Vizuál

Egy újabb későn értékelt művész: Reigl Judit

2022.04.29. 14:10
Ajánlom
Kapuváron született, de Franciország lett művészi hajlékává. Sokáig élt szerényen, de 2020. augusztusi halálakor művei már előkelő helyen szerepeltek a legdrágábban elkelt alkotások világlistáján. Reigl Judit festményei a világ legnagyobb múzeumaiban és gyűjteményeiben leltek otthonra. Május elsején lenne 99 éves.

Reigl Judit a háború utáni második párizsi iskola egyik legjelentősebb képviselője, az absztrakt expresszionizmus kiemelkedő alakja volt. Alkotásai ma megtalálhatóak a világ összes modern és kortárs múzeumában, és meghatározó magángyűjteményekben is. 2022. októberében a bécsi Albertina Modern Ways of Freedom című csoportos tárlatán szerepel majd többek között Jackson Pollock, Joan Mitchell, Robert Motherwell, Barnett Newman, Clyfford Still és Mark Rothko alkotásaival együtt Reigl Judit absztakt festészete is.

1959JuditReiglEcritureenMasse1959-60oiloncanvas145x198cm-105322.jpg

Reigl Judit: Ecritureen Masse (1959) (Fotó/Forrás: Kalman Maklary Fine Arts jóvoltából)

Reigl Judit 1923. május 1-én született Kapuváron. Szőnyi István tanítványaként 1941 és 1946 között végezte tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskola festő szakán, majd a Római Magyar Akadémia ösztöndíjasaként Olaszországba utazott. 1948 októberében tért vissza Magyarországra, ahol időközben kiépült a szovjet diktatúra, ezért úgy döntött, elhagyja az országot. Többszöri próbálkozás után végül 1950 márciusában sikerült átszöknie a határon, s pár hónap múlva megérkezett Párizsba.

Klasszikus festészeti műfajokat példázó korai műveit erőteljes, tónusos festésmód jellemzi.

Párizsi letelepedését követően fantasztikus lényekkel teli, szürreális, figuratív kompozíciókon dolgozott.

1951-1954 között készült nagyméretű művei a szürrealista „automatikus írás” módszerét használták.

1954 májusában a szintén magyar származású festőbarát, Hantai Simon elvitte André Bretont, a „szürrealizmus pápáját” Reigl műtermébe. Breton azonnal egyéni kiállítást ajánlott a festőnek, amelyet ő először visszautasított, de végül mégis elfogadta az ajánlatot. A párizsi szürrealisták akkori kiállítóhelyén, a Galerie Étoile Scellée-ben rendezett tárlaton figuratív és absztrakt művei egyaránt szerepeltek. A kiállítást Breton nyitotta meg, de ezt követően a festőnő megszakított vele minden kapcsolatot.

ReiglJuditTombiras1959olajvaszon148x123cm-165233.png

Reigl Judit: Tömbírás (1959) (Fotó/Forrás: Kalman Maklary Fine Arts jóvoltából)

A továbbiakban a festés fizikai mozzanatát erőteljesen hangsúlyozó, tisztán absztrakt festészet felé fordult.

Saját testét használta eszközként: puszta kézzel vetette az ipari festékből és lenolajból kevert festéket a vászonra, majd különböző fémeszközökkel formálta azt robbanó alakzatokká.

1960-be a Párizs melletti kis faluba, Marcoussis-ba költözött, és szépen lassan a feledés homályába merült.  Az 1980-as évek második felétől festészetében a finom és a monumentális viszonya vált dominánssá, a kilencvenes években tért vissza újra a figuratív ábrázoláshoz.

Hantai Simon mellett a világ vezető múzeumai a szürrealizmusból induló és az absztrakció új útjait kereső művészként tartják számon.

Magyarországon 2005-ben nyílt először önálló kiállítása a Műcsarnokban. 2010-ben a debreceni MODEM-ben életművét bemutató, mintegy száz festményből álló tárlatot rendeztek alkotásaiból. 2014-ben a budapesti Ludwig Múzeum adott otthont Űr és extázis című életmű-kiállításának.

2018 novemberében A fekete is egy szín címmel a Kalman Maklary Fine Arts galériában mutatták be fekete-fehér kollázsait, tus-papír munkáit és olajfestményeit, az együttműködés újabb közös tárlata már 2019-ben az Ybl Budai Kreatív Házban volt látható. 

A művészt Makláry 2004 óta képviseli hazai és nemzetközi szinten egyaránt, műveit rendszeresen állítja ki Európa számos neves művészeti vásárán. Segítségükkel fedezték fel újra a nyugat-európai és tengerentúli szakemberek, művészettörténészek és gyűjtők Reigl időközben csaknem feledésbe merült életművét, s számos elismert külföldi kiállítóhely adott helyet a festőnő alkotásait bemutató tárlatoknak.

reigl_juditdominanciakozpont1958-130635.png

Reigl Judit Dominanciaközpont című műve (1958) (Fotó/Forrás: Ybl Budai Kreatív Ház)

Kossuth-díjjal 2011-ben tüntették ki az európai absztrakt expresszionista művészet képviselőjeként világszerte számontartott művészi munkásságáért, művészi életútja elismeréseként.

2012-ben a Kalman Maklary Fine Arts Galéria közreműködésével került a Guggenheim gyűjteményébe Reigl 1956-os Robbanás című alkotása.

Reigl Judit 120 festménye mára több mint harminc múzeum gyűjteményét gazdagítja világszerte. A New York-i MoMa, Metropolitan, Guggenheim Múzeum, a párizsi Georges Pompidou Központ és a londoni Tate Gallery modern gyűjteménye is őrzi alkotásait, s a sor korántsem teljes.

Munkája elismeréseként Reigl Judit számos díjat, kitüntetést vehetett át még életében: így 1964-ben a Guggenheim, majd 1967-68-ban a Carnegie-díjat. Itthon 2008-ban érdemesítették köztársasági érdemkereszttel, 2011-ben kapott Kossuth-díjat, a francia kormány a Művészetek és Irodalom Érdemrenddel, valamint egy kifejezetten női alkotóknak létrehozott díjjal, az AWARE-rel tüntették ki, első elismertként. 2020-ban neki szánták a Magyar Művészeti Akadémia életműdíját is, ezt azonban már nem vehette át.

 

Fejléckép: Részlet Reigl Judit Robbanás (1956) című művéből (fotó/forrás: Fidelio)

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Zenés színház

Reagált Kiss-B. Atilla az Operettszínház művészeinek nyilatkozatára

„Egyik említett kiadási tétel sem érinti a Budapesti Operettszínház intézményi működési forrásainak felhasználását” – fogalmazott Kiss-B. Atilla, a Budapesti Operettszínház főigazgatója, miután 35 társulati tag kért magyarázatot az OJD-ügyben.
Plusz

Mattyasovszky-Zsolnay Bence az NKA új alelnöke

A 444 értesülései szerint a kulturális menedzser és színházi szakember feladata az előző minisztériumi vezetés botrányos ügyeinek felgöngyölítése lesz. CIKKÜNK FRISSÜLT
Plusz

Nagy Ervin feljelentést tesz az OJD-ügyben

„Szakmai vélemények szerint, ha a Budapesti Operettszínház a következő öt évben éjjel-nappal, KIZÁRÓLAG az Orbán János Dénes műveit játszaná, még akkor sem tudna ennyi jogdíjat kitermelni a KMTG-nek” – fogalmazott az államtitkár.
Zenés színház

Közeleg a Bayreuthi Ünnepi Játékok, Kissjudit Anna Frickaként debütál

Százötven éve, 1876-ban indult útjára a Richard Wagner műveinek szentelt neves fesztivál, amely azóta is zenerajongók tömegeit vonzza a német kisvárosba. Idén a jeles évfordulóra több újítással is készülnek.
Zenés színház

Mindent sok helyen – Japán operaházai

Idén nyáron ismét A varázsfuvolával tért vissza Cso-cso-szán hazájába az OPERA együttese. Különleges fellépési színhelyek, bámulatos komplexumok egész sorát érintette az újabb japán turné.

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál ajánló

Nicolas Winding Refn visszatért, és hozza hátborzongató neonfényeit is

A dán filmművészet egyik legizgalmasabb alkotója új filmjében a neonfényes alvilág mélyére vezeti a nézőt. Az ősztől mozikba kerülő Neonpokolhoz megérkezett a magyar feliratos előzetes.
Vizuál kritika

Backrooms: YouTube-videóból született meg az év egyik legkülönösebb horrorja

Internetes rémtörténetnek indult, ma már világszerte hatalmas kultusza van: a Backroomsból készült mozifilm nem pusztán egy sikeres adaptáció, hanem az év egyik legkülönlegesebb horrorja. Backrooms – Hátsó szobák kritika.
Vizuál ajánló

A vadon szíve: Brad Pitt és harci kutyája együtt küzd a túlélésért

Ősszel érkezik a mozikba David Ayer legújabb kaland-thrillere, amelynek főszerepében a kétszeres Oscar-díjas Brad Pitt lesz látható. Cikkünkben megtekinthető A vadon szíve előzetese.
Vizuál ajánló

Megújulva tér vissza a Veszprém-Balaton Filmpiknik

Veszprémben és Balatonfüreden megújult filmes esemény várja a lelkes nézőket és a filmeseket augusztus végén, amely hangulatos környezetben nyújt lehetőséget a megújuló szakma és a közönség nyári találkozójára.
Vizuál kritika

Odüsszeia: a háború után nincs hová hazatérni

„Christopher Nolan nemcsak az antikvitás világát siratja el, hanem egyszersmind figyelmeztet is: a civilizációk végül mindig széthullanak, a széthullás pedig a bűnbeeséssel kezdődik.” Odüsszeia kritika.