Az árverést az aukciósház jogelődje, az Állami Árverési Csarnok megalapításának századik évfordulója alkalmából rendezték meg 2021. június 22-én. Az első árverési nap zárótételeként került kalapács alá a különleges történeti tárgy, amelyet a Nemzeti Múzeum, állami elővételi jogával élve vásárolt meg – adta hírül az intézmény.

A mindössze 2,4×3 cm méretű, arany- és selyemfonallal hímzett, három igazgyönggyel díszített töredéket 1867-ben választották le a palástról, pontosabban annak keresztpántjáról, amikor Ferenc József koronázását megelőzően javításokat végeztek a tárgyon.

Töredék a magyar koronázási palástból három igazgyönggyel. Alapszövet: selyemsamit, Bizánc (?); hímzés: Regensburg vagy Dél-Itália (?), 11. század első fele (?) (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

Az európai textilművészet páratlan értékű kincsét eredetileg miseruhának szánták. A kazulát, a rajta olvasható hexameterben írott felirat szerint 1031-ben Szent István király és Gizella királyné rendelte meg a székesfehérvári Szent Mária egyház számára. Szinte a teljes felületet beborító mesteri arany hímzés összetett képi program szerint készült, melynek alapja egyes kutatók szerint a Te Deum vagy a Mindenszentek litániája lehetett.

A koronázási palástot a szabadságharc bukása után, 1849-ben a koronázási ékszerekkel együtt egy vasládába zárva elásták az Al-Duna melletti Orsovánál, s csak 1853-ban került elő ismét. A nedvesség hatására megrongálódott palást javításával 1867-ben Klein Lujza pesti aranyhímzőt bízták meg. Egyik segédje, Szentey Sándor javítások során mintegy szuvenír gyanánt eltávolított egy darabot a palástból, amely az elmúlt másfél évszázadban leszármazottai között öröklődött.

Töredék a magyar koronázási palástból (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)

A most megvásárolt töredék hamarosan a koronázási palást mellett kerül bemutatásra a Nemzeti Múzeumban.

A palást és különleges töredék történetéről itt olvashat bővebben.

Fejléckép: A magyar koronázási palást (forrás: Magyar Nemzeti Múzeum)