A magyar irodalom kiemelkedő, világszerte ismert alkotása Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regénye. A regényt az író a legjobban a szívéhez nőtt könyvének tartotta.
Molnár Ferenc lányával a dolgozószobájában, zselatinos-ezüst papír pozitív, Vasárnapi Ujság felvétele, Budapest,Z Zsigmond utca, 1917. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)
Először 1906-ban, folytatásokban jelent meg a Tanulók Lapjában, amelyet Molnár egykori tanára, dr. Rupp Kornél szerkesztett. 1907 óta, az első könyv alakú kiadás óta a fiatalokat, felnőtteket egyaránt megragadó regény több mint nyolcvan (!) magyar nyelvű kiadásban jelent meg, többször illusztrált formában. Gyakorlatilag minden esztendőben új kiadás lát napvilágo.! S akkor még nem szóltunk arról, hogy a könyvet számos nyelvre lefordították. Csak néhányat említünk: olvasható angolul, japánul, franciául, németül, észtül, bolgárul, hollandul, lengyelül, szlovákul, románul, héberül és olaszul is.
Olaszul a regény számos kiadást ért meg, különféle olasz kiadóknál, hiszen ajánlott olvasmány a talján diákok számára is.
S szeretik, magukénak érzik ők is olyannyira, hogy nem egyszer a hozzánk látogató olasz fiatalok tudatosan keresik a grund helyét. Fényképezkednek-szelfiznek a Pál utca tábla előtt, s a műnek és szereplőinek emléket állító, Szanyi Péter alkotta szobornál a VIII. kerületben, a Práter utcában.
Az einstand jelenetének felvétele A Pál utcai fiúk forgatásán. Felvétel. Középen szemben Nemecsek Ernő, háttal jobb kezét feltartva a rendező, Fábri Zoltán, eredeti kisfilmes negatív, Wormser Antal?, Esti Hírlap felvétel, Budapest, a Nemzeti Múzeum kertjében, 1968. április (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)
A szobornak azonban valójában Pest zöld szívében, a Nemzeti Múzeum kertjében, a pompás Pollack Mihály tervezte épület dél-nyugati sarkánál, a mindenkori Főigazgató szobája előtt kellene állnia. Azért ott, mert a szobrász a kötet alaphangját megadó: “einstand” jelenetet ábrázolta, amely a “Múziumban” játszódik a regény szerint. S azért pontosan a dél-nyugati sarkon, mert a regényből készült, leghíresebbé, legkedveltebbé vált filmben, Fábri Zoltán rendező 1968-ban ott, azon a sarkon örökítette meg a nevezetes jelenetet.
Fábri Zoltán így nyilatkozott a filmkészítés kezdetén:
Már tizenegy évvel ezelőtt filmet akartam csinálni a regényből, a megfilmesítés jogának megszerzése azonban nehézségekbe ütközött.
Azóta is izgatott ez a téma, amely gyerekek között játszódik, de tulajdonképpen egy egész világot foglal magában. Érdekel az a sugárzó humanitás, amely Nemecsek lényéből árad, az ő végtelen tisztasága, ennek a kisfiúnak az embersége. Érdekel Nemecsek és a Pál utcai fiúk kapcsolata, s ennek a közösségnek a viszonya a másik csapathoz, a vörösingesekéhez.” A filmkészítés jogát Darvas Lilitől és a Columbia cégtől Bohém Endre Amerikában élő magyar forgatókönyvíró szerezte meg és ő kereste meg Fábrit a filmkészítés lehetőségével. A forgatókönyvet azután ketten írták.
Fábri Zoltán magyaráz a szereplőknek. A kép jobb oldalán a Nemecsek Ernőt alakító Anthony Kemp, eredeti kisfilmes negatív, Wormser Antal?, Esti Hírlap felvétel, Budapest, a Nemzeti Múzeum kertjében, 1968. április (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)
A végül amerikai-magyar koprodukcióban, angol gyerekszínészekkel készült film annak idején a sajtó érdeklődésének középpontjában állt. Tudósítottak a jogok megszerzéséről, a forgatás kezdetéről, az egyes jelenetek forgatásáról, a helyszínekről. Képeket közöltek a szereplőkről, a forgatás egyes jeleneteiről.
Az érdeklődés egyfelől a neves rendező új filmjének, a kedvelt könyvnek, de annak is szólt, hogy komoly vitákban tárgyalták, hogy miért angol gyermekszínészek elevenítik fel a pesti grund fiataljait.
Az elkészült művet 1969-ben mutatták be, s azóta is talán a legkedveltebb, mondhatjuk legendás filmváltozata a regénynek.
A Nemzeti Múzeumban az Esti Hírlap anyagát feldolgozó Bognár Katalin bukkant azokra a felvételekre, amelyek egykor nem kerültek a napilap oldalára. A feltehetően Wormser Antal által készített fotográfiák a Nemzeti Múzeum kertjében örökítették meg a forgatás pillanatait 1968 áprilisában.
Az újság többször tudósított a forgatásról, de képeket nem közölt.
Most az archívum feldolgozása során adatbázisba kerülő képeket először, az internetes bázisba kerülés előtt megosztjuk a Fidelio FényképTár sorozatát olvasókkal.
Felvétel. Középen szemben Nemecsek Ernő, háttal jobb kezét feltartva a rendező, Fábri Zoltán, eredeti kisfilmes negatív, Wormser Antal?, Esti Hírlap felvétel, Budapest, a Nemzeti Múzeum kertjében, 1968. április (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)
Wormser Antal és Bozsán Endre felvételei az Esti Hírlap fényképanyagának feldolgozásának előre haladásával folyamatosan gyarapodóan elérhetők a Nemzeti Múzeum honlapjának műtárgyadatbázisában.
Az 1889-ben játszódó regényben, éppen idén 130 éve, hogy a regényben a Pásztor fiúk einstandolják Nemecsek Ernő üveggolyóit.
A szívbemarkoló, időtállóan tanulságos történet szereplőinek, a Pál utcai fiúknak alakját szerte a világon legalább annyian, ha nem többen ismerik, mint a neves magyar focistákét, vagy Nobel-díjas tudósokét. Tiszta emberségük jó hírünket terjeszti.
Keresgéljenek a Nemzeti Múzeum kincsei között a műtárgyadatbázisban!
hírlevél
