Vizuál

Einstand a Múzeumkertben

A Pál utcai fiúk című film forgatása a Nemzeti Múzeum kertjében
2019.07.18. 16:20
Ajánlom
Az Esti Hírlap forgatási fotói az újságban végül nem jelentek meg. Most a Fidelio FényképTár sorozatát olvasóival pedig még az internetes bázisba kerülés előtt megosztják a felvételeket múzeum munkatársai.

A magyar irodalom kiemelkedő, világszerte ismert alkotása Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regénye. A regényt az író a legjobban a szívéhez nőtt könyvének tartotta.

1111-1949-155548.jpg

Molnár Ferenc lányával a dolgozószobájában, zselatinos-ezüst papír pozitív, Vasárnapi Ujság felvétele, Budapest,Z Zsigmond utca, 1917. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Először 1906-ban, folytatásokban jelent meg a Tanulók Lapjában, amelyet Molnár egykori tanára, dr. Rupp Kornél szerkesztett. 1907 óta, az első könyv alakú kiadás óta a fiatalokat, felnőtteket egyaránt megragadó regény több mint nyolcvan (!) magyar nyelvű kiadásban jelent meg, többször illusztrált formában. Gyakorlatilag minden esztendőben új kiadás lát napvilágo.! S akkor még nem szóltunk arról, hogy a könyvet számos nyelvre lefordították. Csak néhányat említünk: olvasható angolul, japánul, franciául, németül, észtül, bolgárul, hollandul, lengyelül, szlovákul, románul, héberül és olaszul is.

Olaszul a regény számos kiadást ért meg, különféle olasz kiadóknál, hiszen ajánlott olvasmány a talján diákok számára is.

S szeretik, magukénak érzik ők is olyannyira, hogy nem egyszer a hozzánk látogató olasz fiatalok tudatosan keresik a grund helyét. Fényképezkednek-szelfiznek a Pál utca tábla előtt, s a műnek és szereplőinek emléket állító, Szanyi Péter alkotta szobornál a VIII. kerületben, a Práter utcában.

21-155545.jpg

Az einstand jelenetének felvétele A Pál utcai fiúk forgatásán. Felvétel. Középen szemben Nemecsek Ernő, háttal jobb kezét feltartva a rendező, Fábri Zoltán, eredeti kisfilmes negatív, Wormser Antal?, Esti Hírlap felvétel, Budapest, a Nemzeti Múzeum kertjében, 1968. április​ (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A szobornak azonban valójában Pest zöld szívében, a Nemzeti Múzeum kertjében, a pompás Pollack Mihály tervezte épület dél-nyugati sarkánál, a mindenkori Főigazgató szobája előtt kellene állnia. Azért ott, mert a szobrász a kötet alaphangját megadó: “einstand” jelenetet ábrázolta, amely a “Múziumban” játszódik a regény szerint. S azért pontosan a dél-nyugati sarkon, mert a regényből készült, leghíresebbé, legkedveltebbé vált filmben, Fábri Zoltán rendező 1968-ban ott, azon a sarkon örökítette meg a nevezetes jelenetet.

Fábri Zoltán így nyilatkozott a filmkészítés kezdetén:

Már tizenegy évvel ezelőtt filmet akartam csi­nálni a regényből, a meg­filmesítés jogának meg­szerzése azonban nehézsé­gekbe ütközött.

Azóta is izgatott ez a téma, amely gyerekek között játszódik, de tulajdonképpen egy egész világot foglal magá­ban. Érdekel az a sugárzó humanitás, amely Neme­csek lényéből árad, az ő végtelen tisztasága, ennek a kisfiúnak az embersége. Érdekel Nemecsek és a Pál utcai fiúk kapcsolata, s en­nek a közösségnek a viszo­nya a másik csapathoz, a vörösingesekéhez.” A filmkészítés jogát Darvas Lilitől és a Columbia cégtől Bohém Endre Amerikában élő magyar forgatókönyvíró szerezte meg és ő kereste meg Fábrit a filmkészítés lehetőségével. A forgatókönyvet azután ketten írták.

1-155546.jpg

Fábri Zoltán magyaráz a szereplőknek. A kép jobb oldalán a Nemecsek Ernőt alakító Anthony Kemp, eredeti kisfilmes negatív, Wormser Antal?, Esti Hírlap felvétel, Budapest, a Nemzeti Múzeum kertjében, 1968. április (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A végül amerikai-magyar koprodukcióban, angol gyerekszínészekkel készült film annak idején a sajtó érdeklődésének középpontjában állt. Tudósítottak a jogok megszerzéséről, a forgatás kezdetéről, az egyes jelenetek forgatásáról, a helyszínekről. Képeket közöltek a szereplőkről, a forgatás egyes jeleneteiről.

Az érdeklődés egyfelől a neves rendező új filmjének, a kedvelt könyvnek, de annak is szólt, hogy komoly vitákban tárgyalták, hogy miért angol gyermekszínészek elevenítik fel a pesti grund fiataljait.

Az elkészült művet 1969-ben mutatták be, s azóta is talán a legkedveltebb, mondhatjuk legendás filmváltozata a regénynek.

A Nemzeti Múzeumban az Esti Hírlap anyagát feldolgozó Bognár Katalin bukkant azokra a felvételekre, amelyek egykor nem kerültek a napilap oldalára. A feltehetően Wormser Antal által készített fotográfiák a Nemzeti Múzeum kertjében örökítették meg a forgatás pillanatait 1968 áprilisában.

Az újság többször tudósított a forgatásról, de képeket nem közölt.

Most az archívum feldolgozása során adatbázisba kerülő képeket először, az internetes bázisba kerülés előtt megosztjuk a Fidelio FényképTár sorozatát olvasókkal.

3-155544.jpg

Felvétel. Középen szemben Nemecsek Ernő, háttal jobb kezét feltartva a rendező, Fábri Zoltán, eredeti kisfilmes negatív, Wormser Antal?, Esti Hírlap felvétel, Budapest, a Nemzeti Múzeum kertjében, 1968. április​ (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Wormser Antal és Bozsán Endre felvételei az Esti Hírlap fényképanyagának feldolgozásának előre haladásával folyamatosan gyarapodóan elérhetők a Nemzeti Múzeum honlapjának műtárgyadatbázisában.

Az 1889-ben játszódó regényben, éppen idén 130 éve, hogy a regényben a Pásztor fiúk einstandolják Nemecsek Ernő üveggolyóit.

A szívbemarkoló, időtállóan tanulságos történet szereplőinek, a Pál utcai fiúknak alakját szerte a világon legalább annyian, ha nem többen ismerik, mint a neves magyar focistákét, vagy Nobel-díjas tudósokét. Tiszta emberségük jó hírünket terjeszti.

Keresgéljenek a Nemzeti Múzeum kincsei között a műtárgyadatbázisban!

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legolvasottabb

Zenés színház

Nyolcvanöt előadást töröl a jövő évadból az Opera

A 24.hu értesülései szerint az intézményben tartott sztrájkot lezáró megállapodás következtében a Magyar Állami Operaház kénytelen törölni az Eiffel Műhelyházba tervezett előadások nagy részét.
Színház

Évadot hirdetett a Budaörsi Latinovits Színház – Alföldi Róbert, Pelsőczy Réka, Hegymegi Máté és Fehér Balázs Benő is rendez

Hat új bemutatóval készül a 2024/25-ös évadra a Budaörsi Latinovits Színház. Berzsenyi Bellaagh Ádám, a színház vezetője ezúttal is olyan alkotókat kért fel, akik magától értetődően tudnak bekapcsolódni abba a műhelymunkába, amely évek óta mind professzionálisabban és egyre több szakmai eredményt felmutatva működik Budaörsön.
Klasszikus

Schiff András is fellép május végén Kismartonban

A bécsi klasszika és Joseph Haydn kompozícióinak bölcsője, az Esterházy-kastély 2024-ben, az Esterházy alapítványok megalapírásának 30., jubileumi évében az évfordulóhoz méltó programokkal és kitárt kapukkal várja a klasszikus zene szerelmeseit. Így lesz ez májusban és júniusban is.
Klasszikus

Idén is tíz fiatal kapott Junior Prima Díjat a klasszikus, a könnyűzene és a jazz területéről

A május 15-én a Magyar Zene Házában tartott ünnepélyes díjátadón tíz harminc év alatti kiemelkedő művészt díjaztak, akik az elismerés mellett hárommillió forint támogatásban is részesülnek.
Jazz/World

A hangok határtalansága – beszélgetés Snétberger Ferenccel

Különleges élménnyel gazdagodtak azok, akik jegyet váltottak április 28-ára az Erkel Színházba, ahol Snétberger Ferenc a kiváló svéd bőgős, Anders Jormin társaságában, a JazzFest Budapest fellépőjeként zenélt a nagyérdeműnek. Az interjút a Berlinben élő gitárművésszel budapesti koncertje előtt pár nappal készítettük.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál magazin

KÉP-regény: A híd, ami megmaradt

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal az európai uniós csatlakozás kapcsán Budapest hídjainak történetét idézi fel.
Vizuál hír

„Úton lenni boldogság, megérkezni halál” – film készül a 80 éves Hobóról

Zenés road movie forgatása indul Földes László Hobo monumentális életművéről a Nemzeti Filmintézet támogatásával. A mintegy nyolc évtizedes életutat megfilmesítő Nem lehet két hazád forgatókönyvírója Turczi István, rendezője pedig Szalay Péter.
Vizuál ajánló

Gyereknap, ahol a szülők is lehetnek gyerekek! Játsszunk EGYÜTT a Néprajzi Múzeumban!

Május 20-ig kedvezményes jegy a város legsokoldalúbb gyereknapi mulatságára! A Néprajzi Múzeum május 26-án délelőtt tizenegy és délután öt óra között várja a családokat.
Vizuál ajánló

Júniusban ismét házhoz jönnek a japán filmek

Június 5. és július 3. között a kortárs japán filmművészet számos remekművét nézhetjük meg ingyenesen a JFF Online Japán Filmfesztivál során, ugyanakkor a kínálatban helyet kapott például Kinosita Keiszuke Tizenkét szempár című klasszikusa is. 
Vizuál ajánló

Őszi ének – Véssey Gábor lírai festményei a Pesti Vigadóban

Május 10-én nyílt meg a Munkácsy Mihály-díjas Véssey Gábor munkáit bemutató tárlat a Pesti Vigadóban. A július 7-ig látogatható kiállítás a 75 éves művész legújabb alkotásait vonultatja fel.