Vizuál

Egy tucat kiállítás a karácsonyi szünetre

2019.12.27. 19:25
Ajánlom
Ha lemozognánk a rengeteg szaloncukrot és töltött káposztát, remek alkalom egy kellemes séta egy kiállításon. Ezeket a tárlatokat január első hetéig lehet megtekinteni, így még beleférnek a karácsonyi szünetbe,

Még a karácsony hangulatban:

Rófusz Kinga: Adventi Kalendárium

Rofusz Kinga az egyik legismertebb és eredetiségében is egyedülálló hazai illusztrátor. Légies, szürreális, csodákkal teli lenyűgöző mesevilága könnyen felismerhető. Lebegő, repülő alakjai Szabó T. Anna verseit kísérik az Adventi kalendárium című kötetekben. Az ebből válogatott, illetve az ünnepváró és az ünnepekhez kapcsolódó képei kerültek a falra a mostani kiállításon. 
december 1.–2020. január 5., Klebelsberg Kultúrkúria

Meseaukció

Rófusz Kinga: Éjszaka (Fotó/Forrás: Műtárgyak éjszakája)

 

A XX. századi karácsonyaink – adventi körkép

Óriási nyitogatható adventi naptár, diafilm-kuckó és apró ajándékok várják a látogatókat. A kiállítás kultúr- és társadalomtörténeti szempontból mutatja be, hogyan formálódtak az ünnepi szokások a világháborúk, válságok és politikai változások idején. A tárlat múlt századi képeslapokkal, plakátokkal, valamint a könyvtár munkatársainak személyes családi karácsonyi fotógyűjteményeivel egészül ki. A falakon évtizedek bontásában jelennek meg a régi ajándékok, játékok, korra jellemző érdekességek. A kiállítótereket a karácsonyhoz köthető tárgyak, régi irattartók kötik össze, utóbbiak apró ajándékokat rejtenek, ezzel is kedveskedve a látogatóknak.
december 5.–2020. január 10., Országos Széchényi Könyvtár

Karacsonyifotoaz1950-esevekbol-145852.jpg

Karácsonyi fotó az 1950-es évekből (Fotó/Forrás: OSZK)

 

Erős a fotós szekció is:

Maija Astikainen: One-Dog Policy

A kutyák családtagok, szőrös gyermekeink lettek. A vadon megtestesítői, ugyanakkor otthonainkban mintha különleges emberek is lennének. Úgy viselkednek, mint mi, olyanok, mint mi, csak egy másik világból való fajt alkotnak. A One-Dog Policy című sorozat azokat a szerepeket vizsgálja, amelyeket a kutyákra osztunk. A fotók az antropomorfizmussal, az állatok emberi tulajdonságokkal való felruházásával játszanak. A hasonlóság illúziója téves értelmezéshez vezet. A kutyák emberi tulajdonságokra tesznek szert, bűnbánónak vagy depressziósnak tűnnek, nevetnek vagy vádaskodnak. Képzeletbeli személyekké válnak. Maija Astikainen (1985) Helsinkiben élő fotóművész. Saját munkásságában az ember, a természet és a város viszonya izgatja.
november 21.–2020. január 5., Magyar Fotográfusok Háza - Mai Manó Ház (PaperLab galéria)

952-184748.jpg

One-Dog Policy (Fotó/Forrás: Maija Astikainen: )

Máté Bence kiállítás

A legismertebb hazai természetfotós Bence életművét bemutató nagyszabású kültéri kiállításon tizenöt, hátulról megvilágított paraván látható. A 623 természetfotót a legkiválóbb képek közül maga a szerző választott ki. Alkotásaival Bence az összes földrészt meghódította, legeredményesebb versenyzőként első helyen áll a BBC fotós pályázat összes ranglistáján, továbbá ő az egyetlen, aki az ifjúsági és a felnőtt mezőnyben is megkapta a természetfotósok Oszkárjaként számon tartott díjat. Máté Bence hétvégente 16:00 órától dedikál a kiállítás helyszínén. Élményeiről A Vértelen vadászat című előadásában mesél a Budapesti Kongresszusi Központban, 2020. január 4-én.
november 9.–2020. január 5., Podmaniczky Frigyes téren, az Arany János utcai metrómegállónál

36. Magyar Sajtófotó Pályázat

Természet 3. díj Máté Bence: CsillagfürdőA hosszú zársebességnek köszönhetően a levegőben repülő vízcseppek vonalakat rajzolnak, ahogy a kormorán megrázza magát, miközben egy szürke gém figyeli. A fagyos télben a lék köré gyűltek a halászmadarak, melyeket folyamatosan, 53 napig figyeltem, így számos hasonlóan érdekes jelenetnek és viselkedésnek lehettem szemtanúja. (Fotó/Forrás: Bence Mate / Magyar Sajtófotó Pályázat)

 

Au revoir! Magyar származású fotográfusok Franciaországban

A fotográfia hírességei, André Kertész, Brassaï, Robert Capa, Lucien Hervé, mellett a Vármúzeum kiállítása igazi meglepetéseket tartogat. Több olyan női alkotó is felbukkan, akikről eddig szinte semmit nem tudtunk, felvételeik alapján azonban méltán kerülnek egy falra neves kollégáikkal. A közönség előtt kevéssé ismert, magyar származású művészek, pl. Rogi André, Ergy Landau, Ervin Marton, Emeric Feher, André Steiner, munkáit is bemutatja, akik az 1920–as évekről napjainkig Franciaországban működtek, illetve működnek ma is. A közel kétszáz bemutatott művet eredeti dokumentumok, tárgyak és mozgóképes anyagok egészítik ki.
október 4.–2020. január 5. Budapesti Történeti Múzeum – Vármúzeum

Tancosno1936es1937228x179cmkorabelibromezustzselatinnagyitasMuseeNicephoreNiepceVilledeChalon-sur-SaoneCMmeNicoleBajoletSteiner-185505.jpg

Táncosnő 1936 (Fotó/Forrás: André Steiner)

 

A festészet is rangos művészekkel képviselteti magát:

Rembrandt és tanítványai. Rajzok és rézkarcok a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből

Rembrandt és követőinek rajzaiból több mint 40 lapot őriz a múzeum Grafikai Gyűjteménye. A mester rézkarcaiból csaknem az összes lap megtalálható a gyűjteményben, miként a tanítványok rézkarcai is. A kiállítás az évforduló alkalmából Rembrandt rajzait és rézkarcait tanítványok műveinek környezetében kívánja bemutatni. A rajzoktatás egyes területei – portré, akt, tájrajz, figuravázlat, narratív kompozíciók – alapján rendezett kamarakiállításon a művek bepillantást engednek Rembrandt tanítói tevékenységébe és műhelyének működésébe. Rembrandt műhelye – amely csaknem ötven feljegyzett tanítványt vonzott –, a Carracciak bolognai akadémiájához hasonló, szabad iskolaként működött, ahová többnyire alapképzésüket elvégzett, kész művészek jelentkeztek. Céljuk a mesterrel való együttműködés során tudásuk tökéletesítése, elmélyítése volt. Elsajátították Rembrandt rajzstílusát, a mesterével megegyező rajztechnikákat – lavírozott toll- vagy ecsetrajz, barna tinta, kréta – alkalmaztak. Rembrandt környezetében lehetőségük volt az élő modell utáni rajzolás gyakorlására. Rembrandt azonban tanítványait mindenek előtt a szolgai másolástól eltérő, önálló komponálásra bátorította. Ennek gyakorlása céljából a tanítványok variációkat készítettek Rembrandt műveiből kiindulva. 
szeptember 20.–2020. január 5., Szépművészeti Múzeum

rembrandtrajz-184452.jpg

Rembrndt rajzok és rézkarcok (Fotó/Forrás: Szépművészeti Múzeum)

 

„A nagyvilág művésze vagyok…” László Fülöp (1869-1937)

László Fülöp, vagy ahogy később nevezte magát, Philip de László a századforduló legkeresettebb portréfestője volt. Képei a londoni National Portrait Gallery-ben függnek, uralkodók, államfők és arisztokraták adták kézről kézre a nevét. A művészt szülőhazájában azonban mára szinte teljesen elfelejtettek. Elsősorban királyokról, királynőkről, főnemesekről és kiemelke!dő közéleti személyekről készített portréiról ismert, de a magyar vidéki életről, utazásai helyszínéről is festett zsáner- ill. tájképeket. Életműve mintegy 2700 portrét tartalmaz, közöttük olyan hírességekét, mint VII. Eduárd angol király, II. Erzsébet brit királyné, I. Ferenc József császár, Görgei Artúr tábornok, Horthy Miklós kormányzó, Jerome K. Jerome angol író, XIII. Leó pápa, Rampolla vatikáni bíboros, Lord Rothermere politikus, Theodor Roosevelt államelnök, II. Vilmos német császár.
szeptember 26.–2020. január 5., Magyar Nemzeti Galéria

12-204011.jpg

László Fülöp: Agathe von Ratibor und Corvey hercegnő, 1899 (Fotó/Forrás: Matthew Hollow © de Laszlo Foundation)

 

Mintázat és dekoráció

A Pattern and Decoration mozgalom a hetvenes évek végétől a nyolcvanas évek közepéig bontakozott ki az Egyesült Államokban. A hatvanas évek minimalizmusának antitéziseként kialakult csoport az uralkodó művészeti irányzatok, és általánosságban a nyugatias „magas művészet” hegemóniájával helyezkedett szembe. Sem a múzeumok, sem az európai művészeti közeg nem mutatkozott befogadónak törekvéseikkel szemben. Képviselői nem csupán a formaalkotás szintjén, hanem tudatos program mentén közelítették meg a minimalista purizmus elleni lázadást. A művészek sokszor az ornamentikát mint ritmust és mint történelmi, kulturális jelentések hordozóját használták fel eszmei és politikai tartalmak kifejezésére. A mozgalom a nyugati művészeti kánonból száműzött keleti művészeti tradíció, például az iszlám ornamentika forrásanyagára is támaszkodott.
október 5.–2020. január 5. Ludwig Múzeum

_macconel_01-183918.jpg

Macconel (Fotó/Forrás: Ludwig)

 

Kortársak:

Horváth Lóczi Judit: Bad Hair Years

Horváth Lóczi Judit absztrakt festményeit és objektjeit mindig élethelyzetek vagy személyes történetek inspirálnak. Minden alkotás egy-egy naplóbejegyzés. Sorozatai formázott vászon-alapra készülnek, amelyekre gyakran applikál lézervágott falemezeket vagy más elemeket. Műveiben nemcsak a festészet és a szobrászat területe találkozik, de ezeket a végzettségéből adódóan az építészetre jellemző erős geometrikusság és mérnöki pontosság is kiegészíti. Valamennyi műnek frappáns angol címe van, ami a művész életének időszakaira utal.
november 27.– január 3. Faur Zsófi Galéria

file-185841.jpg

All you need is endurance (Fotó/Forrás: Horváth Lóczi Judit)

 

Balogh József Zsolt: Pillanatképek ecsettel

Az ünnepekre egy különleges, fiatal, kortárs alföldi festő munkáit tárul a látogatók elé. Balogh József Zsolt 2011-ben tűnt fel Kecskeméten, ahol elnyerte a Bozsó János Ösztöndíjat. Mesterei: Szappanos István, Bruncsák András és Matteo Massagrande festőművészek voltak. Állandó résztvevője és szervezője a hazai alkotótáboroknak. Csoportos kiállításai mellett egyéni tárlata volt többek között Izsákon, Kecskeméten, Kiskőrösön, Komárnóban és Nagykőrösön. „Szívemhez közel álló témáimat a saját mikrokörnyezetemből merítem. Empatikus mivoltomat nem tudom letagadni, ezért világomat megfigyelve, arra ráhangolódva az idős emberek, az utcai életképek gyakran megjelennek képeimen.” A kiállítás megtekinthető előre egyeztetett időpontban.
november 29.–2020. január 4., Jókai Klub

502-183640.jpg

Pillanatképek ecsettel (Fotó/Forrás: Balogh József Zsolt:)

 

Rajk Látvány-Kiállítás Rajk László emlékére

Szeptember 11-én rövid lefolyású, súlyos betegség után elhunyt az építész, díszlettervező. A magyar építészet „egyik legösszetettebb, nyughatatlan alakjának” nevezte az Építészfórum. 1967-ben a Műegyetem építészmérnöki karán kezdte meg tanulmányait, később a montréali McGill tanulója lett. Itt szerzett mesterfokozatot 1978-ban. A Lakóterv, az Iparterv vezető építésze volt, a rendszerváltás után két évig pedig a Mafilm látványtervezője, majd saját vállalkozást indított. 1992-től filmépítészetet tanított a Színműn. Az avantgarde művészeti mozgalmon keresztül jutott a politikáig. Megalapította az AB Független Kiadót, amelynek kiadványait ő tervezte. A nyolcvanas években nem kaphatott munkát, lakásából "Rajk-butikot" alakított, és szamizdatok terjesztésével foglalkozott.

Számos sikeres film látványvilágán és díszletein dolgozott, többek között Gothár Péter Megáll az idő (1981), Tarr Béla A londoni férfi (2007), valamint a Berlinale-díjas A torinói ló (2011) című filmjén, dolgozott Nemes Jeles Lászlóval a Napszálltán (2018) és az Oscar-nyertes Saul fián (2015), illetve az idei magyar Oscar-jelölt filmen, Tóth Barnabás Akik maradtak című alkotásán is.
december 18.–2020. január 5., Centrális Galéria

70336758_3009783945714960_905621866138304512_o-083110.jpg

Rajk László (Fotó/Forrás: Szilágyi Lenke / Magvető Kiadó)

 

Búcsú Adytól

A föltámadás szomorúsága

Emlékkiállítás Ady Endre halálának 100. évfordulója alkalmából. „Egy merev test a puszta ágyon, mélyen a vaságyon, fekete szegény tetem, egy lepedővel betakarva…” – írja Móricz Zsigmond Ady Endre halottas ágyánál. Ezt a testet visszaemlékezések, fényképek, rajzok, szobrok sora örökítette meg. A kiállítás a halál pillanatával kezdődik, majd tárgyi emlékeink, írásbeli dokumentumok, filmfelvételek, versek bemutatásával idézzük fel azt az utat, melynek végén Ady Endre alakja szoborrá merevül a Nemzeti Sírkertben.
január 25.–2020. január 5., Petőfi Irodalmi Múzeum

ady_halott-e1453971816340-175516.jpg

Ady Endre halálos ágyán a Liget szanatóriumban

Programkereső

Legnépszerűbb

Vizuál

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.
Könyv

A magyar oktatás MacGyverei – a kötelező olvasmányok

A jövő nemzedék sorsa mindössze attól függ, hogy Gárdonyit, Szabó Magdát vagy Agatha Christie-t adnak a kezébe? Arató Lászlóval, a Magyartanárok Egyesületének elnökével - a NAT-módosítás részleteinek hiányában - a jelenlegi szabályozást vizsgáltuk meg, hogy jobban értsük, mi is lehetne a változások előremutató iránya.
Jazz/World

Ki mondta, hogy egy nő nem trombitálhat jazzt?

Új albumán bátor nők előtt tiszteleg Yazz Ahmed, aki trombitásként és nőként maga is ritka jelenség. Meghallgattuk a Polyhymnia című lemezt.
Plusz

75 éve szabadult fel a pesti gettó 

A pesti gettó felszabadításának 75. évfordulója alkalmából tartottak megemlékezést vasárnap Budapesten, a Dohány utcai zsinagógában, majd koszorút helyeztek el a zsinagóga falánál állított emléktáblánál.
Vizuál

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál Film

Óriási a konkurenciaharc a streamingszolgáltatók között

Iparági elemzés szerint a Netflix diktálja az iramot az ágazatban, a következő nyolc évben 26,3 milliárd dollárt (8000 milliárd forintot) fordít tartalomfejlesztésre, főként saját tartalom előállítására.
Vizuál Film

Megalakult a Magyar Dokumentumfilmesek Egyesülete

Az elsődlegesen szakmai és érdekvédelmi fórum a dokumentumfilmmel foglalkozó szakemberek képviseletét látja el, valamint párbeszédet kezdeményez az alkotók, a nézők és a döntéshozók között.
Vizuál portré

Ki nevet még a bohócon? – 100 éve született Fellini

Száz éve, 1920. január 20-án született Riminiben Federico Fellini, az egyik legnagyobb olasz filmes, akit első olaszként jelöltek rendezői Oscar-díjra, s mind a négy a kitüntetésre jelölt alkotása nyert a legjobb külföldi filmek között, a legnagyobb elismerésnek mégis azt érezte, ha rendező-festőnek nevezték.
Vizuál premier

Az 1917 a legjobb film az amerikai producerek szerint

Sam Mendes első világháborús eposza, az 1917 című film kapta meg az Amerikai Producerek Céhének (PGA) díját a mozikban forgalmazott filmek mezőnyében szombaton Los Angelesben.
Vizuál interjú

A mádi Rákóczi-kúriában Erhardt Gábor építésszel

A Partitúra zempléni adásában a stáb ellátogatott a mádi Rákóczi-kúriába, lenyűgözve sétáltak az évszázados falak között. Az épület átalakításának és bővítésének tervezőjét, Erhardt Gábort Tokaj-hegyalja építészeti hagyományairól kérdeztük.