Vizuál

Egy tucat kiállítás a karácsonyi szünetre

2019.12.27. 19:25
Ajánlom
Ha lemozognánk a rengeteg szaloncukrot és töltött káposztát, remek alkalom egy kellemes séta egy kiállításon. Ezeket a tárlatokat január első hetéig lehet megtekinteni, így még beleférnek a karácsonyi szünetbe,

Még a karácsony hangulatban:

Rófusz Kinga: Adventi Kalendárium

Rofusz Kinga az egyik legismertebb és eredetiségében is egyedülálló hazai illusztrátor. Légies, szürreális, csodákkal teli lenyűgöző mesevilága könnyen felismerhető. Lebegő, repülő alakjai Szabó T. Anna verseit kísérik az Adventi kalendárium című kötetekben. Az ebből válogatott, illetve az ünnepváró és az ünnepekhez kapcsolódó képei kerültek a falra a mostani kiállításon. 
december 1.–2020. január 5., Klebelsberg Kultúrkúria

Meseaukció

Rófusz Kinga: Éjszaka (Fotó/Forrás: Műtárgyak éjszakája)

 

A XX. századi karácsonyaink – adventi körkép

Óriási nyitogatható adventi naptár, diafilm-kuckó és apró ajándékok várják a látogatókat. A kiállítás kultúr- és társadalomtörténeti szempontból mutatja be, hogyan formálódtak az ünnepi szokások a világháborúk, válságok és politikai változások idején. A tárlat múlt századi képeslapokkal, plakátokkal, valamint a könyvtár munkatársainak személyes családi karácsonyi fotógyűjteményeivel egészül ki. A falakon évtizedek bontásában jelennek meg a régi ajándékok, játékok, korra jellemző érdekességek. A kiállítótereket a karácsonyhoz köthető tárgyak, régi irattartók kötik össze, utóbbiak apró ajándékokat rejtenek, ezzel is kedveskedve a látogatóknak.
december 5.–2020. január 10., Országos Széchényi Könyvtár

Karacsonyifotoaz1950-esevekbol-145852.jpg

Karácsonyi fotó az 1950-es évekből (Fotó/Forrás: OSZK)

 

Erős a fotós szekció is:

Maija Astikainen: One-Dog Policy

A kutyák családtagok, szőrös gyermekeink lettek. A vadon megtestesítői, ugyanakkor otthonainkban mintha különleges emberek is lennének. Úgy viselkednek, mint mi, olyanok, mint mi, csak egy másik világból való fajt alkotnak. A One-Dog Policy című sorozat azokat a szerepeket vizsgálja, amelyeket a kutyákra osztunk. A fotók az antropomorfizmussal, az állatok emberi tulajdonságokkal való felruházásával játszanak. A hasonlóság illúziója téves értelmezéshez vezet. A kutyák emberi tulajdonságokra tesznek szert, bűnbánónak vagy depressziósnak tűnnek, nevetnek vagy vádaskodnak. Képzeletbeli személyekké válnak. Maija Astikainen (1985) Helsinkiben élő fotóművész. Saját munkásságában az ember, a természet és a város viszonya izgatja.
november 21.–2020. január 5., Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház (PaperLab galéria)

952-184748.jpg

One-Dog Policy (Fotó/Forrás: Maija Astikainen: )

Máté Bence kiállítás

A legismertebb hazai természetfotós Bence életművét bemutató nagyszabású kültéri kiállításon tizenöt, hátulról megvilágított paraván látható. A 623 természetfotót a legkiválóbb képek közül maga a szerző választott ki. Alkotásaival Bence az összes földrészt meghódította, legeredményesebb versenyzőként első helyen áll a BBC fotós pályázat összes ranglistáján, továbbá ő az egyetlen, aki az ifjúsági és a felnőtt mezőnyben is megkapta a természetfotósok Oszkárjaként számon tartott díjat. Máté Bence hétvégente 16:00 órától dedikál a kiállítás helyszínén. Élményeiről A Vértelen vadászat című előadásában mesél a Budapesti Kongresszusi Központban, 2020. január 4-én.
november 9.–2020. január 5., Podmaniczky Frigyes téren, az Arany János utcai metrómegállónál

36. Magyar Sajtófotó Pályázat

Természet 3. díj Máté Bence: CsillagfürdőA hosszú zársebességnek köszönhetően a levegőben repülő vízcseppek vonalakat rajzolnak, ahogy a kormorán megrázza magát, miközben egy szürke gém figyeli. A fagyos télben a lék köré gyűltek a halászmadarak, melyeket folyamatosan, 53 napig figyeltem, így számos hasonlóan érdekes jelenetnek és viselkedésnek lehettem szemtanúja. (Fotó/Forrás: Bence Mate / Magyar Sajtófotó Pályázat)

 

Au revoir! Magyar származású fotográfusok Franciaországban

A fotográfia hírességei, André Kertész, Brassaï, Robert Capa, Lucien Hervé, mellett a Vármúzeum kiállítása igazi meglepetéseket tartogat. Több olyan női alkotó is felbukkan, akikről eddig szinte semmit nem tudtunk, felvételeik alapján azonban méltán kerülnek egy falra neves kollégáikkal. A közönség előtt kevéssé ismert, magyar származású művészek, pl. Rogi André, Ergy Landau, Ervin Marton, Emeric Feher, André Steiner, munkáit is bemutatja, akik az 1920–as évekről napjainkig Franciaországban működtek, illetve működnek ma is. A közel kétszáz bemutatott művet eredeti dokumentumok, tárgyak és mozgóképes anyagok egészítik ki.
október 4.–2020. január 5. Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum

Tancosno1936es1937228x179cmkorabelibromezustzselatinnagyitasMuseeNicephoreNiepceVilledeChalon-sur-SaoneCMmeNicoleBajoletSteiner-185505.jpg

Táncosnő 1936 (Fotó/Forrás: André Steiner)

 

A festészet is rangos művészekkel képviselteti magát:

Rembrandt és tanítványai. Rajzok és rézkarcok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből

Rembrandt és követőinek rajzaiból több mint 40 lapot őriz a múzeum Grafikai Gyűjteménye. A mester rézkarcaiból csaknem az összes lap megtalálható a gyűjteményben, miként a tanítványok rézkarcai is. A kiállítás az évforduló alkalmából Rembrandt rajzait és rézkarcait tanítványok műveinek környezetében kívánja bemutatni. A rajzoktatás egyes területei – portré, akt, tájrajz, figuravázlat, narratív kompozíciók – alapján rendezett kamarakiállításon a művek bepillantást engednek Rembrandt tanítói tevékenységébe és műhelyének működésébe. Rembrandt műhelye – amely csaknem ötven feljegyzett tanítványt vonzott –, a Carracciak bolognai akadémiájához hasonló, szabad iskolaként működött, ahová többnyire alapképzésüket elvégzett, kész művészek jelentkeztek. Céljuk a mesterrel való együttműködés során tudásuk tökéletesítése, elmélyítése volt. Elsajátították Rembrandt rajzstílusát, a mesterével megegyező rajztechnikákat – lavírozott toll- vagy ecsetrajz, barna tinta, kréta – alkalmaztak. Rembrandt környezetében lehetőségük volt az élő modell utáni rajzolás gyakorlására. Rembrandt azonban tanítványait mindenek előtt a szolgai másolástól eltérő, önálló komponálásra bátorította. Ennek gyakorlása céljából a tanítványok variációkat készítettek Rembrandt műveiből kiindulva. 
szeptember 20.–2020. január 5., Szépművészeti Múzeum

rembrandtrajz-184452.jpg

Rembrndt rajzok és rézkarcok (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)

 

„A nagyvilág művésze vagyok…” László Fülöp (1869-1937)

László Fülöp, vagy ahogy később nevezte magát, Philip de László a századforduló legkeresettebb portréfestője volt. Képei a londoni National Portrait Gallery-ben függnek, uralkodók, államfők és arisztokraták adták kézről kézre a nevét. A művészt szülőhazájában azonban mára szinte teljesen elfelejtettek. Elsősorban királyokról, királynőkről, főnemesekről és kiemelke!dő közéleti személyekről készített portréiról ismert, de a magyar vidéki életről, utazásai helyszínéről is festett zsáner- ill. tájképeket. Életműve mintegy 2700 portrét tartalmaz, közöttük olyan hírességekét, mint VII. Eduárd angol király, II. Erzsébet brit királyné, I. Ferenc József császár, Görgei Artúr tábornok, Horthy Miklós kormányzó, Jerome K. Jerome angol író, XIII. Leó pápa, Rampolla vatikáni bíboros, Lord Rothermere politikus, Theodor Roosevelt államelnök, II. Vilmos német császár.
szeptember 26.–2020. január 5., Magyar Nemzeti Galéria

12-204011.jpg

László Fülöp: Agathe von Ratibor und Corvey hercegnő, 1899 (Fotó/Forrás: Matthew Hollow © de Laszlo Foundation)

 

Mintázat és dekoráció

A Pattern and Decoration mozgalom a hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek közepéig bontakozott ki az Egyesült Államokban. A hatvanas évek minimalizmusának antitéziseként kialakult csoport az uralkodó művészeti irányzatok, és általánosságban a nyugatias „magas művészet” hegemóniájával helyezkedett szembe. Sem a múzeumok, sem az európai művészeti közeg nem mutatkozott befogadónak törekvéseikkel szemben. Képviselői nem csupán a formaalkotás szintjén, hanem tudatos program mentén közelítették meg a minimalista purizmus elleni lázadást. A művészek sokszor az ornamentikát mint ritmust és mint történelmi, kulturális jelentések hordozóját használták fel eszmei és politikai tartalmak kifejezésére. A mozgalom a nyugati művészeti kánonból száműzött keleti művészeti tradíció, például az iszlám ornamentika forrásanyagára is támaszkodott.
október 5.–2020. január 5. Ludwig Múzeum

_macconel_01-183918.jpg

Macconel (Fotó/Forrás: Ludwig)

 

Kortársak:

Horváth Lóczi Judit: Bad Hair Years

Horváth Lóczi Judit absztrakt festményeit és objektjeit mindig élethelyzetek vagy személyes történetek inspirálnak. Minden alkotás egy-egy naplóbejegyzés. Sorozatai formázott vászon-alapra készülnek, amelyekre gyakran applikál lézervágott falemezeket vagy más elemeket. Műveiben nemcsak a festészet és a szobrászat területe találkozik, de ezeket a végzettségéből adódóan az építészetre jellemző erős geometrikusság és mérnöki pontosság is kiegészíti. Valamennyi műnek frappáns angol címe van, ami a művész életének időszakaira utal.
november 27.– január 3. Faur Zsófi Galéria

file-185841.jpg

All you need is endurance (Fotó/Forrás: Horváth Lóczi Judit)

 

Balogh József Zsolt: Pillanatképek ecsettel

Az ünnepekre egy különleges, fiatal, kortárs alföldi festő munkáit tárul a látogatók elé. Balogh József Zsolt 2011-ben tűnt fel Kecskeméten, ahol elnyerte a Bozsó János Ösztöndíjat. Mesterei: Szappanos István, Bruncsák András és Matteo Massagrande festőművészek voltak. Állandó résztvevője és szervezője a hazai alkotótáboroknak. Csoportos kiállításai mellett egyéni tárlata volt többek között Izsákon, Kecskeméten, Kiskőrösön, Komárnóban és Nagykőrösön. „Szívemhez közel álló témáimat a saját mikrokörnyezetemből merítem. Empatikus mivoltomat nem tudom letagadni, ezért világomat megfigyelve, arra ráhangolódva az idős emberek, az utcai életképek gyakran megjelennek képeimen.” A kiállítás megtekinthető előre egyeztetett időpontban.
november 29.–2020. január 4., Jókai Klub

502-183640.jpg

Pillanatképek ecsettel (Fotó/Forrás: Balogh József Zsolt:)

 

Rajk Látvány-Kiállítás Rajk László emlékére

Szeptember 11-én rövid lefolyású, súlyos betegség után elhunyt az építész, díszlettervező. A magyar építészet „egyik legösszetettebb, nyughatatlan alakjának” nevezte az Építészfórum. 1967-ben a Műegyetem építészmérnöki karán kezdte meg tanulmányait, később a montréali McGill tanulója lett. Itt szerzett mesterfokozatot 1978-ban. A Lakóterv, az Iparterv vezető építésze volt, a rendszerváltás után két évig pedig a Mafilm látványtervezője, majd saját vállalkozást indított. 1992-től filmépítészetet tanított a Színműn. Az avantgarde művészeti mozgalmon keresztül jutott a politikáig. Megalapította az AB Független Kiadót, amelynek kiadványait ő tervezte. A nyolcvanas években nem kaphatott munkát, lakásából "Rajk-butikot" alakított, és szamizdatok terjesztésével foglalkozott.

Számos sikeres film látványvilágán és díszletein dolgozott, többek között Gothár Péter Megáll az idő (1981), Tarr Béla A londoni férfi (2007), valamint a Berlinale-díjas A torinói ló (2011) című filmjén, dolgozott Nemes Jeles Lászlóval a Napszálltán (2018) és az Oscar-nyertes Saul fián (2015), illetve az idei magyar Oscar-jelölt filmen, Tóth Barnabás Akik maradtak című alkotásán is.
december 18.–2020. január 5., Centrális Galéria

70336758_3009783945714960_905621866138304512_o-083110.jpg

Rajk László (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke / Magvető Kiadó)

 

Búcsú Adytól

A föltámadás szomorúsága

Emlékkiállítás Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából. „Egy merev test a puszta ágyon, mélyen a vaságyon, fekete szegény tetem, egy lepedővel betakarva…” – írja Móricz Zsigmond Ady Endre halottas ágyánál. Ezt a testet visszaemlékezések, fényképek, rajzok, szobrok sora örökítette meg. A kiállítás a halál pillanatával kezdődik, majd tárgyi emlékeink, írásbeli dokumentumok, filmfelvételek, versek bemutatásával idézzük fel azt az utat, melynek végén Ady Endre alakja szoborrá merevül a Nemzeti Sírkertben.
január 25.–2020. január 5., Petőfi Irodalmi Múzeum

ady_halott-e1453971816340-175516.jpg

Ady Endre halálos ágyán a Liget szanatóriumban

Programkereső

Legnépszerűbb

Zenés színház

Ingyenesen nézheti Andrew Lloyd Webber musicaljeit a YouTube-on

Bár a szolgáltatás ingyenes lesz, a nézőket arra bátorítják, hogy adakozzanak egy-egy alapítványnak a koronavírus-járvány közepette, amikor a színházak bezártak.
Klasszikus

A Zeneakadémia tanárai péntek esténként a remény dallamát játsszák erkélykoncerten

A párizsi és a lyoni Conservatoire közös felhívása nyomán először április 3-án, majd minden pénteken este 7-kor Marc-Antoine Charpentier Te Deumának jól ismert prelúdiuma szólal meg. A Zeneakadémia örömmel fogadta a felkérést: minden héten más oktatója játssza a dallamot erkélykoncerten.
Klasszikus

Gyakran ismételt kérdések a hárfáról – Razvaljajeva Anasztázia válaszol

Új sorozatunkban, amelynek címe: Hangszertár, zenekari művészeket és szólistákat kértünk arra, mutassák be szakmájuk legfontosabb eszközét. Razvaljajeva Anasztázia a klasszikus zenei színtér egyik legizgalmasabb hangszerese. Egyértelmű volt, hogy ha hárfáról van szó, hozzá kell fordulnunk.
Könyv

Az orvos, aki naplót vezetett Auschwitzban

Eddy de Wind műve különbözik minden más, a holokausztról és a haláltáborokról szóló beszámolótól, a zsidó orvos feljegyzései ugyanis nem visszaemlékezések, hanem a helyszínen született naplóbejegyzések. A szerző fia arról is mesélt, szülei története hogyan hatott az egész családra.
Színház

„Ami a szőnyeg alatt van” – Bíró Kriszta könyvet ír Molnár Piroskáról

Az életrajzi mű a Corvina Kiadónál készül, szerzője, az Örkény Színház többkötetes íróként is számon tartott művésze régóta jól ismeri Molnár Piroskát, így bizalmasan tud vele beszélgetni a szakmáról és életéről.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Slow Art Day a Ludwig Múzeum Facebook-oldalán

A Ludwig Múzeumban áprilisban nyílt volna a Lassú élet – Radikális hétköznapok című kiállítás, amely a koronavírus-járvány miatt csak később lesz látható. A veszélyhelyzet miatt a szombati nemzetközi Slow Art Day múzeumba meghirdetett programjai is elmaradnak, a Ludwig azonban két online programot kínál, amelyek a lassú élethez és a kiállításhoz kapcsolódnak.
Vizuál magazin

KÉP-regény: Szelfinvázió

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezen a héten arról elmélkedik, miért kéne letennünk a telefonunkat, és a fényképezés helyett a pillanatnak átadni magunkat.
Vizuál ajánló

Remény és jövőbetekintés a Ludwig Múzeum műveivel

A Ludwig Múzeum The Dead Web – The End című kiállításán bemutatott alkotások között több olyan munka is szerepel, amelyek a Ludwig gyűjteményének művei, és amelyeket a jövőben biztosan láthatunk, ha a múzeum újranyitja kapuit. Melyek ezek az alkotások?
Vizuál Nemzeti Filmintézet

Azonnali segély a szabadúszó filmeseknek

A Nemzeti Filmintézet 50 milliós Filmipari Segélyalapot nyit a koronavírus-járvány miatt nehéz helyzetbe került szabadúszó filmesek azonnali megsegítésére.
Vizuál fotó

Fény az éjszakában – Az első ismert éjszakai felvétel Budapestről

Mi vonzott 300 ezer embert a Duna-partra egy májusi estén 1903-ban? A Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának munkatársa az első ismert éjszakai Budapest-felvételről ír.