Vizuál

Einstand a Múzeumkertben

A Pál utcai fiúk című film forgatása a Nemzeti Múzeum kertjében
2019.07.18. 16:20
Ajánlom
Az Esti Hírlap forgatási fotói az újságban végül nem jelentek meg. Most a Fidelio FényképTár sorozatát olvasóival pedig még az internetes bázisba kerülés előtt megosztják a felvételeket múzeum munkatársai.

A magyar irodalom kiemelkedő, világszerte ismert alkotása Molnár Ferenc Pál utcai fiúk című regénye. A regényt az író a legjobban a szívéhez nőtt könyvének tartotta.

1111-1949-155548.jpg

Molnár Ferenc lányával a dolgozószobájában, zselatinos-ezüst papír pozitív, Vasárnapi Ujság felvétele, Budapest,Z Zsigmond utca, 1917. (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Először 1906-ban, folytatásokban jelent meg a Tanulók Lapjában, amelyet Molnár egykori tanára, dr. Rupp Kornél szerkesztett. 1907 óta, az első könyv alakú kiadás óta a fiatalokat, felnőtteket egyaránt megragadó regény több mint nyolcvan (!) magyar nyelvű kiadásban jelent meg, többször illusztrált formában. Gyakorlatilag minden esztendőben új kiadás lát napvilágo.! S akkor még nem szóltunk arról, hogy a könyvet számos nyelvre lefordították. Csak néhányat említünk: olvasható angolul, japánul, franciául, németül, észtül, bolgárul, hollandul, lengyelül, szlovákul, románul, héberül és olaszul is.

Olaszul a regény számos kiadást ért meg, különféle olasz kiadóknál, hiszen ajánlott olvasmány a talján diákok számára is.

S szeretik, magukénak érzik ők is olyannyira, hogy nem egyszer a hozzánk látogató olasz fiatalok tudatosan keresik a grund helyét. Fényképezkednek-szelfiznek a Pál utca tábla előtt, s a műnek és szereplőinek emléket állító, Szanyi Péter alkotta szobornál a VIII. kerületben, a Práter utcában.

21-155545.jpg

Az einstand jelenetének felvétele A Pál utcai fiúk forgatásán. Felvétel. Középen szemben Nemecsek Ernő, háttal jobb kezét feltartva a rendező, Fábri Zoltán, eredeti kisfilmes negatív, Wormser Antal?, Esti Hírlap felvétel, Budapest, a Nemzeti Múzeum kertjében, 1968. április​ (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A szobornak azonban valójában Pest zöld szívében, a Nemzeti Múzeum kertjében, a pompás Pollack Mihály tervezte épület dél-nyugati sarkánál, a mindenkori Főigazgató szobája előtt kellene állnia. Azért ott, mert a szobrász a kötet alaphangját megadó: “einstand” jelenetet ábrázolta, amely a “Múziumban” játszódik a regény szerint. S azért pontosan a dél-nyugati sarkon, mert a regényből készült, leghíresebbé, legkedveltebbé vált filmben, Fábri Zoltán rendező 1968-ban ott, azon a sarkon örökítette meg a nevezetes jelenetet.

Fábri Zoltán így nyilatkozott a filmkészítés kezdetén:

Már tizenegy évvel ezelőtt filmet akartam csi­nálni a regényből, a meg­filmesítés jogának meg­szerzése azonban nehézsé­gekbe ütközött.

Azóta is izgatott ez a téma, amely gyerekek között játszódik, de tulajdonképpen egy egész világot foglal magá­ban. Érdekel az a sugárzó humanitás, amely Neme­csek lényéből árad, az ő végtelen tisztasága, ennek a kisfiúnak az embersége. Érdekel Nemecsek és a Pál utcai fiúk kapcsolata, s en­nek a közösségnek a viszo­nya a másik csapathoz, a vörösingesekéhez.” A filmkészítés jogát Darvas Lilitől és a Columbia cégtől Bohém Endre Amerikában élő magyar forgatókönyvíró szerezte meg és ő kereste meg Fábrit a filmkészítés lehetőségével. A forgatókönyvet azután ketten írták.

1-155546.jpg

Fábri Zoltán magyaráz a szereplőknek. A kép jobb oldalán a Nemecsek Ernőt alakító Anthony Kemp, eredeti kisfilmes negatív, Wormser Antal?, Esti Hírlap felvétel, Budapest, a Nemzeti Múzeum kertjében, 1968. április (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

A végül amerikai-magyar koprodukcióban, angol gyerekszínészekkel készült film annak idején a sajtó érdeklődésének középpontjában állt. Tudósítottak a jogok megszerzéséről, a forgatás kezdetéről, az egyes jelenetek forgatásáról, a helyszínekről. Képeket közöltek a szereplőkről, a forgatás egyes jeleneteiről.

Az érdeklődés egyfelől a neves rendező új filmjének, a kedvelt könyvnek, de annak is szólt, hogy komoly vitákban tárgyalták, hogy miért angol gyermekszínészek elevenítik fel a pesti grund fiataljait.

Az elkészült művet 1969-ben mutatták be, s azóta is talán a legkedveltebb, mondhatjuk legendás filmváltozata a regénynek.

A Nemzeti Múzeumban az Esti Hírlap anyagát feldolgozó Bognár Katalin bukkant azokra a felvételekre, amelyek egykor nem kerültek a napilap oldalára. A feltehetően Wormser Antal által készített fotográfiák a Nemzeti Múzeum kertjében örökítették meg a forgatás pillanatait 1968 áprilisában.

Az újság többször tudósított a forgatásról, de képeket nem közölt.

Most az archívum feldolgozása során adatbázisba kerülő képeket először, az internetes bázisba kerülés előtt megosztjuk a Fidelio FényképTár sorozatát olvasókkal.

3-155544.jpg

Felvétel. Középen szemben Nemecsek Ernő, háttal jobb kezét feltartva a rendező, Fábri Zoltán, eredeti kisfilmes negatív, Wormser Antal?, Esti Hírlap felvétel, Budapest, a Nemzeti Múzeum kertjében, 1968. április​ (Fotó/Forrás: Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtár)

Wormser Antal és Bozsán Endre felvételei az Esti Hírlap fényképanyagának feldolgozásának előre haladásával folyamatosan gyarapodóan elérhetők a Nemzeti Múzeum honlapjának műtárgyadatbázisában.

Az 1889-ben játszódó regényben, éppen idén 130 éve, hogy a regényben a Pásztor fiúk einstandolják Nemecsek Ernő üveggolyóit.

A szívbemarkoló, időtállóan tanulságos történet szereplőinek, a Pál utcai fiúknak alakját szerte a világon legalább annyian, ha nem többen ismerik, mint a neves magyar focistákét, vagy Nobel-díjas tudósokét. Tiszta emberségük jó hírünket terjeszti.

Keresgéljenek a Nemzeti Múzeum kincsei között a műtárgyadatbázisban!

FÉNYKÉPTÁR

Mi ez a sorozat?

Hogyan, milyen elvek szerint épül fel, majd gyarapodik egy történeti fényképgyűjtemény? Mit jelent, hogy az analóg fényképek nemcsak képi tartalmak hordozói, hanem tárgyak is? Mire tanít egy fotóarchívum testközelből? A fénykép vajon elválasztható-e a tértől, időtől és attól a társadalmi környezettől, amelyben keletkezett, vagy kimondhatjuk: a fényképek története egyúttal használatuk története? Milyen forrásokkal dolgozunk? Mihez kezd – és mihez kezdhet még – egy történész a fényképekkel?

Sorozatunk írásaiban a Magyar Nemzeti Múzeum Történeti Fényképtárának történész-muzeológusai – többek közt – e kérdésekre keresik a választ egy-egy konkrét példán keresztül.

Magyarország legrégibb és legnagyobb történeti fényképgyűjteménye több mint százesztendős múltra tekint vissza. Munkatársai gyűjtik, rendszerezik, és feldolgozzák a magyar történelemre vonatkozó fényképfelvételeket, emellett a tár fotótörténeti és fotótechnika-történeti fényképanyaga is jelentős. Jelenleg összesen több mint 1 millió felvételt őriz, ebből több mint 200 ezret egyedileg nyilvántartva, a többit időrendi, tematikus rendszerezésben. A gyűjtemény műtárgynak számító fényképei kutathatók és a folyamatos digitalizálásának hála, egyre több kép érhető el a Nemzeti Múzeum online adatbázisában.

További érdekességeket olvashatsz a Fényképtárról sorozatindító cikkünkben.

A sorozat korábbi részeiért KATTINTS>>>

Legnépszerűbb

Klasszikus

Kihirdették a 2021-es Artisjus-díjazottak névsorát

Könnyű- és komolyzenei alkotókat díjazott idén is az Artisjus. Fábri Pétert zenei munkásságáért életműdíjjal tüntették ki, az év zeneszerzője a világhírű dobos Borlai Gergő lett, míg a tragikusan fiatalon elhunyt Siklósi Örs előtt, posztumusz Junior Artisjus-díjjal tisztelegtek.
Színház

Étel só nélkül, élet színház nélkül – Interjú Barnák Lászlóval, a szegedi teátrum főigazgatójával

Izgalmas produkciókkal készül megünnepelni 90 éves jubileumát a Szegedi Szabadtéri Játékok. Van is ok az örömre, hiszen szép lassan újraindul a kulturális élet. Ám az óvatosságnak is helye van, ugyanúgy, mint a reménynek. Barnák Lászlóval, a Szegedi Nemzeti Színház főigazgatójával a művészetbe vetett hit jegyében, a pandémia árnyékában, a színházi világon jóval túlmutató kérdésekről is beszélgettünk.
Plusz

Pentaton Hangstúdió – egy tiszta hang a belváros szívében

2021-ben új szolgáltatással bővült az ország legnagyobb múltra visszatekintő privát művészügynöksége, a Pentaton Művész- és Koncertügynökség portfóliója: megnyílt az újonnan kialakított Pentaton Hangstúdió.
Jazz/World

„Élvezem, hogy mennyi mindent nem tudok” – Interjú Fábri Péterrel, az Artisjus életműdíjasával

Az Artisjus könnyűzenei alkotói életműdíját idén Fábri Péter író, költő, dalszövegíró, műfordító kapta. Az elismerés okán beszélgetve felidéztük, hogyan inspirálták őt barátok, szerelmek, dalok és formák. Megtudtuk, miért nem ír már több verseskötetet és az is kiderült, miként vált boldogtalan költőből boldog dalszövegíróvá.
Klasszikus

Bartók-kotta, Wagner-album, akár egy órán belül! – Házhoz jön a Rózsavölgyi kínálata

Mostantól még kényelmesebben juthatunk hozzá a Rózsavölgyi Zenemű- és Könyvesboltban fellelhető zenei kiadványokhoz és sikerkönyvekhez, ugyanis a Wolt futárai szállítják azokat házhoz, akár a rendeléstől számított egy órán belül.

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Leonardótól a preraffaelitákig - nyit a Szépművészeti és a Nemzeti Galéria

A Magyar Nemzeti Galéria a londoni Tate Britain preraffaelita mesterműveiből válogatott tárlattal nyílik meg május 13-án, míg a Szépművészeti Múzeum május 12-től látogatható, emellett júniusban Leonardótól Miróig címmel új időszaki tárlattal készülnek.
Vizuál magazin

KÉP-regény: A Badacsony magánélete

A Fidelio sorozatában hétről-hétre új fotóját – és annak történetét – osztja meg velünk a Morphoblog szerzője, morpho, azaz Hegedűs Ákos. Ezúttal a klímaváltozás miatt átalakuló badacsonyi látképről mesél.
Vizuál hír

Ferenc Jóska visszafoglalta az egykor róla elnevezett hidat!

Újabb Kolodko-miniszobor jelent meg Budapesten: ezúttal a Szabadság hídon, amely korábban Ferenc József nevét viselte.
Vizuál ajánló

Így fotóznak a filmesek

Képekben gondolkodnak - Filmesek fotói címmel nyílt meg a Műcsarnok legújabb fotóművészeti tárlata, amely a virtuális forma mellett védettségi igazolvánnyal már személyesen is látogatható. 
Vizuál filmio

Életre kelnek a mesék

Felkerült a FILMIO kínálatába Visky Ábel látványos díszleteket, jelmezeket és animációt is szabadon alkalmazó dokumentumfilmje, a Mesék a zárkából. Az élvonalbeli nemzetközi fesztiválokon szerepelt alkotás nemrég a BIDF legjobb magyar filmje lett.