Vizuál

Élete végéig dolgozott fő művén a nagybányai művésztelep alapítója

2020.04.24. 18:00
Ajánlom
150 éve, 1870. április 24-én született a romantikus történelmi festészet egyik utolsó képviselője, a nagybányai művésztelep egyik alapítója, majd vezetője, Thorma János.

Kiskunhalasi, kisnemesi eredetű családból származott, gyermekkorát Jászberényben töltötte, 1884-től Nagybányán élt. Festői tanulmányait a budapesti Mintarajziskolában Székely Bertalan tanítványaként kezdte meg. 1888-ban Münchenben csatlakozott Hollósy Simon köréhez, az ő magániskolájában ismerkedett meg az új művészeti eszmékkel, 1891 és 1895 között Párizsban a Julian Akadémiát látogatta.

Már 1891-ben festett első nagyobb képén, a Szenvedőkön megmutatkozik finom naturalizmusa, műve az 1894-es Párizsi Szalonon elismerést kapott. Ezt követte Ébredés című kompozíciója, majd 1896-ra három évi munka után befejezte híres művét, az Aradi vértanúkat. A legnagyobb méretű magyar történelmi képek egyikét azonban témája miatt nem állították ki a millenniumi kiállításon, csak külön lehetett megtekinteni, s azonnal ismertté tette Thorma nevét, még Munkácsy Mihály is felfigyelt rá.

ThormaJanosAradivertanuk-175813.jpg

Thorma János: Aradi vértanúk (Fotó/Forrás: Wikipédia)

A 22 négyzetméteres kép hosszú évekig Debrecenben feltekerve kallódott,

mígnem 1931-ben gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter megvásárolta az államnak, és a Történelmi Képtárba került. A hatalmas tabló ma a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában van, s a kiskunhalasi Thorma János Múzeumban látható.

1898-ban fogott hozzá az élete fő művének szánt Talpra magyar című kompozíciójához, amelyen élete végéig dolgozott, de nem tudta befejezni. Az első változatot feldarabolta és megsemmisítette, gyakran évekre abbahagyta a munkát, amíg más témák megfestésébe fogott. A monumentális, hatszor négy méteres kép az Egyetem téren örökíti meg azt a jelenetet, amikor Petőfi az összegyűlt forradalmi tömegnek ismét elszavalja a Nemzeti dalt, ez a festmény is a kiskunhalasi múzeumban látható. 1899-ben Spanyolországban és Hollandiában járt, Rembrandt hatását tükrözi a Békesség veletek című Krisztus-képe. Ezt követő képei - Kocsisok közt (1901), Szeptember végén (1903), Kártyázók (1904), Cigányok (1905), Ibolyaszedés (1920), Majális (1921) - közül talán a legismertebb az Október eleje (1903), amely Münchenben és a Saint Louis-i világkiállításon aranyérmet nyert.

ThormaJanosTalpramagyar-175814.jpg

Thorma János: Talpra magyar (Fotó/Forrás: Wikipédia)

Stílusa kissé eklektikus, kezdetben a francia naturalizmust követte, majd Munkácsy romantikus realizmusa hatott rá, de

tekinthetjük a romantikus történelmi festészet egyik utolsó képviselőjének is.

A húszas évektől a sajátos nagybányai posztimpresszionizmus színvilága, a könnyed ecsetkezelés jellemző képeire, számos színgazdag plein air tájképet festett. Tájképeken és figurális kompozíciókon kívül életképeket, aktképeket, csendéleteket és számos kitűnő portrét is festett. Képei méreteivel, tartalmi bőségével, színei erejével mindig a fenségest, a magasrendűt kereste. Az erő és a gyöngédség végletei között a festői kifejezés minden eszközének a mestere volt.

ThormaJanosOszitaj-175814.jpg

Thorma János: Őszi táj (Fotó/Forrás: Wikipédia)

1896-ban Hollósy Simon vezetése mellett Réti Istvánnal, Ferenczy Károllyal, Iványi-Grünwald Bélával létrehozta a nagybányai festőiskolát. 1911-ben Ferenczyvel és Rétivel együtt a Nagybányai Festők Társaságának alapító tagja, majd 1919-től 1927-ig elnöke volt. Az I. világháborút követően lelkes munkássága akadályozta meg a művésztelep teljes széthullását. A festőiskola tanáraként nagy szolgálatot tett a művészeti nevelés ügyének is, mestere volt számos fiatal festőnek, ő fedezte fel Maticska Jenő tehetségét, Réti Istvánnal együtt mestere volt Szolnay Sándornak.

1929-ben az addig magányosan élő, hatvanéves művész feleségül vette egyik volt tanítványát és távoli rokonát, Kiss Margitot. 1937. december 5-én Nagybányán hunyt el, halálának évében a festőtelep is megszűnt. A nagybányai református temetőben helyezték örök nyugalomra, a Zazar patak jobb partján, a Virághegy alsó lejtőin. 2012-ben nagyszabású európai vándorkiállítást rendeztek művészetének bemutatására, szülővárosában, Kiskunhalason a róla elnevezett múzeum őrzi életművét.

Fejléckép: Thorma János: Önarckép - részlet (forrás: Magyar Nemzeti Galéria)

Programkereső

hírlevél

A kultúra legfrissebb hírei, programajánlók és exkluzív kedvezmények minden csütörtökön a Fidelio hírlevelében

Legolvasottabb

Vizuál

Megérteni Hieronymus Boscht

A dokumentumfilm segítségével közvetlen közelről, részleteiben ismerhetjük meg Hieronymus Bosch világát. A 87 perces alkotás rávilágít arra is, hogy a németalföldi mester műveinek lényege egy olyan középkori tudásban és világképben gyökerezik, amivel a mai ember elveszítette a kapcsolatát.  
Fidelio Tours

5+1 hely a fővárosban, ahol úgy érezheted, mintha nyaralnál

A nyári időszakban, munka után kikívánkozik az ember a természetbe, lazulni egy kicsit. Cikkünkben összeszedtünk néhány olyan helyet, ahová kiszabadulva úgy érezhetjük, mintha nyaralnánk: holdbéli tájon kalandozhatunk, jógázhatunk a naplementében, tóparton hallgathatunk koncertet vagy éppen a Dunánál nézhetünk klasszikus filmeket, a csillagos égbolt alatt.
Vizuál

Ahol a múzsák laknak – Kiállítás nyílik a Szigligeti Alkotóház történetéről

Füst Milán, Esterházy Péter, Nemes Nagy Ágnes vagy épp Karinthy Ferenc alakja is megelevenedik a Szigligeti Alkotóház történetét bemutató kiállításon. A kultikus helyszínről, a pezsgő kulturális életről archív fotók és leírások segítségével tájékozódhatunk július 1-től a Balaton-parti településen.
Klasszikus

Nyáresti Mozart-élmény a Vármegyeházán

A nyár közepén, július 14-én este nyolc órától szabadtéri koncertre várja a közönséget a Concerto Budapest a Pesti Vármegyeháza Díszudvarán. Egyike lesz ez azon ritka alkalmaknak, amikor a nyüzsgő főváros szívében, ám mégis nyugodt, hangulatos környezetben, a szabad ég alatt lehet elmerülni Mozart muzsikájában.
Plusz

Hogyan lesz a beszédből zene? – Egy különleges versmegzenésítés

Az emberi beszéd számos jellemzője mutat rokonságot a zenével, hangmagasság, tempó, ritmus, hangsúlyok, szünetek mind-mind kottában is rögzíthető jellemzők. De mi történik, ha egy zeneszerző egy elhangzó szöveget próbál lekottázni?

Nyomtatott magazinjaink

Ezt olvasta már?

Vizuál hír

Gondolán érkezik Kolodko Mihály legújabb miniszobra

Nem példanélküli, hogy a gerillaszobrász miniatűr alkotásai külföldön bukkannak fel – ezúttal egészen az olaszországi Velencéig kell utaznunk az új szoborért.
Vizuál hír

Flesch Andrea is szavazhat az Oscar-díjakról

Újabb magyar taggal bővült az Amerikai Filmakadémia. Flesch Andrea jelmeztervezőként karrierje során olyan elismert rendezőkkel és színészekkel dolgozott együtt, mint Peter Greenaway, Ari Aster, Enyedi Ildikó, Léa Seydoux vagy épp Hugh Jackman.
Vizuál hír

Csaknem 330 ezren vettek részt a Múzeumok Éjszakáján

Kétszer annyi ember vonzott idén Múzeumok Éjszakája, mint a tavalyi évben. A legtöbben a Szépművészeti Múzeumra programjaira voltak kíváncsiak június 25-én, de a vidéki helyszíneket is sokan látogatták az ország legnépszerűbb kulturális eseményén.
Vizuál hír

Hollywood magyar filmeseire fókuszál a Budapesti Klasszikus Film Maraton

Kertész Mihály, Bánky Vilma, Lugosi Béla, Rózsa Miklós – néhány világsztár a Budapest, Bécs, Hollywood címmel érkező Budapesti Klasszikus Film Maraton kínálatából. Idén szeptember 13. és 18. között érdemes szabaddá tenni az estéinket, a restaurált filmek világszerte jegyzett fesztiváljára.
Vizuál ajánló

Ahol a múzsák laknak – Kiállítás nyílik a Szigligeti Alkotóház történetéről

Füst Milán, Esterházy Péter, Nemes Nagy Ágnes vagy épp Karinthy Ferenc alakja is megelevenedik a Szigligeti Alkotóház történetét bemutató kiállításon. A kultikus helyszínről, a pezsgő kulturális életről archív fotók és leírások segítségével tájékozódhatunk július 1-től a Balaton-parti településen.