Vizuál

Egy szakállas asszony a 17. századból

2017.01.02. 09:26
Ajánlom
Egy szakállas nő tökéletes ellentétben áll mindazzal, amit a női szépségről gondolunk, és nem volt ez másképp a a 17. században sem. A nápolyi festő képén Magdalena Ventura alakja mégsem torz furcsaságként, hanem egyedülálló, őszinte modellként jelenik meg.

Napjainkban a gender sokat kutatott és igen gazdag téma és szemléletmód is. A szexuális forradalom és a közelmúlt genetikai, szexuálpszichológiai kutatásai rámutattak arra, hogy a férfi-női nemi kategóriák nem kizárólagosak, és csak a társadalom nagyobb részét fedik le. Ma már a tudomány különválasztja a biológiai és társadalmi nemet - a 17. században viszont, amikor Magdalena Ventura úgy döntött, modellként egy nápolyi festő vászna elé áll, még mindez sokkal egyszerűbben működött. A férfiak férfiak voltak, a nők pedig nők - vagy mégsem?

Jusepe de Ribera nápolyi festő 1631-es, A szakállas nő (La mujer barbuda) néven ismertté váló képéről, és annak alanyáról a Guardian közölt eszmefuttatást. Ebben a cikk szerzője a kép alkotóját és modelljét is a gender fluiditás hőseként említi, mivel a festmény képes volt túllépni az azóta is uralkodó leegyszerűsített férfi-női ábrázoláson. Vegyük szemügyre a 17. századi festmények emberfiguráit, akár Rembrandt vagy Caravaggio képein is. A művekről első pillantásra eldönthető, milyen nemű alakokat ábrázolnak: a férfiakról elsősorban arcszőrzetük, a nőkről pedig kerek idomaik árulkodnak.

jusepe-de-ribera-the-bearded-woman-breastfeeding-1358183295 b

jusepe-de-ribera-the-bearded-woman-breastfeeding-1358183295 b

És akkor most vessünk egy pillantást Ribera festményére. A kép központi alakjának hosszú, fekete szakálla miatt első blikkre azt gondolnánk, egy férfit ábrázol. Ahogy viszont alaposabban megnézzük a művet, feltűnik, hogy az alak éppen ölében tartva szoptatja csecsemőjét. Ha még tüzetesebben megvizsgáljuk az ábrázolt személyt, láthatjuk hogy a ruhája, az alakja, és természetesen a melle miatt egyértelműen nő az illető - csak férfias arca és szakálla miatt gondolhatnánk az ellenkezőjét.

A modell, Magdalena Ventura korának helyi híressége volt. Anatómiailag nő volt, maszkulin felépítése és szakálla miatt viszont könnyen hihették róla az ellenkezőjét. Ribera képén morózus arccal, mintegy bibliai prófétaként mered ránk a vászonról. A válla mögött álló férje a képen sokkal kevésbé tűnik férfinak: testtartása félénkebb, szakálla kisebb, felépítése nőiesebb. Szinte elhomályosítja őt felesége jelenléte, ami a valóságban is hasonlóképp lehetett. Ventura ellenszegülése a kor nőideáljának igazi hírességgé tette őt a 17. századi Olaszországban - egyfajta Conchita Wurstként hirdette másságát, hogy ő különbözik női kortársaitól.  Pedig az Abruzzi-ból származó Ventura élete első felében pontosan úgy élte életét, mint bármely más nő. Három gyereket szült, mielőtt 37 éves korában szakálla egyszer csak nőni kezdett. A képen 52 évesen, immár kifejlett arcszőrzettel látható.

A kép Nápolyban készült, ahol Jusepe de Ribera festőként dolgozott. A város spanyol uralom alatt állt, Ribera pedig maga is Spanyolországból, Valenciából származott. Képén az otthonról hozott festészeti jegyeket keverte Caravaggio bátor realizmusával. Az akkori nápolyi alkirályt lenyűgözte az Abruzziból származó szakállas nő személye és hírneve, ezért megbízást adott Riberának, hogy örökítse meg alakját - így született meg a kép.

A szakállas nőt cirkuszi mutatványba illően, "a természet csodájaként" hirdették a korban - ezt ma az elnyomó társadalmi normák kirekesztő hatásaként értelmezhetjük, a 17. században viszont egyszerűen az érdekesség és a szörnyűség keverékeként tekintettek Venturára. Gender elméletről, de még evolúcióról szóló gondolatok sem léteztek, egyedül az volt, amit Isten megteremtett. Ez pedig megváltoztathatatlan volt, mindegy hogy férfiről, nőről vagy állatokról volt szó. Persze akadtak szabályt erősítő kivételek, amiket elfajzottnak, sokszor  szörnyszülöttnek bélyegeztek: hibrid állatok, keresztezett növények, nem mindennapi szülések és szakállas nők.

Festményén Ribera mégsem ítélkezik, egyszerűen nyugodt, komor naturalizmussal és méltósággal ábrázolja Venturát. A szakállas nő egyedi alakként tűnik fel a képen, de egy pillanatig sem furcsaságként vagy szörnyűségként. A kép nemcsak modellje, de festője kivételességéről is árulkodik: Ribera együttérző, a valóság iránt érzékeny művészként jelenik meg előttünk. Képe a radikális realizmus egyik kivételes példája: az igazságot a szépség mindenféle konvenciói és elvárásai elé helyezi. A kor nőalakjai jobbára szentek, mártírok és meztelenek voltak a képeken. Ventura egyik sem: ő egy nő, egy férfi szakállával, amint épp gyermekét szoptatja. Ribera pedig a valóságnak ezt az egyediségét tudta kompromisszumok nélkül megjeleníteni.

A festmény a londoni Nemzeti Galéria Caravaggión túl című kiállításán tekinthető meg - 2017-ben várhatóan Dublinban és Edinburgh-ben is látható lesz.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

Egy életet kell végigélni ahhoz, hogy valaki így tudjon zongorázni

Kurtág Márta emlékére szólt a zene szerdán a BMC-ben, a 94 éves Kurtág György játékát pedig videofelvételen hallottuk. Feleségének tett ígérete volt, hogy ezt a Mozart-szonátát adja elő.
Zenés színház

A díva, akit a grúz szegénységből a világ tetejére segített az énekhangja

Tbilisziben született, Milánóban él, szerte a világon ünneplik. 2020-ban Japán és Kína mellett a Keresztény farsang sztárvendégeként Magyarországon is fellép „az operavilág Angelina Jolie”-jaként emlegetett szoprán, Nino Machaidze, aki magazinunknak karrierje lépcsőfokairól, múltjáról, jelenéről és jövőjéről is mesélt.
Jazz/World

Jön Juan Diego Flórez – Íme a 17. VeszprémFest teljes programja

Az öt napos zenei fesztiválon duplázik a Jazz+Az, érkezik a Postmodern Jukebox és közönség elé lép a világ egyik legnépszerűbb opera csillaga, Juan Diego Flórez.
Vizuál

Eredeti művek – hamis kiállítás?

Lehet-e egy punkot klasszikus kiállításon bemutatni? Kifinomult bosszú a művészeti közegtől vagy egyszerű félreértelmezés?
Könyv

Minden olvasója úgy érzi, róla szól - az Utas és holdvilág kultusza

Több mint 80 évvel megjelenése után az Utas és holdvilág népszerűbb, mint valaha. Nagy sikerű rádiójáték és színpadi előadás született belőle, nemsokára pedig film is készül - utánajártunk a kultregény titkának.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Borsos Miklós emlékkiállítás az Országos Széchényi Könyvtárban

A rajzok olyan klasszikus magyar írók műveihez kapcsolódnak, mint Szenczi Molnár Albert, Babits Mihály, Arany János vagy Illyés Gyula.
Vizuál hír

A Netflix hozza Sophia Loren új filmjét

A Netflix vásárolta meg az Előttem az élet című világhírű regényből, Sophia Loren főszereplésével készülő új produkció forgalmazási jogait.
Vizuál hír

Tiltakoznak a dolgozók a múzeumok költöztetése ellen

Elfogadhatatlannak tartják, hogy államtitok lett egy közgyűjtemény költözésének részleteiből, a műtárgyakhoz pedig évekig még a szakértők sem férhetnek hozzá. "Költöző közgyűjtemények, veszélyeztetett értékek, bizonytalanságban tartott munkatársak..." címmel adtak hangot véleményüknek.
Vizuál morphoto

KÉP-regény: A napelemes poloska

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten a klímaváltozásra reflektál.
Vizuál berlinale

Jeremy Ironsszal és politikai állásfoglalásokkal nyitott a Berlinale

A társadalmi, politikai kérdések iránt hagyományosan nyitott Berlini Nemzetközi Filmfesztivál csütörtök esti megnyitóján egyperces néma tiszteletadással emlékeztek meg a Hessen tartományi Hanauban előző nap történt lövöldözés áldozatairól.