Vizuál

El Kazovszkij egy egész éven át meg sem szólalt

2015.12.20. 09:55
Ajánlom
Ki volt El Kazovszkij? Miért fontos ő a magyar kortárs képzőművészetben? A túlélő árnyéka – Az El Kazovszkij életmű című kiállításon jártunk a Magyar Nemzeti Galériában.

A művésznő 1948-ban Jelena Jefimovna Kazovszkaja néven született Leningrádban, a mai Szentpéterváron. Édesanyja művészettörténész, apja fizikus volt. Később, szülei válását követően az akkor 15-16 éves lány Magyarországra költözött, ahol anyja újra férjhez ment. A fiatal kamasz 16 évesen bekerült egy számára teljesen ismeretlen kultúrájú világba, nem beszélte az ország nyelvét, nem ismerte a szokásokat, perifériára szorult. Zárkózottsága, rémülete a külső változásoktól azt eredményezte, hogy egy egész éven át meg sem szólalt – ő, akinek a verbalitás volt az egyik fő erőssége. Egy egészséges lélek is megrogyott volna ettől, hát még egy olyan, akinek „nem sziklára épült a vára”. Ekkor fordult a képzőművészet felé, kezdett el rajzolgatni és keresni az önkifejezés egyéb formáit.

El Kazovszkij: Nyaraló

El Kazovszkij: Nyaraló (Fotó/Forrás: MNG)

Fontos tényező volt életében és munkásságában nemi identitása, melyet eleinte rejtegetett a külvilág elől. Később beavatta közvetlen környezetét, lassan teljesen felvállalta, végül harcos dühvel védelmezte. Saját definíciója szerint már kora gyermekkorában ráébredt, hogy nincs valami rendben vele; később fogalmazódott meg benne, hogy női testbe zárt férfiként létezik, és, hogy a sors morbid fintoraként ráadásul egy olyan férfiként, aki a férfiak után sóvárog. Bizarr és nyomasztó sors: ha azt gondoljuk, hogy ép ésszel ez nem viselhető el, bizonyára nem járunk messze az igazságtól.

El Kazovszkij: Kék hegyi Vénusz

El Kazovszkij: Kék hegyi Vénusz (Fotó/Forrás: MNG)

Rendkívül érzékeny, félénk személyiség volt, aki félelmeit agresszív, polgárpukkasztó, pozőr magatartás álarca mögé próbálta rejteni. Hamar rátalált a számára legmegfelelőbb stílusra, amit a kor jellegzetes lázadó fiatalja a punk kultúrában fedeztek fel és éltek meg. Ezek jellegzetes hajviseletben, a Király Tamás által tervezett ékszerekben, jelvényekkel kirakott bőrkabátokban nyilvánultak meg. Ám amíg a punk-ból egy idő után kitör az egészséges lélek, aki felnőttként mosolyogva nosztalgiázik felnyírt kakastaréjú, almabort vedelő, pogózó ifjúságán, addig a már hímnemre változtatott nevű Kazovszkij benne ragadt. Ahogy egy interjúban magáról mondta, pszichésen soha nem nőtt ki a tizenéves korból. Tizenhat éves sértett egója, aki egy darabjaira tört lélek apró cserepein toporog, és se előre, se hátra nem képes haladni, végigkísérte egész pályafutását.

Tetézte a bajt egy fiatalkori fellángoló szerelem, ami bár csak igen rövid ideig tartott, számára meghatározó volt, és egy életen át elfeledhetetlen élményt, ihletadó témákat adott: az el nem engedés, a düh, a bosszú, az őrjöngő harag nem csendesedett, jellemzően rányomta bélyegét munkásságára.

El Kazovszkij: Ikonosztáz és Téli utazás

El Kazovszkij: Ikonosztáz és Téli utazás (Fotó/Forrás: MNG)

A kiállítás

Életmű-kiállítását nézve sok minden ötlik az ember eszébe, de ezek közül a legmarkánsabb, hogy tulajdonképpen nem is kiállításon jár, hanem egy performance részese. A képek láttán klasszikus értelemben nem is beszélhetünk művészetről. Kazovszij műveiből hiányzik minden olyan kapaszkodó, ami biztonságot adna, hogy határozottan állíthassuk ennek ellenkezőjét. A kiállítás jelleget is jobbára a mennyiség adja, mint az esztétikum, elég hamar utoléri a szemlélőt a csömör érzése. Ha csak a képeket vesszük górcső alá, inkább feltételezhetjük egy rémült, rettegő ember segélykiáltásának, sőt üvöltésének, mint a képzőművészet tudatos használatának. Az alkotások kidolgozatlanok, néhol befejezetlenek, igen szegényes jelképrendszerrel operálnak, a szimbolika túlzásba vitt ismétlődése, a színek harsánysága, keveretlensége, tubusszínek használata megüli az ember gyomrát.

El Kazovszkij: Architektúra

El Kazovszkij: Architektúra (Fotó/Forrás: MNG)

Kazovszkij többször beszél magáról, mint „vegyes állat”, „kóbor állat”, „utolsó állat”. Nyilván ezzel akar utalni a más testben idegen lélek érzésére, bár ezek a motívumok, a kutya, a sakál, a farkas a punk alkotások gyakori szereplői, a punk folklór részei. Képein igen gyakran visszatérő elem a megcsonkolt nemtelen test, különböző eltorzult, kitekert pózokban, gyakran oszlopokra szögelve, feszítve, máskor össze-vissza kötözve, marcangolva. Tudatos rémületkeltés ez, vagy saját fájdalmának feldolgozatlan dühe, melyben utál mindent, és mindenkit, és főleg a férfiakat, akikhez viszont vonzódik? Lehet ez is, az is. Az biztos, hogy a sérült lélek sikoltása. A kötelek, összekötözött alakok, a szexuális érdeklődés a BDSM megnyilvánulásai, bár magyarázhatók a bezártság, a menekülés lehetetlenségének, sikertelenségének megélésével is. Inkább az előbbi.

Színházi munkáiból viszonylag kevés, az egész kiállítás méreteihez képest szerény mennyiségű a bemutatott installáció, ami tartalmaz valami közvetlen kapcsolatot a külvilággal, párbeszédet szeretne nyitni, és vár valamilyen szintű visszajelzést (képei csak egyirányú kommunikációt sugallnak). Ilyen például a maga által alapított Dzsan-panoptikum egyik díszlete, mindjárt a fogadó térben.

A Dzsan-panoptikum egy általam alapított ünnep volt, ünnepi játék, egy konkrét esemény emlékére és rituális megünneplésére. Olyan, mint az isteneknek szóló áldozatbemutatás, mint a karácsony megünneplése, amit 1977-től minden évben megrendeztem.”

A szereplők közeli ismerősöktől az ismeretlenekig terjedtek.

El Kazovszkij: Dzsan Panoptikum

El Kazovszkij: Dzsan Panoptikum (Fotó/Forrás: MNG)

A bemutatott képek között gyakran megjelennek a falakon idézetek, vagy idézettöredékek, önvallomások, életfelfogásról árulkodó szövegrészletek. Jellemző, hogy így gondolkodik ezekről az emberekről:

Nem is volt a szereplőknek könnyű elviselni, hogy közszemlére kitett puszta testekként kellett megjelenniük. Volt, akit ez úgy megviselt, hogy utána két évig nem is köszönt.

... bár mindent részletesen elmondtam, nem tudták, hogy mire vállalkoznak. Hogy mások hogyan fogják őket nézni, és közben nem tudnak kitérni a tekintetek elől, de visszanézniük sem lehet, még a szemükkel sem védekezhetnek. A magatehetetlenség volt itt a döntő... mert hát egy szobor nem kommunikál, egyszerűen csak szép.”

Jól érzékelhető, és félreérthetetlen, hogy cseppet sem furdalta a lelkiismeret, hogy embereket tárgyként kezelt. Az, hogy saját magát helyezte a középpontba, mint az előadások állandó szereplőjét (ugyanez a képein a kutya alakjában is megfigyelhető), nagyfokú narcisztikus, egoista beállítottságot feltételez. Egész személyiségének a torzulása többről mesél, mint amit hajlandó elárulni. Valami sokkal sötétebb, mélyebb, és borzalmasabb történhetett a múltban, ami aztán megtestesül az identitászavarban, a beilleszkedési problémákban, a szélsőséges érzelmi megnyilvánulásokban.

Az embernek van egy olyan érzése, hogy Kazovszkij nem tartozott senkihez, és sehova. Sőt, nem is akart. Megvetett mindent, és mindenkit, talán saját magát is. Megvezette közönségét, és ez a félrevezetés feltételezhető a közeli ismerősökkel kapcsolatban is.

Nyomhagyás, csakis ez érdekel. A művészetben is, nem akarok berendezkedni, csak nyomot hagyni. Ideiglenes lét ideiglenes nyoma – ez az emberi maximumom.”

Bár rettegte, és tagadta a halált, a fenti idézet jól jellemzi, hogy tisztában volt a mulandósággal. Azzal is, hogy a létet a nemlét követi. Épp ezért érdekes kortársainak, barátainak azon vallomása, hogy egyenként szólította őket halálos ágyához, és „eskette meg” őket, hogy a hagyatékát gondozzák, és „méltó” szintre emeljék. Ki lenne, aki egy ilyen kényes szituációban merne nemet mondani, és ki az, aki az így tett ígéretet megszegné?

Az utóbbi években megfigyelhető irányvonal a művészeti szcéna megnyilvánulásaiban a szélsőséges, perifériális szubkultúrák preferálása. A punk kultúra amúgy is elég szűk, művészettörténeti szempontból kevéssé kiművelt csoportok kultúrája, amely a nagyközönség, a polgárság, a civilizációs környezet kritizálásában, a meghökkentésben, a megbotránkoztatásban és a félelmek, delíriumos álomképek vizionálásában erős. El Kazovszkij kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában felettébb meghökkentő, és váratlan. Hogy népszerű? Természetesen. Minden az, ami megbotránkoztat, amin fel lehet hördülni, vagy azért, mert leveri a biztosítékot, vagy azért, mert tele szájjal lehet röhögni a hördülőkön. A kiállítást végigjárva az az érzésünk, hogy Kazovszkij képei nem szólnak senkihez és senkiről. Az alkotó ordít, hogy „nagyon fáj”, és kivetíti, elhelyezi saját magát abba a szörnyű térbe, amiről rémálmai szólnak.

Johnny Rotten meg áriázhat: Good Save the Queen.

A túlélő árnyéka - Az El Kazovszkij-élet/mű

Magyar Nemzeti Galéria

2015. november 6. - 2016. február 14.

Programkereső

Legnépszerűbb

Klasszikus

5 különleges eset, amikor Fischer Iván nem „csak” vezényelt

Hetvenedik születésnapját ünnepli Fischer Iván. Egyik legelismertebb muzsikusunknak lenne is mivel hetvenkednie. Legfőbb büszkesége, a Budapesti Fesztiválzenekar évtizedek óta a világ élvonalába tartozik, ő pedig nem egyszerűen karmester: operát rendez és ír, közösségi koncerteket szervez, fontos ügyekben hallatja a hangját.
Könyv

„Egy tájba lépek ki, ahová a másik nem követhet” – 100 éve született Mészöly Miklós

1921. január 19-én született a 20. századi magyar irodalom egyik legnagyobb hatású írója, Mészöly Miklós. Életműve gerincét elbeszélések, novellák, kisregények alkotják, de több esszé-, publicisztika-, dráma- és mesekötet is fűződik a nevéhez.
Plusz

Lady Gagának szabadott, amit Radics Giginek nem

Az Egyesült Államokban nagy hagyománya van annak, hogy az új elnököt popsztárok körében eskessék fel. Tegnap Joe Bidennek Lady Gaga énekelt himnuszt, tizenkét éve Aretha Franklin tette felejthetetlenné Obama beiktatását. De Barbra Streisand, Ricky Martin és Gene Kelly egyaránt mutatkoztak hasonló szerepben. És mi az, amiért Radics Gigit tetemre hívták, Lady Gagát viszont nem?
Jazz/World

Két kvartettel áll színpadra az etno-jazz királya a Magyar Kultúra Napján

A Dresch-univerzum két meghatározó felállása hallható egy este a Fonó Online közvetítésében. Dresch Mihály a magyar jazz egyik legegyénibb zenei világát képviselő, meghatározó, irányadó szereplője. Ahogy Garbarek az észak-európai vagy Coltrane az afro zenei tradíciókat, úgy Dresch az erdélyi autentikus folk jellemző elemeit emelte be a jazzbe. Zenéje sodró, személyes és intim, erő és hit sugárzik belőle.
Könyv

Mészöly-centenáriummal indul a Várkert Irodalom sorozata

Streamelt esttel jelentkezik a Várkert Bazár január 21-én. A Mészöly Miklós személye köré szerveződő esten szóba kerülnek az író alkotásai, a rá ható és általa teremtett stílusirányzatok, valamint iskolák, de megelevenedik a Polcz Alaine-nel kötött házassága is, melynek 53 évét irodalmi művek és levelek őrzik.

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden szerdán a Fidelio hírlevelében

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Régi magyar némafilmek zenei aláfestéséhez hirdettek pályázatot

Némafilmhez filmzenét! címmel indít pályázatot a Művészetek Völgye és a Nemzeti Filmintézet. A jelentkezési határidő: 2021. március 31. éjfél.
Vizuál hír

A-kategóriás filmfesztiválon debütál a magyar elsőfilmes drámája

Az 51. Goai Nemzetközi Filmfesztiválon mutatják be Krasznahorkai Balázs Hasadék című filmjét. Az elsőfilmesek versenyében szereplő alkotás India után 2021 tavaszán Magyarországon is látható lesz a Budapest Film forgalmazásában.
Vizuál hír

Tiziano-kiállítással ünnepli fennállásának 130. évfordulóját a bécsi Szépművészeti

Az évforduló alkalmából ingyenjeggyel és Tiziano-kiállítással kedveskedik látogatóinak a Kunsthistorisches Museum.
Vizuál galéria

9+1 műalkotás az amszterdami Rijksmuseumból, amit egyszer újra látni akarunk

Rembrandt, Vermeer és Avercamp festményei, több korszak fajanszkerámiái, babaházak és csendéletek sajttal, gyümölccsel. Szabadon böngészhető az amszterdami Rijksmuseum gyűjteménye az interneten. Tíz must-see műalkotást válogattunk össze az alábbi cikkben, amiket látni akarunk az újranyitás után.
Vizuál filmzene

Megjelent Mundruczó Kornél filmjének eredeti filmzenéje

Neves hollywoodi komponista írt zenét a Pieces of a Woman című filmhez, de nem csak eredeti filmzene, hanem Sigur Rós és Duke Ellington is szerepel Mundruczó első angol nyelven forgatott mozijában.