fellini következő filmje, a Nyolc és fél alkotói válságba került rendezőjeként nyújtotta élete legjobb alakítását. 1970-ben szerepelt Fellini Rómájában, egy évtizeddel később A nők városában, amely egy középkorú férfi víziója a nőkről, végül 1985-ben Giulietta Masina oldalán a világhírű Ginger Rogers-Fred Astaire táncospárnak emléket állító Ginger és Fredben.

Pályafutása során az összes nagy olasz rendezővel dolgozott. Michelangelo Antonionival készítette Az éjszakát, amely az emberi kapcsolatok felszínességének rajza, Pietro Germivel a Válás olasz módra című fekete komédiát (1962), ebben jelölték először Oscar-díjra, 1967-ben a Visconti rendezte Közönyben egy gyilkost játszott.

Marcello Mastroianni és Sophia Loren

Marcello Mastroianni és Sophia Loren (Fotó/Forrás: Keystone Features / Getty Images Hungary)

Partnernői között volt egy film erejéig a korszak ügyeletes szexszimbóluma, Brigitte Bardot is, de

az összhangot Sophia Lorennel találta meg a legjobban. Hosszú ideig ők alkották az olasz film "álompárját",

tíznél is több filmet készítettek együtt, ezek között akad romantikus vígjáték (Tegnap, ma, holnap) komédia (Házasság olasz módra) és dráma (Napraforgó, Egy különleges nap). A homoszexuális rádióbemondó szerepe 1977-ben újabb Oscar-jelölést hozott számára. A két színész hosszú szünet után Robert Altman Divatdiktátorok című szatírájában szerepelt utoljára együtt 1994-ben.

Pályafutása során több mint 150 filmben játszott, s szinte minden műfajban maradandót nyújtott. Volt züllött Casanova, játszott A nagy zabálás című szatirikus komédiában és az Allonsanfan című történelmi drámában. Harmadik Oscar-jelölését a Nyikita Mihalkov által rendezett Fekete szemekért kapta 1987-ben, ezzel a filmtörténetben ő az egyetlen, akit a legjobb főszereplő kategóriában háromszor jelöltek nem angol nyelvű filmért. Magyar filmben is szerepelt, a Miss Arizonában (1988) Sándor Pál instruálta a kamera mögül. Utolsó munkája, az Utazás a világ kezdetére című portugál filmdráma volt 1996-ban, Manoel de Oliveira rendezésében.

GettyImages-530233331

GettyImages-530233331 (Fotó/Forrás: Keystone / Getty Images Hungary)

A sármos színész magánéletével is a lapok címoldalain szerepelt. 1948-ban viharos udvarlás után vette el Flora Carabellát, s felesége haláláig hűségesen kitartott mellette. Pedig számtalan szerelmi kaland hőse volt, egyetlen partnernőjének sem tudott ellenállni, s azok sem neki, csak Sophia Lorentől nem akart a barátságnál többet. Annál hevesebb viszony fűzte Catherine Deneuve-höz, akitől lánya született, a szintén francia Jacqueline Bisset-hez, angol nyelvterületen egyetlen hódítása Faye Dunaway volt. A magát félénknek beállító színész bevallottan bolondult a szép nőkért, szerencsésnek mondta magát az életben és a szerelemben is. Saját arcát ugyanakkor inkább "minden jellegzetesség nélkülinek és közönségesnek" nevezte, mint jóképűnek. Magánéletét igyekezett diszkrécióban tartani, s csak két imádottjának nevét árulta el, Barbara és Chiara lányáét.

Faye Dunaway és Marcello Mastroianni

Faye Dunaway és Marcello Mastroianni (Fotó/Forrás: Keystone Features / Getty Images Hungary)

Számtalan kitüntetése – Golden Globe-, Bafta-, tiszteletbeli César-díja – mellett az 1989-ben alapított Európai Filmakadémia egyik életre hívója volt, s

azon kevés színészek egyike, akit alakításáért két alkalommal is fődíjjal ismertek el Cannes-ban.

Utolsó éveiben több baleset érte, betegségek kínozták, egyre többet foglalkoztatta a halál gondolata. 1996. december 19-én halt meg Párizsban, hasnyálmirigyrák következtében. A halálhír bejelentésétől temetéséig Rómában fekete gyászlepellel takarták le a Trevi-kút egy részét, Az édes élet emlékezetes jelenetére utalva. A Marcello Mastroianniról elnevezett díjat a velencei filmfesztiválon adják át évente a legjobb fiatal színésznek vagy színésznőnek, az olasz fővárosban tér viseli nevét. 2014-ben, születésének 90. évfordulóján a cannes-i filmfesztivál plakátján fiatalkori portréja volt látható.

Programkereső

Legolvasottabb

Színház

Csak röpülnék – beszélgetés Bodnár Erikával

Gyerekként József Attila versei adtak neki hitet. Sírni mindig szégyellt, nevetni csak a főiskolán tanult meg. Legendás művészekkel dolgozott együtt és sohasem elégedett meg azzal, ami már bevált. Új utakat keresve próbált meg röpülni, mindig egyre feljebb, s gondolatban talán most is egyik híres szerepében szárnyal. Bodnár Erika – Jászai-díjas, érdemes és kiváló művész – már két éve nem lépett színpadra. Megtisztelő, hogy az otthonában beszélgethettünk vele.
Zenés színház

74 évesen elhunyt Edita Gruberová

A „Szlovák Fülemüle” becenéven is emlegetett, világhírű szoprán énekesnő halálhírét a család közlése alapján müncheni ügynöksége, a Hilbert Artists Management tette közzé.
Klasszikus

Egy legendás tanárra emlékezik a legifjabb generáció a Zeneakadémián

Varga Tibor hegedűművész-tanár emlékének szenteli október 18-i koncertjét a Pannon Filharmonikusok, melyen négy csodagyerek-hegedűművész is közreműködik.
Könyv

Elhunyt Kálmán C. György

Vasárnap hajnalban, hatvanhét éves korában elhunyt Kálmán C. György – tudatta a neves egyetemi tanár, irodalomtudós, kritikus, publicista féltestvére
Zenés színház

Így búcsúztak a pályatársak Edita Gruberovától

A hetvennégy éves korában elhunyt, világhírű koloratúrszoprán, Edita Gruberová elvesztése nemcsak a közönséget sújtotta le, kollégái is fájó szívvel emlékeztek meg róla.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

„Hogy mi a humor? Túlélés” – emléktáblát avattak Antal Imre tiszteletére

Az Erkel Ferenc-díjas magyar zongoraművész, televíziós személyiség emlékét mától tábla őrzi egykori otthona, a Damjanich utca 40. alatti ház falán.
Vizuál aukció

Rekordáron kelt el Vaszary János fényben lebegő városa

160 millió forintért kelt el Vaszary János San Remo című festménye a Virág Judit Galéria őszi aukcióján. A kimagasló érdeklődés mellett zajló hibrid árverésen Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának lenyűgöző darabja, az Utcai zenészek 48 millió forintért cserélt gazdát.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Postaládák

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a postaládák mögött megbújó történelemről mesélt.
Vizuál hír

Szintet lépett az HBO a hazai sorozatgyártásban

Az HBO új magyar sorozata, A besúgó világpremierje a Genfi Nemzetközi Filmfesztiválon lesz november 7-én. Szentgyörgyi Bálint, író-rendező, valamint Mátyássy Áron és Miklauzic Bence rendezők nyolcrészes sorozata az első magyar sorozat, amelynek a világpremierje nemzetközi fesztiválon lesz.
Vizuál aukció

Vaszary, Aba-Novák és Munkácsy remekművei a Virág Judit Galéria őszi aukcióján

Vaszary János utolsó itáliai nyarát felidéző festménye, Aba-Novák Vilmos római trattoria ciklusának lenyűgöző darabja, Munkácsy Mihály anya-gyerek kompozíciója és Kádár Béla Amerika-élményének emléket állító műve is kalapács alá kerül a Virág Judit Galéria őszi aukcióján október 17-én a Budapest Kongresszusi Központban.